Kutyát karácsonyra

Élő állat ajándékba

Sokan elvi kérdést csinálnak abból, hogy élő állatot ajándékozzanak, úgy vélik, nem etikus, és nem illik ilyet tenni egy élőlénnyel. 

Szerintem ezen túl kell lendülni. Én is kaptam ajándékba hörcsögöt, patkányt. Én kértem őket korábban, tehát nem derült égből villámcsapásként ért, és semmit nem vett el az értékükből, hogy ők “ajándékok” voltak.

Kutyát szeretne a gyerekem

Az esetek túlnyomó többségében akkor merül fel a kutya ajándékozása, amikor a gyermek kiskutyát szeretne.

Biztosan minden szülő átesett már ezen, hogy a gyerek könyörög egy kisállatért. Én is írtam leveleket a szüleimnek, a hőn áhított kutya fajtája nagyjából kéthetente változott.:)

Mi a baj azzal, ha kutyát szeretne a gyerekem?

Egy gyerekes családnak sok mindent át kell gondolnia, mielőtt kutyát fogad az otthonába.

A gyerek váltig állítja, hogy ő egyedül fog gondoskodni a kutyáról, ő eteti, minden nap elviszi sétálni, stb.

Ez egy ideig valószínűleg így is lesz, ám a lelkesedés sokszor alábbhagy.

Például tipikusan ilyen időszak az ősz. A nyári szünetben a gyerekek ráérnek, jó idő van, a kertben játszanak órák hosszat a kutyával, szívesen sétálnak velük, tanítgatják a négylábú barátjukat.

Az ősz beköszöntével azonban elkezdődik az iskola, délután fáradtan ér haza a csemete, tanulni kell, házi feladatot írni, kevesebb idő és energia jut a kutyára. 

Arról nem is beszélve, hogy a rossz idő sokakat a házba, lakásba hajt, és csak nyűg a kutyát kivinni a szélben, esőben, sötétben, hidegben. 

A szülőre hárul a felelősség

Sajnos nem ritka, hogy a kezdeti lelkesedés alábbhagy a gyermek részéről, és ha a gyerek nem gondoskodik eléggé a kutyáról, a szülőnek nyilvánvalóan át kell vennie a feladatokat.

Sok esetben neki tényleg csak púp a hátán, hiszen eddig sem akart állatot, csupán a gyerekének szeretett volna örömöt szerezni.

Mikor jó döntés az ajándékozás?

Nem szeretném az ördögöt a falra festeni, hiszen tényleg máshogyan is alakulhat egy kutya érkezése gyermekes családba. Valóban hatalmas örömet okozhatunk vele, és a gyerek 100%-osan gondkoskodhat valakiről, akitől felelősségvállalást tanulhat.

Én például mindig is kutyák között voltam a családban, a “sajátomat” 11 évesen vettük magunkhoz, akiről teljesen én gondoskodtam.

Nekem egyáltalán nem volt nyűg a mindennapos séta, alig vártam, hogy hazaérjek és elmehessek kiszellőztetni a fejem.

Imádok a szabadban lenni, nagyon szerettem, hogy foglalkozhatok a kutyámmal.

Szerettem ápolgatni és tanítani, minden szabadidőmet vele töltöttem.

Ehhez persze hozzátartozik az is, hogy ahhoz, hogy például egyedül el tudtam vele menni sétálni. 11 évesen már elengedtek a szüleim, illetve olyan helyen is laktunk (mai napig is itt élek), ahol el mertek engedni egyedül.

Milyen kutyafajtát válasszak a gyereknek?

Amit én a legkevésbé szeretek a kutya ajándékozásában az az, hogy olyan kutyát választ a család, amit a gyerek kinézett magának. 

Ez a legtöbbször a külsőségekbe való belehabarodásból fakad, viszont nem lehet csak kinézet alapján megfelelő kutyát választani.

Viszont azok a szülők, akik tapasztalatlan kutyatartók, örömet akarnak szerezni azzal a gyerek számára, hogy olyan kutyát választanak, amilyet ő kért.

Lehet, hogy a gyerek megnézte a Balto-t, és emiatt ő most huskyt szeretne, de a család egyáltalán nincs felkészülve egy szánhúzó kutya tartására, és a problémák miatt (mert ők speciel tényleg nem valók első kutyának) előbb-utóbb akár menhelyre is kerülhet.

Alapos utánajárást igényel az, hogy milyen fajta a megfelelő. Kérjük szakember véleményét, ez lehet akár állatorvos, kutyakozmetikus, kutyatréner, bármilyen olyan kutyás, akinek a véleményében megbízunk.

Fontos ismerni a kutya habitusát, méretét ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, megfelelő-e a család életviteléhez.

A menhelyek nem adnak kutyát ajándékba

Azok számára, akik ajándékozni szeretnének kutyát, a menhelyről való választás nem opció.

Nem ismerek olyan menhelyvezetőt, aki adna kutyát olyan embernek, aki “tovább szeretné adni” a kutyát ajándékba.

Ez a felelősségteljes döntés?

Bizonyos szempontból igen, bizonyos szempontból nagyon megnehezíti a “kutyaszerzést”.

Egyrészt jó döntés a menhelyek részéről, hiszen nekik az a legfontosabb, hogy jó helyre adják a kutyákat, olyan helyre, ahonnan nem kerülnek vissza a menhelyre, vagy legrosszabb esetben az utcára.

Nincs ideje és energiája a menhelyeknek teljesen utánajárni, hogy pontosan miért szeretnék a kutyát ajándékozási céllal örökbefogadni.

Pont emiatt gondolom úgy, hogy valójában mégsem teljesen jó, hogy nem adnak ki kutyát olyannak, aki aztán nem magánál tartja meg a kutyát, hanem “továbbadja”.

Hogy miért?

A kivételek miatt.

Vannak olyan családok, ahol már régóta téma a kutya-kérdés, tudják egymásról, magukról, hogy milyen kutya lenne a megfelelő, és az egyik fél szeretné meglepni a többieket egy kutyával. Igenis hatalmas öröm lehet egy kutya, aki meglepetésként érkezik.

Sajnálom, hogy ilyen kevés a lehetőség a kutya beszerzését illetően.
Mármint vásárolni bármikor lehet kutyát tenyésztőtől (mert szaporítótól ugyebár nem veszünk!), de ha valaki menhelyről szeretne örökbefogadni, akkor arra nincs lehetősége.

El lehet gondolkodni rajta, hogy jó döntés-e az összes negatív következmény kivédése miatt mindenkire kivetni a szabályt, hogy ajándékba nem adnak kutyát, ezzel elvéve a lehetőséget azoktól, akik valóban felelősségteljes gazdik lennének egy életen át, csupán a kezdetekben szeretnének meglepetést okozni valakinek.