Hány százalékban farkas egy farkas-kutya hibrid?

Hibridek, mint háziállatok

Hogy a hibridek jó háziállatok-e vagy sem, az talán a legnehezebb kérdés. Cikkünk első részében, már fejtegettük, hogy vajon megéri-e tartani őket.

• Te tartanál egy farkas kutya hibridet?

Mi is történik a farkas és a kutya párosításakor? Adott egy olyan állat, amelynek genetikai állománya sok-sok év háziasítását magában hordozza, amit összetesznek egy olyan állattal, amely sosem volt háziasítva.

A farkasok természetükből fakadóan szociálisak, és nagy figyelmet és interakciót igényelnek a falkájuk többi tagjától. Ez elvárás a gazdától is. Gyakran előfordul, hogy a hibridtulajdonosok figyelmen kívül hagyják a vadon élő farkas és a házikutya természetének megértésének fontos feladatát, és meglepődnek, amikor kedvencük viselkedésbeli problémákkal küzd.

Az egyik szervezet, amely a farkas- és hibridartással kapcsolatosan felmerülő kérdésekről oktatja az érdeklődőket, a Wolf Park (azaz farkas park).

A Wolf Park szerint sokan igyekeznek megfelelően tájékozódni a farkas vagy hibrid tartásának lehetséges következményeiről, azonban sokan ezt a fontos lépést kihagyják. Ez azt eredményezi, hogy az állatokat sokszor olyan környezetben tartják, ahol szociális és viselkedési igényeik nem tudnak kielégülni. Az állatok gyakran kis ketrecekben vagy láncra kötve töltik napjaikat, nagyon rossz körülmények között.

Ha bármely állatot, legyen az vadon élő vagy háziállat, olyan körülmények között tartanak, amelyek nem felelnek meg szellemi és fizikai szükségleteinek, az emberekre nézve biztonsági kockázatot jelent! Hogy ezt elkerüljük, ez a kellemetlenség szinte mindig megelőzhető az állat megvételét megelőző megfelelő felkészüléssel, és az állat életének teljes időtartama alatt az állatról való felelősségteljes gondoskodással.

Évente több ezer kedvtelésből tartott farkast vagy hibridet hagynak el, mentenek meg vagy altatnak el, mert az emberek olyan állatot vásároltak, amelynek gondozására nem voltak felkészülve. Külföldön több olyan szervezet működik, amely befogadja a nem kívánt hibrideket, de az erőforrásaik általában nagyon korlátozottak.

A farkasok és hibridek viselkedésével, egészségével és tartásával, valamint a tartásukra vonatkozó törvényekkel kapcsolatos tájékozódás megelőzheti ezeket az esetleges nehézségeket.

A farkas-kutya hibridekkel kapcsolatos mítoszok

MÍTOSZ: A farkaskutya-keverékből jobb házőrző kutya lesz.

TÉNY: A farkasok félénk természete miatt a hibridek általában rossz őrző-védő kutyák. A hibridek agresszív hajlamai, ha vannak ilyenek, félelemből fakadhatnak, amitől kiszámíthatatlanok és nehezen irányíthatóak lehetnek.

MÍTOSZ: Egy farkaskeverék tovább él, mint egy kutya.

TÉNY: A fogságban tartott farkasok élettartama 12-14 év - ugyanannyi, mint egy nagytestű házi kutyáé.

MÍTOSZ: A hibridek egészségesebbek, mint a kutyák, és kevésbé hajlamosak a betegségekre.

TÉNY: A farkasok és a kutyák ugyanolyan fertőző betegségekre hajlamosak. A farkasok és egyes hibridek esetében megkérdőjelezhető a standard kutyavakcinák hatékonysága.

MÍTOSZ: A huskyk és a malamutok részben farkasok.

TÉNY: A huskyk és a malamutok ugyanolyan kutyafajták, mint bármelyik másik.

Farkas tartalom a hibridben

Sok tenyésztő, aki farkashibridekkel foglalkozik, a kölykök „farkastartalmát” hirdeti, és még az árakat is az alomban lévő „farkasvér mennyisége” szerint állapítja meg. Ez nem a biológián vagy genetikán alapul.

Amikor egy kutyát farkassal tenyésztünk, az utódok mindkét szülőtől örökölnek egy-egy génkészletet, és valóban 50/50 arányúak - azaz félig kutya, félig farkas.

Amikor azonban ezeket az állatokat más farkasokkal, kutyákkal vagy hibridekkel keresztezik, nem lehet kiszámítani vagy irányítani, hogy mely gének öröklődnek az egyes utódokba. 

A tenyésztők gyakran úgy vélik, hogy például egy 50 x 50-es hibrid, amelyet 100%-ban farkassal kereszteznek, 75%-ban farkas utódot fog adni. Ez azonban sok visszakeresztezésnél csak az átlagos farkasmennyiséget jelentené.

Bármely egyed örökölheti a hibrid összes kutyagénjét, és lehet 50 x 50 - mind fizikailag, mind viselkedés szempontjából. Vagy fordítva, bármely egyed lehet túlnyomórészt farkas, vagy a kettő közötti bármely variáció vagy kombináció.

Ez olyan, mintha egy zsákba dobnánk 50 kék golyót, amely a hím szülőt képviseli, és 50 sárga golyót, amely a nőstény szülőt képviseli, és véletlenszerűen kiválasztanánk azt az 50 golyót, amely az egyik utód DNS-ét fogja képviselni. Nem tudhatni, hogy mit fogsz kapni. Az ideális eredmény egy olyan egyed lenne, amely úgy néz ki, mint egy farkas, de úgy viselkedik, mint egy kutya. Sajnos, gyakran olyan állatot kapunk, amely úgy néz ki, mint egy kutya, és a farkas „makacs” természetével rendelkezik. - Amit sokan nehezen tudnak kezelni. - Hortobágyi Henrietta

Genetikai tesztek is rendelkezésre állnak. Ezek a tesztek 3-4 genetikai markert vizsgálnak, attól függően, hogy hímről vagy nőstényről van-e szó. A vizsgáló laboratórium szerint a teszt azt tudja megmondani a tulajdonosnak, hogy az elmúlt három generációban volt-e “vad farkas” DNS az adott házikutya vérvonalában.

Vannak, akik egyelőre nem tartják megbízhatónak a tesztet, és amit az eredmény mutat, az az, hogy a DNS-minta egyszerűen nem egyezik egyetlen ismert, nyilvántartott házikutya DNS-ével sem.

Mindez hozzájárul ahhoz a bizonytalansághoz, hogy miként lehet meghatározni, mi a hibrid.

A hibridekkel foglalkozó emberek gyakran több tényezőt is figyelembe vesznek: a fizikai megjelenést, és a viselkedési jellemzőket, hogy megalapozott következtetést hozzanak arról, hogy egy állat hibrid-e.

3 kategóriába sorolhatók a hibridek: alacsony, közepes vagy magas farkastartalmú, attól függően, hogy az állat mennyire néz ki és viselkedik farkashoz hasonlóan.

A farkaskutya-kutya hibridek tartásának jogi vonatkozásai

A törvények régiónként, az Egyesült Államokban pedig kormányzati szinten változnak. Szövetségi szinten például az US Code 9 CFR 1.1. szakasza kimondja, hogy egy vadon élő állatfaj és egy háziállat, például a farkas és a kutya keresztezése háziállatnak minősül (USDA-APHIS, 2019). Mégis, az államoknak lehetnek saját szabályozásaik, amikor a tulajdonlásról van szó.

Egyes államokban a hibridek vadállatnak minősülnek, és a tulajdonosoknak ugyanolyan típusú engedélyekkel és ketrecekkel kell rendelkezniük, mint amilyeneket a farkasok esetében megkövetelnek.

Más államokban azonban a hibrideket kutyaként szabályozzák, és csak megfelelő oltásokra és engedélyekre van szükségük.

Vanak államok, ahol a hibridek tartása illegális.

Végül néhány állam a megyékre és a városokra bízza a hibridekre vonatkozó saját szabályozásaikat.

Hasonlóképpen, Európa-szerte a farkaskutya-kutya hibridek meghatározása nem egyértelmű, és széles körben változik. A törvények és rendeletek folyamatosan változnak, ha bizonyos események történnek. Ezért a tulajdonosok felelőssége, hogy lépést tartsanak ezekkel a törvénykezésekkel.

Oltások

A hibridek veszettség elleni vakcinázása azért is bonyolult, mert a farkasok és farkaskutyák esetében nem fejlesztettek ki, és nem hagytak jóvá vakcinát. Ennek okai bonyolultak, egyrészt a gyógyszergyártók nem tartják nyereségesnek, másrészt a vakcina teszteléséhez és létrehozásához, a folyamat befejezéséhez farkasokon és farkaskutya hibrideken történő tesztelésre (kísérletezésre) lenne szükség, amit nem tartanak etikusnak.

A tulajdonosokat arra ösztönzik a hibridekhez értők, hogy mindettől függetlenül adják be a veszettség elleni vakcinát az állataiknak.

Egyes állatorvosok felelősségi okokból nem kezelik a hibrideket, különösen ott, ahol illegális a tartásuk.

Azok az állatorvosok, akik hajlandóak kezelni és beoltani a hibrideket, gyakran megkövetelik, hogy a tulajdonosok írjanak alá egy nyilatkozatot, amelyben kijelentik, hogy megértik, hogy a vakcinát „nem a címkén szereplő” felhasználásra adják be, és nem lehet arra támaszkodni, hogy az teljes védelmet nyújt a veszettség ellen.

Sok településen, ha egy ismert vagy feltételezett hibrid megharap valakit, akkor azt lefoglalják, és elaltathatják, hogy veszettségre teszteljék, függetlenül az oltási státusztól.

Összefoglalva

A hibridek tartása nagyon bonyolult, és nem annyira ismert.

Néhány ember minden gond nélkül tart hibrideket, de a legtöbben különböző okok miatt nincsenek felkészülve arra, hogy megértsék őket, vagy gondoskodjanak az állat fizikai vagy pszichológiai szükségleteiről.

Minél magasabb a farkastartalom, annál kevésbé valószínű, hogy háziállatként tarthatók, és speciális elhelyezést, szocializációt és gondozást igényelnek.

Jogi kérdéseket is figyelembe kell venni, valamint tudni kell, hogy egyes állatorvosok nem hajlandóak gondoskodni a gondozásról, és hogy a veszettség elleni vakcinát nem engedélyezték ezeknél az állatoknál.

A farkas, a kutya és a hibrid megkülönböztetése szintén nagy kihívást jelenthet, mivel a farkasok és a kutyák nagyon közeli rokonságban állnak egymással. Ilyenkor kritikusan kell figyelni az állat viselkedését. Mennyire alkalmazkodott az egyed az emberi falkatagokkal az otthoni közegben?

Figyelembe kell venni az emberek biztonságát, de az állatok biztonságát is. Szem előtt kell tartanunk, hogy a viselkedésükben inkább farkasszerű állatok nem valószínű, hogy jól éreznék magukat az otthonunkban.