Az örökbefogadott kutya, aki gazdijával bejárja a világot

A páros története szívmelengető: Roxy menhelyről lett örökbefogadva – pontosabban ő választotta ki magának leendő gazdiját, akivel azóta is elválaszthatatlanok. Az örökbefogadásról, a túrákról és Roxyról a Gazdi, Szórády József mesélt nekünk:

- Mi a történetetek? Hogyan lettél kutyás?
- Roxy előtt már volt egy befogadott kutyusunk, Boni, akit szintén nagyon szerettem, bár nem én voltam a befogadója, csak „megörököltem”. Az idő teltével én váltam a gazdijává, de sajnos jó pár boldog együtt töltött év után nagyon beteg lett, így el kellett altatni. Akkor és ott azt gondoltam, hogy ezt nem szeretném még egyszer átélni, ezért nem lesz másik kutyus. Az állatorvos azonban azt javasolta, hogy néhány nap múlva mindenképpen látogassak ki a menhelyre és fogadjak örökbe egy szőrmókot. Szerencsére hallgattam rá, és hagytam, hogy „örökbe fogadjanak”. Mert itt erről volt szó. Ahogy a Győri Állatmenhely egyik külső kennelje elé értem, egy kis akaratos, hálótársait félrelökve, piros lakkbőr kabátjában négy lábbal a rácsra ugrott és ellentmondást nem tűrően követelte a kiszabadítását. Nem volt választásom. Egyébként én nem kutyásnak tartom magam, egyszerűen együtt élek egy kutyával!

- Mesélj Roxyról egy kicsit! Ő a névadója a blogodnak, igazán különleges kiskutya lehet :)
Roxy egy imádnivaló haramia, a „végletek embere”, minden helyzetből kihozza a maximumot, semmit sem csinál „félgőzzel”. Képes a túráink során 40-50 km-t, vagy még többet mozogni, ha viszont pihenési lehetősége adódik, a henyélést űzi felsőfokon. Ragaszkodik hozzám, nagyon hálás, olyannak fogad el, amilyen vagyok, ezért én sem akarok semmit megváltoztatni rajta. Azt gondolom, hogy az első pillanattól fogva mindent könnyebb elviselni és jobb megélni vele együtt, így csak rajtam múlik, hogy ezt minél több időben tehessük meg. Erre a legjobb lehetőségeket a bringa- és gyalogtúrák nyújtják.

- Mikor kezdtetek el túrázni, mi a “világjárásotok” története? Milyen túrákat szerveztek, milyenek vagytok már túl? (külföldön is jártatok már?)
- Az örökbefogadást követő napokban eldöntöttem, hogy ahová csak lehet, magammal viszem négylábú társamat. Egy évvel korábban, 2012-ben három barátommal elkezdtünk bringatúrákat szervezni magunknak, kézenfekvő volt, hogy a soron következőre Roxyt is magammal vigyem. Ebbe a többiek is beleegyeztek, így 2013 tavaszán, a zalai és somogyi dombok között elkezdtük közös „világjárásunkat”. 

A túra jól sikerült, Roxy a többiek részéről is szerelem volt első látásra, a kislány kíváncsian és jókedvűen rótta velünk a kilométereket, hol járművében, hol négy lábon, így „kinyílt a világ előttünk”. Az elmúlt három évben több ezer km-t tettünk meg két keréken, illetve Roxy először kosárban, később a biztonságot és kényelmet nyújtó utánfutójában. 

Szerveztünk túrát a Dunát követve Komáromtól Mohácsig, illetve Villányon keresztül Pécsig, Kassától a Tisza mellett a szerbiai Szabadkáig, jártunk a Bakonyban, a Fertő tó körül, Palócföldön, Pozsonyon keresztül eljutottunk Bécsbe is. Idén is egy folyó adta nevét nagy körtúránkhoz: öt országon át követtük hellyel-közzel a Drávát, Ausztrián, Szlovénián, Horvátországon és Szerbián keresztül tettünk meg több mint 700 km-t, majd tértünk vissza szülőföldünkre. Nemrég pedig Szentgotthárdtól kerekeztünk Győrig szintén egy folyó, a Rába mellett maradva. Ebben talán tényleg nem lenne semmi különös, de minden örömöt, szenvedést, meghatódottságot és szabadságérzést egy kb. 13 kilós örömbomba társaságában éltünk meg valamennyi méteren. Bár jár némi extra szervezéssel és gondoskodással ötödik csapattagunk jelenléte, de azt hiszem, abban a pillanatban elmúlik minden negatív gondolat, amikor belenézek a gyönyörű, hálás, cinkos barna szemekbe. Mindezért hála a többieknek is, akik napról napra bizonyítják, hogy érdemes egy kutyussal bármikor, bárhová, bármivel elindulni.

Elfogadásukat és támogatásukat mi sem bizonyítja jobban, mint hogy csapatunk névadójaként a szőrös kisasszonyt választották/választottuk:

Bakonyi betyárgyerek vagyok, szüleimmel és családi barátokkal éveken keresztül minden évszakban több hetet töltöttünk Vinyén és környékén. Ennek köszönhetően gyalogtúrázni is szeretek, és természetes, hogy Roxy a gyalogos kirándulásokon is állandó partneremmé vált. Első közös túráink a fentieknek megfelelően a Bakonyba vezettek, északról délre, nyugatról keletre, majd tavaly tavasszal megvásároltam az Országos Kéktúra pecsételő füzet két példányát. Igen, az egyik a kis négylábúé! A kezdetekben csak páran indultunk útnak, azonban mára már 12 fősre duzzadt a csapat.

Eddig a pillanatig közel 400 km-t tettünk meg a magyar „turistautak sztrádáján”, de idén még több kaland is vár ránk, így jó pár szakaszt fogunk év végéig teljesíteni.

Több hegységben is jártunk, egyelőre a nyugati oldalt részesítettük előnyben, de koptattuk többek között a Börzsöny és a Zemplén köveit is. Nemrég jártunk a Szent György-hegyen, az egyik kedvenc helyemen:

- Roxy hogy viszonyul a túrákhoz?

- A kisasszony imádja a túrákat, fáradhatatlanul rója a kilométereket gyalogosan, sőt, a bringatúrák során is legszívesebben futna végig mellettünk.

Gyalogtúráinkon mindig számon tart mindenkit, a lemaradókat bevárja, kereszteződésnél mutatja a helyes irányt. Pihenőknél pár perc után indulna tovább, a vérében van a kalandvágy, igazi felfedező. Ezek után ki más is lehetne a blog névadója, mint szőrfőnök kisasszony, a főtúravezetőnk? Ha már a blognál tartunk… a címe: roxykalandok.blog.hu.

- Beköszöntött a morcos őszi időjárás - ilyenkor is útra keltek? 
- Lényegében mindegy, hogy melyik évszakban járunk, túráztunk már 40 fokos hőségben, kemény mínuszokban, esőben és hóban is. Egyik legérdekesebb gyalogtúránk volt az idei március 14-15.-i: az első napon napsütésben, kellemes melegben ereszkedtünk le Dobogókőről a Budai-hegységbe, másnap pedig először esőben, majd ahogy egyre magasabbra értünk, hóban haladtunk a napi szakasz végéig. Persze azért igyekszünk az ideális időjárást kiválasztani, ami leginkább tavasszal és koraősszel sikerül. A hosszabb, akár 10 napos bringatúrák esetében az időjárás nem ajándékoz meg bennünket valamennyi napon kellemes kirándulóidővel, de megszoktuk már, hogy bármikor, bármilyen körülmények adódhatnak, így próbálunk felkészülni mindenre. Roxy zordabb időjárás esetén sem hagy cserben, és ő is rendelkezik megfelelő felszereléssel esőbiztos utánfutó és kabát formájában. 

- Van lehetőség csatlakozni a túrákra?
- Azt gondolom, a többiek nevében is mondhatom, hogy a gyalogtúrákra szívesen fogadunk vállalkozó szellemű kalandorokat, viszont mivel általában több, két-három vagy négy napon keresztül rójuk a kilométereket, talán szerencsésebb, ha egy-egy napi szakaszra csatlakoznak hozzánk az erre vágyók. A bringatúrák kérdése már egy kicsit bonyolultabb ennél, mert egy négy éve kialakult, állandó, összeszokott csapatunk van, és kutyus szállítása technikailag kicsit nagyobb feladat, de egy-egy napra talán itt is megoldható a közös kerekezés. Mindkét vonatkozásban előzetes egyeztetés szükséges, de semmiképp nem zárkózunk el az érdeklődés/érdeklődők elől.

- És mik a terveitek a jövőre nézve?
- Ha egy üzlet beindul… - szokták mondani. Egyértelmű, hogy nálunk beindult, rengeteg tervünk van, nemcsak a jövő évre, hanem hosszabb távra is. Több kisebb-nagyobb bringatúrát tervezünk, többek között a nagy túránkon Győrből Prágáig szeretnénk kerekezni, de a Velencei tó környékét is szeretnénk bejárni. Emellett valószínűleg visszatérünk Palócföldre is, mert ott „nem varrtunk el minden szálat”, és Pozsony környékén is eltöltünk majd néhány napot. Gyalogosan továbbra is első sorban a hosszú kék vonalat követjük majd, de valószínűleg más színű jelzések mentén is fogunk túrázni, országhatáron kívül is. Kell a megfelelő mennyiségű anyag a blog folyamatos ellátásához :). Kicsit komolyabbra fordítva a szót, a jövőben is szeretném a bejegyzéseken keresztül érzékeltetni, hogy a kutyás kirándulás, túrázás sokkal több élményt ad, mint amennyi nehézséggel jár, emellett pedig kicsit szélesebb körben bemutatni Magyarország természeti szépségét és kincseit. Talán ennek hatására is többen vágnak neki a saját útjaiknak a test és lélek felüdülésére.

Roxy legközelebb a Balaton-felvidékre viszi túrázni kedvenc kétlábúit: Október 30-31-én Szentbékkállától Nagyvázsonyig, illetve Nagyvázsonytól Városlődig fognak majd gyalogolni. De utána sem tétlenkednek: November 5-7-ig pedig a Börzsöny lábától, Nógrádból indulva 3 napon keresztül túráznak egészen a Cserhátban lévő Becskéig.

Ha kedvet éreztek a csatlakozáshoz, az alábbi elérhetőségeken keresheted meg a csapatot:

• roxykalandok.blog.hu
•