
A kisebb termetű kutyák okosabbak
2024. november 19., 14:00
Szerző: Hortobágyi Henrietta
Kategória: Jó tudni!
Eddig általánosan elfogadott volt az a nézet, hogy az egyes kutyafajták relatív agymérete nagyjából egyenesen arányos az állatok szellemi képességeivel. A fajták agyméretét vizsgáló új kutatás azonban kiderítette, hogy a kisebb agyméretű kutyák általában okosabbak.
A testükhöz képest nagyobb agyú kutyák nem feltétlenül okosabbak, állapítja meg egy új tanulmány.
A Biology Letters című folyóiratban 2024. november 13-án megjelent kutatás szerint a munkakutyák ugyan más fajtákhoz képest összetettebb képességekkel rendelkeznek, de ezek az agyban kompaktabb helyre vannak szervezve, azaz a relatív agyméretük kisebb.
Ez eltér attól, amit az evolúciós történetben a vadon élő emlősöknél látunk, ahol a testmérethez képest egyre nagyobb agyarakkal a kognitív képességek általában összetettebbé válnak.
Más fajcsoportokban a relatív agyméret fejlettebb kognitív képességeket jelez - itt ennek az ellenkezőjét látjuk” - mondta Ana Balcarcel, az új tanulmány vezető szerzője, a franciaországi Montpellier Evolúciós Tudományok Intézetének evolúcióbiológusa.
A tanulmány a svájci Berni Természettudományi Múzeumban található 172 fajtájú felnőtt kutya 1682 koponyájának mérésével hasonlította össze a kutyák agyméretének és testméretének arányát.
A csivavák relatív agymérete nagyobb, mint a munkakutyáké.

A kutatók kiszámították a kutyák relatív endokraniális térfogatát, azaz az agyuk méretét a testméretükhöz viszonyítva.
A 14 viselkedési tulajdonságra vonatkozó pontszámokat szintén a Canine Behavioral Assessment and Research Questionnaire-ból vették, amely a kutyafajták standardizált viselkedési értékelése, és amely a kiképezhetőséget, a figyelemfelkeltő viselkedést, az agressziót és más tulajdonságokat méri.
A testméretükhöz viszonyítva a legkisebb agyvelővel a „dolgozó” fajták rendelkeztek, például a szibériai huskyk, amelyeket arra tenyésztettek ki, hogy komplex képességekkel segítsék az embert.
A „társas” fajták, például az elsősorban kedvtelésből tartott csivavák agya volt a legnagyobb relatív méretű.
A relatív agyméret kisebb volt az edzettebb kutyáknál - jellemzően az olyan munkafajtáknál, mint a szibériai huskyk, a pireneusi hegyikutyák és a rottweilerek.
A munkakutyafajták olyan embersegítő feladatokat látnak el, mint a keresés-mentés, az vakvezetés és a rendfenntartás, és korábbi kutatások kimutatták, hogy más kutyafajtáknál jobb végrehajtó funkciókkal - azaz nagyobb viselkedéskontrollal és rövid távú memóriával - rendelkeznek.
"A nagyobb kutyák belső agyszöveteinek összetétele más, mint a kisebbeké." - mondta Balcarcel.

A kutyák nem természetes környezetben élnek.
"Korábbi kutatások azt sugallták, hogy a nagyobb agy általában magasabb túlélési esélyekkel, jobb döntéshozatallal és nagyobb információfeldolgozó képességgel korrelál, ezért az új tanulmány eredményei meglepőek voltak." - mondta Balcarcel.
„A legfontosabb különbség itt az, hogy a kutyák nem természetes környezetben vannak” - mondta Balcarcel. „Ők a mesterséges szelekció függvényei... ez egy nagyon irányított szelekció, evolúció az emberi kéz alatt.”
A tanulmány azt is megállapította, hogy a nagyobb relatív agymérettel rendelkező kutyafajták - főként az ölebek, mint a csivavák, pomerániaiak és yorkshire terrierek - általában magasabb szintű félelmet és agressziót, szeparációs szorongást és több figyelemkereső viselkedést mutatnak.
Az ölebeknél fontosabb a szeretet.
Ezeket az ölebeket elsősorban emberi társnak tenyésztik, így a szeretet és a figyelemkeresés kedvező tulajdonságok a tenyésztéshez és a mesterséges szelekció révén történő továbbadáshoz.
"A félelem és az agresszió talán nem volt olyan hátrányos ezeknek a fajtáknak, mint a munkakutyáknak, amelyeket azért tenyésztettek, hogy jobban képezhetőek legyenek." - spekulált Balcarcel.
Elmondhatjuk, hogy valóban megváltoztattuk az agyukat - nem csak a különböző kutyák testméreteit és arányait” - mondta Balcarcel.
A csapat legközelebb a különböző fajták agyának formáját és működését tervezi összehasonlítani.
"A neokortex - az agy magasabb szintű funkciókért felelős része - alakjának eltérései a kutyafajták között fényt deríthetnek a különböző kutyafajták számára fontos érzékszervekre és funkciókra." - mondta Balcarcel.

Balcarcel emlékeztette a kutyatulajdonosokat, hogy függetlenül a kutya agyának és testének méretarányától, az eredmények nem feltétlenül feletethetők meg közvetlenül a kutya intelligenciájának.
„A kutyákat különböző kognitív képességekre tenyésztették ki, így még ha kutyája a kis agyúak közé tartozik is, a maga módján különleges és specializált” - mondta Balcarcel.
Forrás: Origo
Így készülj fel a nyárra kutyával!
Valósággal berobbant a nyár - nem csak dátum szerint, de az időjárás szempontjából is.
Kutyásként bizony oda kell figyelnünk erre a néhány dologra!
Toto, aki Hollywood aranykorában a legnagyobb négylábú sztár volt
Toto-t a legtöbben az Óz, a csodák csodája című filmből ismerhetik, azonban sokkal több volt ő annál, mintsem “egy szerepes” kutya legyen: valósággal kapkodtak érte a kor hírességei.
Kutyafajták, amikről még nem hallottál - 1. rész
Német juhász, border collie, yorkshire terrier. Őket mindenki ismeri. Most nézzünk olyan fajtákat, amikről jó eséllyel nem is tudtad, hogy léteznek!
Labrador. Bolondos családi kedvenc vagy vérprofi vadászkutya? Interjú egy kutyakiképzővel a retrieverek sokoldalúságáról.
A kutyások körében, de még a vadásztársadalomban is kevésbé ismert és használt manapság a labrador valódi munkakutyaként.
Vincze Anna, okleves kutyakiképző rácáfol az általános sztereotípiára, és saját labradorján keresztül is bizonyítja, hogy ez a fajta nem csak a gyerekek hűséges játszópajtása lehet, hanem keményen megállja a helyét eredeti vadászati feladataiban is.
Ez a 10 legbutább kutyafajta egy teszt szerint
Milyen kritériumok alapján határozzuk meg az egyes kutyafajták intelligenciáját?
Egy kutatás során rangsorolták a legbutább kutyák listáját.