A kutya helyes táplálása egy dietetikus és egy dietetikus-állatorvos szemszögéből. Első rész.

A 24.hu megkeresett, hogy dietetikusként segítsek egy cikk megírásában a kutya helyes táplálásával kapcsolatban. Örömmel vettem a felkérést, szeretném, ha a tudatos gazdik száma egyre csak nőne, akik mindent megtesznek kedvencük egészségéért.. - Hortobágyi Henrietta

A kezdő kutyatartókban az első hónapokban számos olyan kérdés merülhet fel, amelyre a vélemények sokszínűsége miatt nem lehet egyértelmű választ találni az interneten. Ilyen például az, hogy előre csomagolt táppal, vagy otthon készített, főtt étellel érdemesebb-e etetni a jószágot, de mivel egyre többektől hallani az úgynevezett nyersetetésről, sokan ezt is megfontolhatják.

Itt azonban nem ér véget a kérdések sora: a tápok összetétele kapcsán legalább annyi kérdés merül fel, mint hogy naponta hányszor, mennyi ételt érdemes adni a kutyáknak, de természetesen azzal is fontos tisztában lenni, hogy milyen zöldségeket és gyümölcsöket adhatunk a kutyának úgy, hogy ne essen semmi baja. Annak érdekében, hogy tudományosan pontos válaszokat kapjunk az alábbi kérdésekre, felkerestünk egy dietetikus-állatorvost és egy kisállatdietetikust.

Hányszor érdemes etetni?

A lapunknak megszólaló dietetikus-állatorvos Dr. Montlika Lejla szerint fajtánként eltérő és kortól függő, hogy kettő, három vagy négy etetés az, ami a legjobb, egészen felnőttkorig.  Amikor az anyatejről átszoktatjuk a kiskutyát a szilárd eledelre naponta több alkalommal kisebb mennyiségeket javasolt etetni. Általánosságban elmondható, hogy a kölykök 3 hónapos koráig 3-4 etetés, 6 hónapos koráig 3 etetés, majd 6 hónapos kor felett, illetve felnőtt korban a napi 2 etetés javasolt egy egészséges kutya esetében.

Felnőtt korban sem javasolt a napi kétszeri etetést lecsökkenteni, ugyanis a habzsolás és a hirtelen nagy mennyiségű eledel elfogyasztása gyomorcsavarodást okozhat.

Innen persze adódik is a következő kérdés, hogy mikortól tekinthetők felnőttnek a kutyák. Egyes fajták, főleg a kisebb termetű kutyák akár már nyolc-kilenc hónapos korban is elérhetik a felnőtt kort, de nagytestű kutyáknál akár 2 éves korig is eltarthat a növekedés. Montlika ugyanakkor megjegyzi, hogy  az hogy mikor váltsunk felnőtt étrendre nem csak a kutya fajtájától, hanem az aktuális testkondíciótól (BCS Body Condition Score) is függ.  

Tehát ha azt látjuk, hogy a kutya már elérte a felnőttkori marmagasságot, tehát nem nő tovább, a testsúlya is beállt és emellett a kondíciója (BCS) is megfelelő, onnantól kezdve át tudunk váltani felnőtt eledelre. A felnőtt étrendre való átállás során javasolt 1-2 hétig keverni az új eledelt a kölyök eledellel, mert a hirtelen váltás a bélflóra felborulásához, ezáltal hasmenéshez vezethet.

A kölyök és felnőtt kutyák ajánlott étrendje között a legnagyobb különbség, hogy növekedési időszakban kiemelt energia-, fehérje-, kalcium- illetve foszforbevitelre van szükség. Amennyiben ez nincs meg, különböző fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki, ide értve például a mozgásszervrendszer fejlődésének rendellenességeit is. Így nagyon fontos az étrendjükben beállítani a kalcium, illetve a foszfor egymáshoz viszonyított optimális arányát ahhoz, hogy megfelelően tudjon fejlődni a csontvázrendszer, illetve az ízületek, és az izmok is.

Az állatorvos hozzátette, hogy tapasztalatai szerint a nagytestű kutyafajtáknál számos gazdi tapasztalhatja, hogy megjelenik a túl intenzív növekedésből adódó kölyökkori sántaság. Ezt elmondása szerint sokan tévesen annak tulajdonítják, hogy túl nagy a kölyökkutyák étrendjének fehérjetartalma, ezért rögtön átváltanak felnőtt tápra. A helyes eljárás a dietetikai szakirodalom szempontjából azonban az, hogyha visszavesszük a napi adagot kb. 5-10 százalékkal, így ugyanis csökken a kalóriabevitel, és idővel megszűnhet az említett probléma is.

Amennyiben a túletetést elkerüljük, úgy a kölykök lassabban fognak ugyan növekedni, de ugyanúgy el fogják érni a genetikailag meghatározott méretet, mintha a túlzott kalóriabevitel miatt gyors ütemben nőnének, viszont így elkerülhető a gyors növekedésből eredő kölyökkori sántaság.

Mivel érdemes etetni a kutyát?

Az, hogy mit eszik a kutya, természetesen a tulajdonos személyes preferenciáján múlik, a lapunknak megszólaló állatorvos azonban alapvetően a konzerveket és a száraztápokat ajánlja, főleg kölyökkorban: ezekben ugyanis alapvetően megfelelő a tápanyagtartalom, beleeértve a kalcium és a foszfor arányát is. Ahogy viszont az embereknek szánt ételek esetében, úgy itt is igaz, hogy nem mindegy, milyen terméket választunk: van belőle rosszabb és van belőle sokkal jobb minőségű is. Így érdemes odafigyelni a termékek leírására. 

A kisállatdietetikus szerint már a csomagoláson látható feliratokból is sok minden kiderül. Például ha az van odaírva, hogy „marha ízű”, az azt jelenti, hogy 4 százaléknál kevesebb húsból készült, ha viszont a „marhahúsos”, vagy „marhahússal készült” feliratot látunk, ennél jóval nagyobb arányról van szó. Ez azonban egyáltalán nem zárja ki, hogy más is lehet benne.

Hortobágyi Henrietta szerint nem mindegy az sem, hogy marhahús, vagy marhafehérje van-e az ételben, ugyanis míg előbbi tényleges húst sejtet, a fehérje húslisztet, különböző vágóhídi maradékok összességét jelenti. Ez természetesen nem romlott húst takar, hanem olyan melléktermékeket, mint például a pata, a vér, a bőr, a szőr, és a csontok – amelyek emberek számára nem, kutyák számára viszont - bár megoszlanak a vélemények - fogyasztásra alkalmasak lehetnek ilyen formában.

Végül pedig, mint mondta, a zsiradék is fontos, csirkeallergiás kutyáknál például érdemes odafigyelni arra, hogy a fehérjeforrás megegyezzen a zsiradék típusával. Amennyiben egy kutya csirkére allergiás, az valószínűleg azt jelenti, hogy a csirkefehérjére allergiás, tehát ehet csirkezsírt tartalmazó tápot, amennyiben azt megfelelően sikerült megtisztítani a gyártási folyamat során a csirkefehérjétől. Egy erősen allergiás kutya számára viszont kerülendő bárminemű csirkét tartalmazó eledel.

Kiemelte: a legtöbb táplálékallergiára egyébként már létezik külön táp, ilyenek például a hidrolizált fehérjés tápok, amelyben a fehérje peptidekké van lebontva, így a szervezet nem érzékeli allergénként az adott fehérjét.

Hortobágyi lapunknak jelezte, ő személy szerint a házilag készített főtt ételekben hisz, ehhez azonban a laikusoknak érdemes szakértők véleményét kikérni, ugyanis mint arra Dr. Montlika Lejla rámutatott: egy kutyánál akár már fél év alatt is jelentkezhetnek a kalciumhiánynak és a jódhiánynak a tünetei.

A házilag készített főtt étel így értelemszerűen nem azt jelenti, hogy a háztartásban élő emberek számára készített ételt adjuk a kutyának is. Az emberi étrend ugyanis számos olyan elemet tartalmaz, amely nem ajánlott, vagy kifejezetten kerülendő a kutyáknál: például a hagyma, a fokhagyma, a fűszerek, vagy a só.

A cikk folytatása később olvasható.