Kutyaharapást szőrével? A rehabilitáció lehetőségei I.

Sajnos sokan átéltünk már hasonlót: egy idegen kutya megtámadta kedvencünket, mi pedig a sokktól mozdulni is alig bírtunk. Ilyenkor az ember szeme előtt minden lehetséges végkimenetel lepereg: vérző sebek, állatkórház, műtétek... De mi zajlik le a megtámadott kutyában? Ha a fizikai sérüléseket nem is tudtuk megelőzni, képesek leszünk-e lelki sebeit begyógyítani és újra kiegyensúlyozottá tenni? 

Őrizzük meg nyugalmunkat és maradjunk csendben – két kulcsfontosságú dolog, amelyet emlékezetünkben kell tartanunk. Verekedő kutyáknál a kiabálás és pánik csak olaj a tűzre, mivel növeli agressziójukat. Ha van rá mód,  próbáljuk meg leszedni a támadó kutyát az áldozatról, amilyen gyorsan csak lehet. Amikor már biztonságos távolságban tudjuk kutyánkat, vizsgáljuk át, megsérült-e. Eközben azonban álljunk ellen a kísértésnek, hogy vigasztaljuk, babusgassuk őt. Abban a pillanatban ugyanis a kutyának legfőképpen egy nyugodt, magabiztos vezetőre van szüksége. Azáltal, hogy csendben maradunk és megőrizzük nyugalmunkat az incidens alatt és után is, elkerülhetjük a harapás okozta trauma bevésődését kutyánk elméjébe, így szerencsés esetben idegességünk és a támadás közötti összefüggés nem vagy kevésbé fog benne maradandó élményként rögzülni.

Ne felejtsük el, hogy a kutyák a jelenben élnek. Ha a támadásnak vége, nekünk magunknak is pontot kell tennünk az ügy végére. Ha azonban újra- és újra felemlegetjük a történteket, és minden alkalommal újraéljük a traumát, amikor egy másik kutya közelít felénk az utcán sétáltatás közben, aggodalmunkat, félelmünket a kutyánk is meg fogja érezni.

De mi tehetünk akkor, ha kutyánk viselkedése a támadást követően megváltozik?

Először is ellenőrizd saját energiádat! Milyen érzések futnak át rajtad, amikor kutyád félelmet vagy agressziót mutat más kutyák irányában? Újraéled a harapás élményét? Félsz, hogy kutyád ismét elszenvedi ugyanazt? Feszült vagy? Idegességed egyre nő? Esetleg remegsz is, légzésed pedig egyenetlenné vált? 

Ha ez a helyzet, akkor valójában arra emlékezteted a kutyádat, hogy „valami rossz történt, ami lehet, hogy most is újból meg fog történni”. Kedvenced megérzi az aktuális hangulatodat, és séta közben ezek a jelzések könnyen átáramlanak a pórázon, mintegy riadóztatva őt, hogy veszély közeleg. Kutyád pedig ehhez mérten fog reagálni.  Ha úgy látod, hogy az általad kibocsátott energia félelmet vagy agressziót kelt kutyádban, az első és legfontosabb, amit meg kell tanulnod, a következő: elérni egy nyugodt és magabiztos, határozott állapotot. Figyeld meg, változik-e kutyád viselkedése ennek hatására? Lenyugodott? Ellazult? Ha igen, akkor gratulálunk – segítettél neki túllépni a harapással kapcsolatos negatív asszociációkon.

Ha a kutya viselkedése nem javul, sőt éppen ellenkezőleg, rosszabbodik, akkor az alábbi tanácsokat érdemes megfogadni. A rehabilitáció következő lépése ugyanis attól függ, kedvenced hogyan reagál más kutyák jelenlétére. Figyeld meg viselkedését! Lehet, hogy félénk vagy ideges, és megpróbálja elkerülni a többi kutyát. Más esetben félelmi agressziót mutathat, vagy éppen támadólag lép fel fajtársaival szemben, a félelem látható jelei nélkül.

Első körben azt vizsgáljuk meg, mit tehetünk, ha kutyánk a harapás után távolságtartóan viselkedik idegen kutyák társaságában. 

• Ha a kutya félénk és elkerülő magatartást mutat...

Ha kutyád megpróbál elkerülni más kutyákat, és egyértelműen a félelem jeleit látod rajta (remeg, a földhöz lapul), a legjobb út a rehabilitációhoz a más kutyákkal történő szocializáció. Teremtsd meg a módját, hogy kutyád kontrollált körülmények között találkozhasson más kutyákkal, pl. barátaid kutyáival vagy a kutyafuttatón már jól ismert, régi pajtásaival. Vidd el pórázon sétálni a közeli parkba, ahol a kisebb termetű, barátságos kutyákkal ismerkedhet, játszhat. Lehet, hogy kezdetben nehezebben oldódik, ilyenkor ne erőltesd, de azt nem szabad hagyni, hogy a lábad mögé bújjon. A cél, hogy fokozatosan hozzászokjon más kutyák jelenlétéhez anélkül, hogy bepánikolna és menekülő üzemmódba kapcsolna.

Segíthetsz neki úgy is, ha önbizalmát erősíted. Különböző feladatokat adhatsz neki, amelyekről tudod, hogy képes lesz teljesíteni: taníthatsz neki új trükköket, elviheted szocializációs tréningre, csoportos engedelmességi tanfolyamra. Kipróbálhatjátok a Treibballt vagy kezdőként az agility pályán kisebb akadályok átugrását is kérheted tőle. Sétáljatok, kiránduljatok nagyokat és játssz vele, amennyit csak lehet. A sikerélmények és a pozitív hangulatú közös tevékenységek erősíteni fogják kutyád önbizalmát, a kutyaiskolában pedig remekül kombinálhatod a gyakorlást a szocializációval. 

Cikkünk folytatásában megtudhatod, mit tehetsz, ha kutyád félelmi agressziót mutat vagy agresszívan lép fel más kutyákkal szemben az őt ért támadást követően