"Először meg kell tanulni, hogy mi az a kutya, miből áll, hogy működik"

Ismeri­-e megfelelően saját kutyáját? Felismeri­-e a kutya jelzéseit? A Gazdaképző első részében erről beszélgettünk Kunhegyesi Tiborral, a dozmati Kutyás Univerzum babérkoszorús kutyakiképző mesterével.

Magyarországon először 1976-­ban a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete helyezte keretek és szabályok közé a kutyatartást. Az akkori kiadvány bevezetőjében olvashatjuk: "A szocialista társadalom együttélési szabályai minden kutyatartótól megkövetelik, hogy a legteljesebb mértékben tartsa tiszteletben mások nyugalmát,pihenését és kutyája viselkedésével ne jogos ellenszenvet, hanem megérdemelt megbecsülést és tiszteletet váltson ki a társadalom nem kutyatartó tagjaiból."

Ez mindennek az alapja kezdte Kunhegyesi Tibor. Azóta 2013­-ban az FCI (Nemzetközi Kinológiai Szövetség) újabb szabályzatot adott ki, de alapjaiban megtartotta a 76­os értékeket. A legfontosabb kitétele a szabályzatnak, hogy a gazdák tanuljanak.

Tanulj, hogy taníthass ez a legfontosabb, amit a gazdáknak meg kellene érteni. Tehát először a gazdát kell megtanítani arra, hogy mi az a kutya, miből áll, hogy működik. Elmélet nélkül nincs gyakorlat - mondta a kutyakiképző.

Elsőként az ebtartók elméletanyagát kell kibővíteni, vagy egyáltalán olyan szintre hozni, hogy a kutya működését megértsék. Fontos, hogy az alapokkal tisztában legyen egy gazda. Ha megkérdezem egy friss gazditól, hogy hány foga van egy kutyának, nem fogja tudni. Pedig nagyon fontos lenne, hogy tisztában legyen a kutyája anatómiájával, biológiájával. A szervrendszert is minimum alapfokon ismerni kell, hogy meg tudja különböztetni az egészséges kutyát a beteg kutyától. Nem kell házilag gyógyítani tudni, de legalább ismerjék fel a tüneteket folytatta.

A következő lépés, hogy megtanulják, hogyan működik egyáltalán a kutya. Mit gondol a világról, hogyan lehet tanítani, milyen a karaktere?

Tulajdonképpen itt arról van szó, hogy be van mutatva a kutya a gazdájának. Sok gazda nem ismeri a kutyáját, nem tudja, mi lakozik benne. A gazdaképzés tulajdonképpen arról szól, hogy bemutatjuk egymásnak gazdát és kutyáját. Nálam ezzel indul az oktatás. Azt nem szabad elfelejteni, hogy habár a kutyának ember a társa, nem szűnik meg kutyának lenni, engedni kell, hogy kutyálkodjon.

Tapasztalataim szerint a legtöbb probléma és baleset azért van, mert a legtöbb gazda nem tudja, hogy mibe nyúlt bele, mikor kiválasztotta a kutyáját. A támadások is innen eredeztethetőek: az ebtartó nem tudja, hogy mije van. A lényeg az lenne, hogy jólnevelt, okos, engedelmes, biztonsággal közterületre vihető kutyája legyen az embernek. Ha ez így lenne, nem lenne probléma - mondta Tibor.

Az FCI 80 országot tömörít magába, ennek Magyarország is tagja, tehát a szabályzatban foglaltak elvileg kötelezőek lennének hazánkban is. Márpedig ez a szabályzat úgy rendelkezik, hogy ahhoz, hogy valaki kutyát tarthasson, Kutyatartó Szakismereti Vizsgát kell tennie. Ezt elég egyszer megcsinálni, utána akárhány kutyát tarthat. A dokumentumban szerepel az is, hogy közterületre csak olyan kutya vihető, aki sikeresen teljesítette a forgalombiztonsági tesztet. Magyarországon ezt a vizsgát elég pályamunka formájában teljesíteni. A többi tagországban valós forgalomban is teljesíteni kell az ebnek, hiszen egy elkerített pályán bármelyik kutya véghezviszi a feladatokat. A bennük lévő hajlam, egyéniség és ösztön csak éles helyzetekben mutatkozik meg.

A legtöbb problémát ma az okozza, hogy habár a szabályzat egyértelműen rendelkezik mindenről, senki sem kéri számon a kutyatartókat, hogy rendelkeznek-e a megfelelő vizsgákkal, pedig ezek letételével minden baleset megelőzhető lenne  -zárta Kunhegyesi Tibor.

Ha tetszett a cikk, és szeretnél értesülni legújabb híreinkről

kérünk lájkold Facebook oldalunkat!