A kisebb termetű kutyák okosabbak

A testükhöz képest nagyobb agyú kutyák nem feltétlenül okosabbak, állapítja meg egy új tanulmány.

A Biology Letters című folyóiratban 2024. november 13-án megjelent kutatás szerint a munkakutyák ugyan más fajtákhoz képest összetettebb képességekkel rendelkeznek, de ezek az agyban kompaktabb helyre vannak szervezve, azaz a relatív agyméretük kisebb.

Ez eltér attól, amit az evolúciós történetben a vadon élő emlősöknél látunk, ahol a testmérethez képest egyre nagyobb agyarakkal a kognitív képességek általában összetettebbé válnak.

A tanulmány a svájci Berni Természettudományi Múzeumban található 172 fajtájú felnőtt kutya 1682 koponyájának mérésével hasonlította össze a kutyák agyméretének és testméretének arányát.

A csivavák relatív agymérete nagyobb, mint a munkakutyáké.

A kutatók kiszámították a kutyák relatív endokraniális térfogatát, azaz az agyuk méretét a testméretükhöz viszonyítva.

A 14 viselkedési tulajdonságra vonatkozó pontszámokat szintén a Canine Behavioral Assessment and Research Questionnaire-ból vették, amely a kutyafajták standardizált viselkedési értékelése, és amely a kiképezhetőséget, a figyelemfelkeltő viselkedést, az agressziót és más tulajdonságokat méri.

A testméretükhöz viszonyítva a legkisebb agyvelővel a „dolgozó” fajták rendelkeztek, például a szibériai huskyk, amelyeket arra tenyésztettek ki, hogy komplex képességekkel segítsék az embert.

A „társas” fajták, például az elsősorban kedvtelésből tartott csivavák agya volt a legnagyobb relatív méretű.

A munkakutyafajták olyan embersegítő feladatokat látnak el, mint a keresés-mentés, az vakvezetés és a rendfenntartás, és korábbi kutatások kimutatták, hogy más kutyafajtáknál jobb végrehajtó funkciókkal - azaz nagyobb viselkedéskontrollal és rövid távú memóriával - rendelkeznek.

"A nagyobb kutyák belső agyszöveteinek összetétele más, mint a kisebbeké." - mondta Balcarcel.

A kutyák nem természetes környezetben élnek.

"Korábbi kutatások azt sugallták, hogy a nagyobb agy általában magasabb túlélési esélyekkel, jobb döntéshozatallal és nagyobb információfeldolgozó képességgel korrelál, ezért az új tanulmány eredményei meglepőek voltak." - mondta Balcarcel.

„A legfontosabb különbség itt az, hogy a kutyák nem természetes környezetben vannak” - mondta Balcarcel. „Ők a mesterséges szelekció függvényei... ez egy nagyon irányított szelekció, evolúció az emberi kéz alatt.”

A tanulmány azt is megállapította, hogy a nagyobb relatív agymérettel rendelkező kutyafajták - főként az ölebek, mint a csivavák, pomerániaiak és yorkshire terrierek - általában magasabb szintű félelmet és agressziót, szeparációs szorongást és több figyelemkereső viselkedést mutatnak.

 

Az ölebeknél fontosabb a szeretet.

 

Ezeket az ölebeket elsősorban emberi társnak tenyésztik, így a szeretet és a figyelemkeresés kedvező tulajdonságok a tenyésztéshez és a mesterséges szelekció révén történő továbbadáshoz.

 

"A félelem és az agresszió talán nem volt olyan hátrányos ezeknek a fajtáknak, mint a munkakutyáknak, amelyeket azért tenyésztettek, hogy jobban képezhetőek legyenek." - spekulált Balcarcel.

 

Elmondhatjuk, hogy valóban megváltoztattuk az agyukat - nem csak a különböző kutyák testméreteit és arányait” - mondta Balcarcel.

 

A csapat legközelebb a különböző fajták agyának formáját és működését tervezi összehasonlítani.
"A neokortex - az agy magasabb szintű funkciókért felelős része - alakjának eltérései a kutyafajták között fényt deríthetnek a különböző kutyafajták számára fontos érzékszervekre és funkciókra." - mondta Balcarcel.

 

 

Balcarcel emlékeztette a kutyatulajdonosokat, hogy függetlenül a kutya agyának és testének méretarányától, az eredmények nem feltétlenül feletethetők meg közvetlenül a kutya intelligenciájának.

 

„A kutyákat különböző kognitív képességekre tenyésztették ki, így még ha kutyája a kis agyúak közé tartozik is, a maga módján különleges és specializált” - mondta Balcarcel.