Erdélyi kopó

Ősi magyar kutyafajta, amelyet a speciális éghajlati, terep- és vadászati viszonyok nemesítettek ki. Virágkorát a középkorban élte, amikor a főúri udvarok kedvelt vadászkutyája volt. A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás fejlődésével használata visszaszorult a Kárpátok nehezen bejárható erdőségei közé. A változatos terepviszonyok hatására alakult ki az erdélyi kopó két típusa: a hosszú lábú és a rövid lábú erdélyi kopó. A két változatot rendszerint együtt tartották.

241. számú FCI standard

ERDÉLYI KOPÓ

Származás: Magyarország

Felhasználás:
Munkakutya, kopó. Kitűnően hajt és állít, utánkeresésre, vércsapázásra is kiválóan használható. Friss nyomra érve jellegzetes nyifogással csahol, hajtás közben messzehangzó, magas, csengő hangot hallat. Vadászatokon vezetőjétől távol is önállóan dolgozik. Többnyire egyedül, vagy párban dolgozik.

FCI besorolás:

• VI. fajtacsoport Rókakopók, vérebek és rokon fajták
• 1.2. szekció Középnagy rókakopók
• munkavizsgával

Rövid történeti áttekintés:

• Ősi magyar kutyafajta, melyet a speciális éghajlati, terep- és vadászati viszonyok nemesítettek ki. Virágkorát a középkorban élte, amikor a főúri udvarok kedvelt vadászkutyája volt. A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás fejlődésével használata visszaszorult a Kárpát-hegység nehezen bejárható erdőségei közé. A változatos terepviszonyok hatására alakult ki az erdélyi kopó két típusa: a hosszúlábú és a rövidlábú erdélyi kopó. A két változatot rendszerint együtt tartották. A hosszúlábú erdélyi kopót erdei vadászatokhoz nagyvad - régebben bölény, majd medve, vaddisznó, hiúz - a rövidlábú erdélyi kopót fedett területeken apróvad - róka, nyúl - valamint sziklás terepen zerge vadászatára használták eredetileg. A XX. század elején az erdélyi kopót csaknem kipusztították, újratenyésztése 1968-ban kezdődött. Napjainkban Magyarországon kívül jelentős állománya van Romániában. 

Általános megjelenés:

• Fejformája, nyaktartása, törzsének arányai, erős és izmos végtagjai, faroktűzése a közép-európai kopó típusára jellemző. Közepes termetű kopófajta. Az erdélyi kopó testfelépítése hosszútávfutáshoz alkalmazkodott. Atletikus, nem durva, de nem is vékony csontú.

Fontos arányok:

• Az agykoponya és az arckoponya hosszának aránya közelíti az 1:1-et.
• A marmagasság és a törzs hosszának aránya 10:11.

Viselkedés és jellem:

• Jóindulatú, bátor, kitartó. Alaptermészete nyugodt, kiegyensúlyozott, ugyanakkor határozott, temperamentumos. Igénytelen, a szélsőséges időjárást is bírja.

TESTFELÉPÍTÉS

1. Fej

• Hosszúkás, de nem elhegyesedő kopófej, mely jól tükrözi a nemi jelleget. 
• Fejtető: /agykoponya/ fejtető nem ráncos

Koponya: Enyhén ívelt. A tarkóbúb nem kifejezett. A szemboltívek gyengén fejlettek.
Stop: Gyengén kifejezett.

• Arckoponya: 

Orrtükör: Nem túl tompán metszett, fekete színű. Az orrcimpák mozgékonyak; az orrnyílások tágak.
Fang: Az orrhát egyenes.
Ajkak: Szárazak, feszesek.
Állkapocs/Fogak: Állkapcsa erőteljes. Fogai erősek, jólfejlettek, a fogképletnek megfelelő teljes ollós harapás. 
Pofa: Lekerekített, csak gyengén fejlett.
Szemek: Középnagyok, mandula alakúak, kissé ferde vágásúak. Színük sötétbarna. A szemhéjak jól a szemgolyóra fekszenek.
Fülek: Középmagasan tűzöttek, nem túl nehezek, ráncosodás nélkül a pofára simulva lógnak. Tövüktől kiszélesednek, majd kerekded végükig elkeskenyednek. Előrehúzva eltakarják a szemet, de általában nem érnek azon túl.

2. Nyak

• Izmolt, közepesen hosszú. A nyak alsó részén a bőr kissé ráncos. Kis lebernyeg megengedett, de nem kívánatos. 

3. Test

• Felső vonal: Egyenes
• Mar: Kifejezett
• Hát: A mar mögött egyenes, fejlett izomzattal.
• Ágyék: A szukánál kissé hosszabb ágyéki rész megengedett.
• Far: Mérsékelten csapott.
• Mellkas: A szegycsont nem előreugró. Mellkasa hosszú és nem túl mély. A bordaív keresztmetszete kövér ellipszis, majdnem kör, mely a szabad légzést jól biztosítja.
• Alsó vonal és has: A has csak enyhén felhúzott.

4. Farok

• Középmagasan tűzött, erőteljes. Nyugalmi állapotban alsó harmada kissé felfelé ívelt, lehetőleg a csánkon egy-két centiméterrel túlér. Izgalmi állapotban ívelt formában a hátvonal fölé emeli, de hátra nem kunkorítja. Nem kurtítják. 

5. Végtagok

• Elülső rész:
  Az elülső végtagok oszlopszerűen támasztják alá a törzset. Elölről nézve a végtagok állása párhuzamos, a széles mellkas miatt megfelelően széles.

Lapocka: A lapocka jól izmolt, megfelelően hosszú, és mérsékelten dőlt.
Könyökök: Szorosan a mellkasra fekszenek.
Alkar: Egyenes és szimmetrikus.
Elülső mancsok: Nagyok, zártak, erős, ívelt ujjakkal. A talppárnák nagyok, kemények, rugalmasak. A karmok erősek és lehetőleg minél feketébbek.

• Hátulsó rész:
  Álló helyzetben kissé hátraállított, jól izmolt.

Comb: Hosszú
Csánk: Mélyen helyeződő.
Hátulsó lábközép: Egyenes és párhuzamos.
Hátulsó mancsok: Jól zártak, erős ujjakkal. A talppárnák nagyok, kemények, és rugalmasak. A karmok erősek és lehetőleg minél feketébbek. A farkaskarmok eltávolítandók.

6. Mozgás

• Lépése nyújtott, sohasem tipegő. Ügetése térölelő. Munka közben vágtája rendkívül kitartó.

7. Bőr

• Az erdélyi kopó bőre közepesen vastag, főleg a nyaktájékon kissé laza, de sohasem redőzött. Pigmentált, sötét színű. A szabad bőrfelületek feketék.

8. Szőrzet

• Szőr: Egész testét, hasa alját is rövid, sűrű, egyenes szálú, testhez simuló tömött szőr borítja. A szőr a nyakon, a martájékon, a comb hátsó élén és a farok vonalán hosszabb, mint a test többi részén. Szőrfogók és lécek előfordulnak. A szőrzet durva tapintású, fényes. A fedőszőrzet alatt aljszőrzet található. 
• Szín: A kopó szőrének alapszíne fekete. Nem túl sötét, cserszínű jegy pont formájában mindig található a szemboltíven. A fangon és végtagokon cserszínű jegyek vannak. A cserszín határozottan elkülönül a feketétől. Fehér jelzés lehet az orron, mely homlokcsíkban folytatódhat, továbbá a nyakon gallér formájában, a mellen, a mellkas táján a mancsokon, a végtagokra is felhúzódva és a farokvégen. A testfelület 1/5-énél több fehér szín nem kívánatos. A fej és a hát lehet kormos.

9. Nagyság és testsúly

• Marmagasság: 55-65 cm
  Semmiképpen nem a centiméterekben mért érték, hanem a harmónia és az összbenyomás a döntő!
• Súly: min. 25kg

10. Hibák

• Az előbb említett pontoktól való minden eltérés hibának tekintendő, amely értékelésének pontos arányban kell állnia az eltérés fokával.

11. Kizáró hibák:

• Az agy- és arckoponya túl keskeny, túl hosszú vagy kerekded
• Enyhe vagy nagyon erősen kifejezett stop
• Hibás fogazat
• Rövid fang
• Könnyű, terrieres, vagy agaras jellegű fül
• Drótszőr; puha, hullámos, ritka szőrzet
• Barna vagy kék szín jegyekkel
• Agresszivitás, ideggyengeség

Utólagos megjegyzés:

• A kanoknak két, teljes egészében a herezacskóban elhelyezkedő, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkezniük.