Alig ismert szabály miatt büntetik a magyarokat: 90 ezres csekket is kaphat, akit elkapnak, második rész

Magyarország minden bizonnyal a legnagyobb kutyatartó országok egyike egyike – bár az ebek pontos számára vonatkozólag csak becslések vannak, ám a kérdéssel foglalkozó kutatások szerint még az sem kizárt, hogy a hazai állomány eléri a 2,8 millió példányt.

Egy másik, tavaly publikált anyag pedig úgy becsülte, hogy hazánkban 1000 főre 211 kutya jut, ami az adatokat szolgáltató 73 országból a 4. legmagasabb szám. Az idézett munka szerint egyébként ebből a szempontból kizárólag Románia, Brazília és az Amerikai Egyesült Államok áll előttünk a sorban.

A magyarok zöme tehát imádja a kutyákat, ugyanakkor a tapasztalat sokszor az, hogy az állat tartásával kapcsolatos szabályokat már kevésbé ismerik, vagy legalábbis azok betartásával nem sokat törődnek.

Korábbi cikkünkben a kutyasétáltatásra vonatkozó szabályokat ismertettük, most jöjjön a többi kutyásokra vonatkozó előírás.

Tömegközlekedés

...Más a helyzet a tömegközlekedési járműveken, ahol bizony nem spórolható meg a szájkosár, de ezen túl egyéb előírások is érvényesek:

Kistermetű kutyát kézipoggyász méretű, állatok szállítására alkalmas zárt szállítóboxban, ketrecben vagy táskában lehet szállítani, melyből az állat az utazás alatt nem tud kiszabadulni, illetve nem tudja beszennyezni a többi utas ruháját, poggyászát vagy a járművet. Minden egyéb esetben – az állat életkorától, fajtájától és méretétől függetlenül – csak úgy szállítható kutya, ha póráz és felcsatolt szájkosár/pofaszorító van rajta. Az utazás során mindig legyen nálad kedvenced oltási könyve, valamint figyelned kell arra, hogy a jármű ajtaja nehogy becsípje az állat valamely végtagját vagy farkát.

Ugyancsak fontos előírás – amit egyébként sokan megszegnek -, hogy „a kutya a közösségi közlekedési járművek ülésén nem, csak járművek peronján szállítható”.

Járdán hagyott kutyagumi

A járdán hagyott ürülékkel kapcsolatban az 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről kimondja, hogy

"5. § (6) A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani."

A kérdést tehát a törvény is szabályozza, de talán a legalapvetőbb jómodor is arra kellene késztesse az embereket, hogy lehetőleg ne hagyják a járdán a kutyagumit. Persze a belváros utcáit járva hamar rájöhet az ember, hogy a törvény szava bizony nem minden esetben tartatik be.

A fentiek megszegése=szabálysértés

A 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről értelmében a fent tárgyalt (és egyéb, általunk nem tárgyalt) szabályok megszegése szabálysértésnek minősül (193. §).

A kutyagumi esetében a büntetési tétel nagysága az önkormányzattól is függ, ráadásul az sem mindegy, hogy hol hagyta el a kutya értékes bélsarát. Mindenesetre a bírság 5 ezer forinttól indul, és különösen cifra esetben akár 150 ezer forintig nőhet. Persze ideális esetben nem csak a bírságtól való félelem miatt kellene felszedni az utcáról az ürüléket, hanem mert egyrészt az összeszart utcák látványa minimum undorító, másrészt a kutyák székletében található kórokozók jelentős része potenciálisan az embereket is képesek megfertőzni, tehát egészségügyi kockázatuk is van.

Ugyancsak szabálysértést követünk el, ha a kutyát nem az előírásokkal összhangban szállítjuk a tömegközlekedési eszközökön – ilyen esetben 5 ezer és 50 ezer forint közötti bírságra számíthat a rebellis kutyatulajdonos.

Harap amúgy

Bár sokak szerint a kutya az ember legjobb barátja, valójában nem példa nélküli, hogy az ebek megmarják az embert. Sőt, sajnos rendkívül durva, akár halálos kimenetelű kutyatámadásokra is van példa – néhány éve például egy 22 éves texasi lánynak két kutya gyakorlatilag megette az arcát, idén nyáron pedig egy 11 éves fiút öltek meg az ebek Székelyföldön.

Ilyen esetekben az állatok természetesen nem tudnak felelni a tetteikért, így ilyenkor azok tulajdonosai a felelősök (2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről - LXXIV. Fejezet – Felelősség az állatok károkozásáért - 6:562. § [Az állattartás körében okozott kár]).

A büntetés mértéke természetesen több dologtól is függ, hiszen nem mindegy, hogy milyen körülmények között, mekkora sérülést okoztak az ebek – súlyos, maradandó kárt okozó, vagy akár halálos kimenetelű támadások esetén a pénzbírság mellett akár több éves börtönbüntetésre is számíthat a kutyatulajdonos. Ez abban az esetben is igaz, ha a kutya által megtámadott áldozat nem ember, hanem egy másik állat.

Terror a szomszédban

Még egy gyakori konfliktusforrásra térnénk ki, nevezetesen arra, amikor valaki kénytelen egész nap a szomszéd kutya ugatását hallgatni.

A már idézett Polgári Törvénykönyv (Ptk.) ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozik, hogy az ingatlan tulajdonosának tartózkodnia kell mások szükségtelen zavarásától.

Kérdés persze, hogy mikortól számít egy zavarás szükségtelen mértékűnek, illetve meddig számít szükségesnek – a Ptk. alapvetően azt követeli meg, hogy az adott körülményekhez, lehetőségekhez képest a legkisebb mértékű sérelmet okozzuk a szomszéd számára – már amennyiben mi (és a kutyánk) vagyunk a zavarók.

Az állandóan ugató kutya problémáját egyébként gyakran állatvédelmi szempontból közelítik meg az illetékesek, ugyanis az eb efféle viselkedése gyakran az állattartási körülmények hibáira vezethető vissza, például magányra, fájdalomra vagy nem megfelelő ellátásra. Ilyen jellegű problémák esetén értesíthetjük a jegyzőt, aki megvizsgálhatja a kisebb jellegű problémát.

Ugyanakkor a jegyző vagy a bíróság által hozott határozatok végrehajtása már sokszor problémákba ütközik a gyakorlatban.

Megint más a helyzet akkor, ha a kutya állapota rendkívül súlyos, életveszélyes – ilyenkor a rendőrséghez kell fordulni, ők ugyanis akár azonnal is képesek intézkedni.