Az állatkínzás könnyen gyilkossághoz vezethet!

Az állatkínzás az agresszió és erőszak jele. Általánosságban elmondható, hogy az erőszak nem tesz kivételt, aki állatot bántalmazott, az embert is fog. Kialakulásában számos tényező részt vehet. Ilyen a veleszületett személyiségtípus, a genetikai háttér, az utánzás, vagy a családon belüli erőszak.

A családon belüli erőszak meghatározó egy gyerek életében. Jellemétől függően vagy visszahúzódóvá, vagy agresszívvá válik ő maga is. Tapasztalatait, gyűlöletét, és félelmét a nála gyengébbeken fogja kitölteni, azokon, akik nem képesek visszaütni, nem tudnak szólni, feljelentést tenni, és egyértelmű jelét mutatják a félelemnek. Ez elégedettséggel és megnyugvással tölti el az elkövetőt, úgy érzi kiélhette bosszúját az állatba beleképzelt szülőn/bántalmazón. Ez később embereken elkövetett bűncselekedetek sorához vezet.

Kutatások igazolták, hogy azon férfiak többsége, aki bevallotta, hogy gyermekkorában kínzott meg állatot, helyénvalónak találja, hogy az asszony is helyre legyen téve néha, sőt a gyereknevelésben is alkalmazza a fizikai bántalmazást. Egy, az USA-ban végzett kutatás során, az otthonról erőszak miatt menekülő nők 85%-a arról számolt be, hogy családja bántalmazása mellett állatkínzásra is volt példa.

Egy másik felmérés megállapította, hogy a gyermekbántalmazás miatt előállított 53 család 60%-ánál előfordult állatok ellen elkövetett erőszak. Abban az esetben, ha a gyermeknek fizikai bántalmakat is okoztak, az állatkínzás 88%-ban valósult meg, és a bántalmazó a szülő volt, mind a gyereket, mind a háziállatot tekintve.

Az állatkínzás és az erőszak nem csak egyirányú összefüggésben léteznek egymás mellett. Ha nem kezeljük megfelelően a gyerekkori állatkínzást, súlyos következményei lehetnek. Legtöbbször megoldást nyújt, ha elmagyarázzuk a gyermeknek, hogy az állat is érző lény, van fájdalomérzete, lelke, gondolatai, láthatja a boldogságot, szomorúságot a tekintetében. Tanítsuk meg a természet, és az élőlények tiszteletére, és mutassuk meg neki az állatokkal való helyes bánásmódot.

A gyerekeknél a tanulás utánzás alapján történik. A szülőket szeretik, felnéznek rájuk, így azt tartják helyesnek, amit tőlük látnak. Ha a család kutyája egy 1 méteres láncon éli le életét, és ha örülni mer a gazdáinak, fejbe van kólintva, akkor értelemszerűen a gyerek is ezt fogja tenni, mert olvasatában ez lesz a helyénvaló.

De milyen okból bánt valaki állatot, mik az indítékok?

Katona István kutatásaiban leírja, hogy egy gyermek, vagy fiatal felnőtt milyen indíttatásból követ el állatkínzást. A következők lehetnek az indokok:

•   irányítási céllal (fegyelmezés, vagy "képzés")
  • bosszúállás az állaton faj, vagy fajta iránti előítéletek miatt (macska utálata)
  • hogy elérjék az állat agresszivitását (az állat támadási hajlamát fokozó "tréning" során)
  • saját agresszió kiélése céljából (célba lövés)
  • más emberek szórakoztatására
  • más embereken való bosszúállás céljából (az ellenség állatát bántja)
  • ember iránti ellenségesség állatra való kivetítése (ha az eredeti emberi cél megtámadása túl kockázatos lenne)
  • szadizmus megtapasztalása (az állat szenvedésének élvezete)

• egyéb motivációk:
  • kíváncsiság, kísérlet
  • nyomás hatására (pl.: beavatási feladat, de saját döntésen alapszik)
  • hangulatjavítás (unalom, vagy depresszió ellen)
  • bestializmus, azaz szexuális kielégülés céljából
  • erőltetett (egy erősebb egyén kényszeríti rá)
  • állathoz való kötődés (állat megölése, hogy megakadályozza mások általi kínzását)
  • állati fóbiák (félelmen alapul)
  • vallási, rituális áldozatbemutatás
  • gyermekbántalmazóval való azonosítás (a bántalmazott gyermek az állattal, mint bántalmazója kivetülésével próbál hatalmi harcot vívni)
  • utánzás (azt teszi, amit a felnőttektől lát)
  • posszttraumatikus játék, azaz újra eljátssza a rajta traumát kiváltó eseményeket, csak most önmagát egy állattal helyettesíti
  • önsebzés (állatot használ a saját testét károsító cselekményhez)
  • főpróba, vagyis állatokon gyakorol, mielőtt embereken is elkezdené a bántalmazást
  • érzelmi bántalmazás (pl.: testvér állatát bántani, hogy a testvérnek rossz legyen).

Az állatkínzók sokkal kevésbé körültekintőek, mint azok, akik embereket bántalmaznak. Többségében nem érzik tetteik súlyát, nem tartanak annak következményétől. Nem ismerik a törvényeket, azok betartatásának hiányában nem is tudják, hogy létezik ilyen, valamint nem érzik súlyosnak bűncselekményüket. Ezért is hagynak több tanút, írásos, vagy digitális bizonyítékot, fényképeket, videókat.

Az állatkínzás ellen fel kell lépni, és indítványozni kell a letöltendő börtönbüntetést, valamint a törvények szigorú betartatását. A cselekedet minden körülmények között elítélendő, függetlenül attól, hogy kis-, vagy nagykorú követte el. Az összefogás, és az egyértelmű nemtetszés kifejezése érvénye juttathat, az, ha hátat fordítunk nem segít. Tegyünk együtt az állatkínzók ellen!

"Aki az állattal kegyetlen, nem lehet emberséges ember" - Ponori Thewrewk Emil és az állatvédelem a régi görögöknél