Kuvasz

Ősi magyar pásztorkutya. Elődei a honfoglaló magyarokkal kerültek a Kárpát-medencébe, akik nyájak őrzésére használták a ragadozó vadállatok és a rablók ellen. Az Árpád-kortól a XX. század elejéig - fejlett vadászösztönét felismerve - előszeretettel alkalmazták vadászatra is. A pásztorkodás megszűntével eredeti alkalmazása visszaszorult, bekerültek a falvakba és a városokba is.

54/b sz. FCI standard

KUVASZ

Származása: Magyarország

Felhasználása:
Házak, birtokok, telepek és haszonállatok, továbbá személyek őrzése-védése. Sport - és munkakutyának is alkalmas.

FCI besorolása:

• I. fajtacsoport Juhász- és pásztorkutyák
• Munkavizsgára nem kötelezett fajta.

Rövid történeti áttekintés:

• Ősi magyar pásztorkutya. Elődei a honfoglaló magyarokkal kerültek a Kárpát-medencébe, akik nyájak őrzésére használták a ragadozó vadállatok és a rablók ellen. Az Árpád kortól a XX. század elejéig, fejlett vadászösztönét felismerve, előszeretettel alkalmazták vadászatra is. A pásztorkodás megszűntével eredeti alkalmazása is visszaszorult, bekerültek a falvakba és a városokba is.

Általános megjelenés:

• Erős, hullámos szőrű, nagytestű fajta. Tetszetős külseje nemességet és erőt sugároz. Testtájai arányosak, nem megnyúltak, de nem is zömökek. Csontozata erős, de nem durva. Izomzata szikár, izületei szárazak. Oldalról a törzs és a végtagok a négyzethez közel eső téglalapot formálnak. Jól izmolt; szilárd szervezetű, élénk vérmérsékletű, könnyed mozgású. Külleme fáradhatatlan munkabírásról tanúskodik.

Fontos méretarányok:

• A marmagasság százalékában:
• Törzshosszúság: 104%
• Mellkasmélység: 48%
• Dongásság: 27%
• Övméret: 120%
• Fejhossz: 45%
• Az orrhossz a fejhossz: 42%-a
• A fülhossz a fejhossz: 50%a

Viselkedés és jellem:

• Bátor, félelmet nem ismerő fajta. A gondjára bízott személyeket, vagy vagyontárgyakat élete árán is megvédi. Önérzetes, rossz bánásmód esetén eldurvul. Hűséges, megbízható, gazdáját és környezetét szerető. Térigénye nagy. Igénytelen, ápolása egyszerű, a legzordabb időjárást is elviseli. A szeretet és törődést meghálálja. 

TESTFELÉPÍTÉS

1. Fej

• A kuvasz feje jellegzetes ék alakú, a testtel harmonizáló, tetszetős és nemes. Kifejezett erő sugárzik róla. Megnyúlt, de sohasem hegyesedő. Rokon fajtáitól leginkább a feje különbözteti meg. Jellemzően szikár - száraz. A kanoké valamivel vaskosabb. 
• Agykoponya:
• Koponya: A fejtető széles, homloka enyhén domborodó. A homlok közepén kifejezett hosszanti árok húzódik. 
• Stop: A stopvonal enyhe lejtésű, tágan ívelt. 
• Arckoponya: Az arcorri rész széles, hosszú, és igen erőteljesen izmolt.
• Orrtükör: Az orrhát egyenes, az orr egyenletesen keskenyedik, de sohasem hegyesedik el. Orrtükre tompa metszésű, fekete.
• Ajkak: Feketék, feszesek, a szájzugban csipkézett szélűek. 
• Állkapocs/Fogak: Fogazata erőteljes, szabályos és teljes, ollósan záródó.
• Szem: Ferde vágású, mandula alakú, sötétbarna. A szemhéjszél fekete, feszesen simul a szemhez. 
• Fül: A fejtető egyenes folytatásából vízszintesen ered, tőben megtört, felső harmaduk a fejtől kissé eláll, majd teljesen hozzásimul. Tompa V-alakot formáz. Figyelő helyzetben füle meglebben, de sohasem áll fel, és nem csavarodik. 

2. Nyak

• Tarkója rövid. Nyaka a vízszintessel 25-30 fokos szöget zár be. Erőteljes izomzatú, inkább rövid, mint középhosszú, nincs rajta lebernyeg. Kanokon a szőrnyakörv és a mellsörény kifejezett.

3. Törzs

• A törzs, és a végtagok oldalról nézve a négyzettől csak kis mértékben eltérő, fekvő téglalapot alkotnak. 
• Mar: Hosszú, és határozottan a hát síkja fölé emelkedik. 
• Hát: Középhosszú, egyenes, széles, jól izmolt és feszes.
• Ágyék: Rövid, feszes folytatása a hátnak.
• Far: Enyhén csapott, gazdagon izmolt, széles, rajta a szőrzet dús, ami a túlnőttség látszatát keltheti. 
• Szügy: Síkja közepén előredomborodó a szegycsont gazdag izomzata miatt. Közepesen széles.
• Mellkas: Mély, hosszú, és enyhén dongás.
• Alsó keresztmetszeti vonal és has: A has alsó vonala a mellkas alsó vonalának folytatása. Hátrafelé kissé felhúzott.

4. Farok

• Alacsonyan tűzött, az enyhén csapott far egyenes folytatása, határozottan lefelé irányul. A vége enyhén felfelé hajlik, de nem kunkorodik, kiegyenesítve a csánkig ér. Izgalmi - figyelő állapotban legfeljebb az ágyék szintjéig emelheti.

5. Végtagok 

• Elülső rész:
  • Lapocka: Hosszú, dőlt, feszesen fűződik a mellkashoz, mozgékony.
  • Váll: A vállbúbok a szügy síkjába esnek, feszesek, jól izmoltak. Hosszú, dőlt, feszesen fűződik a mellkashoz, mozgékony.
  • Felkar: Középhosszú, jól izmolt, eleje és vége a törzs hosszanti síkjától egyenlő távolságra van. A felkar a lapockával 90 fokos szöget zár be.
  • Könyök: Száraz, szorosan a mellkashoz záródik. Az alá nem húzódik, de el sem tőle. A felkar az alkarral 120-130 fokos szöget alkot. 
  • Alkar: Arányosan hosszú, egyenes, tömör, szikár izomzatú, mely a lábtő felé erős inakban folytatódik. 
  • Elülső lábtőizület: Jólfejlett, feszes, száraz, inai acélosak.
  • Elülső lábközép: Arányosan rövid, szikár, az alkar és a lábközép által bezárt szög 165-170 fok.
  • Elülső mancsok: A mancsok kerekek, vagy kissé oválisak, feszesek. Az ujjak rövidek, lefelé íveltek, magasak (középen nem érintik a talajt, rugalmasak, szorosan zártak. A talppárna és az ujjpárnák rugalmasak, feketék. A karmok kemények, erősek, feketék, vagy palaszürkék.
  • Elülső végtagok állása: Elölről nézve szabályos, ha a vállszöglet közepétől a talajra húzott merőleges vonalak egybeesnek a végtagok tengelyével és a mancsot a 3., 4. ujja között felezik. Oldalról szabályos, ha a könyökizület közepétől a talajra húzott merőleges a végtagok középvonalában halad a lábtőig.
• Hátulsó rész:
  • Comb: Hosszú, széles, tömeges izomzattal feszesen fűződik a medencéhez. A medence és a combcsont 90 fokos szöget alkot.
  • Térd: Terjedelmes, izmolt. A térdizületben a fel- és az alcombcsont 110-120 fokos szögben találkozik.
  • Alcomb: Hosszú, tömeges izomzata feszes inakban folytatódik a csánkig. 
  • Hátulsó lábtő: Hosszú, széles, terjedelmes, száraz, inas. A csánkizület hajlása 130-140 fokos.
  • Hátulsó lábközép: Rövid, vékony, szikár. Oldalról, és hátulról nézve is merőleges.
  • Hátulsó mancsok: A mancsok oválisak, az ujjak rövidek, szorosan zártak, feszesek. A talppárna és az ujjpárna rugalmas, fekete. A karmok feketék, vagy palaszürkék. 
  • Végtagok állása: Oldalról szabályos, ha a térdizület a csípőszöglet alatt, a mancs a csípőizület alatt helyezkedik el. Az ülőgumóról a sík talajra bocsátott merőleges érinti a sarok-gumót. Hátulról szabályos, ha az ülőgumó közepéről a talajra bocsátott merőleges a végtagok tengelyével halad, a végtagok párhuzamos lefutásúak és a talajon közepes távolságra helyezkednek el egymástól. 

6. Mozgás

• Lépése hosszú, lassú. Ügetése gyakran oldalazó, vágtája tértölelő, lendületes, kitartó. A könyök a testhez simul, oldalirányú kitérés nélkül. A mozgás könnyed, ruganyos.

7. Bőr

• Sok pigmentet tartalmaz, palaszürke, feszes. Az orrtükör, a szemhéjszél és az ajak fekete. A talppárna fekete, vagy palaszürke. Kívánatos a szájpadlás sötét színezete, de eltűrhető mély pigmentű tarkázottság. 

8. Szőrzet

• Szőrzete közepesen durva, hullámos, kissé merev és nem nemezesedik. A durva felszőrök aljában finomabb pehelyszőrök vannak. A fejet, a füleket, az elülső végtagok elülső, és oldalsó felületét, a hátulsó végtagok comb alatti tájait és a mancsokat rövid, 1-2 cm hosszúságú, egyenes lefutású, sűrű szőr fedi. Ugyancsak rövid, és sima lefutású az elülső szabad végtag elülső és oldalsó felületének, valamint a hátulsó végtag comb alatti tájainak szőrzete. A szabad végtagok hátulsó élén 5-8 cm hosszúságú szőrzászló van a csánkig. A nyakon szőrnyakörv van, amely a szügyre lehúzódva mellsörényt alkot, ez különösen a kanokon kifejezett. A törzs, a comb és a felkar szőrzete gazdagon hullámos, közepes hosszúságú (4-12 cm), sűrűn szőrtarajokat, forgókat alkot. A farok egész hosszában dús, hullámos szőrrel fedett, alsó felületének szőrzete a leghosszabb (10-15 cm).
• Szín: Fehér, elefántcsontfehér megengedett.

9. Méret

• Marmagasság:
• Kanok: 71-76 cm
• Szukák: 66-70 cm
• Súly:
• Kanok: 48-62 cm
• Szukák: 37-50 kg

10. Hibák

• Az előbb említett pontoktól való minden eltérés hibának tekintendő, amely értékelésének pontos arányban kell állnia az eltérés fokával.

11. Kizáró hibák

• Felálló fül
• Előreharapás, illetve 2 mm-t meghaladó hátraharapás
• Kifelé, vagy befelé forduló szemhéjszélek
• Orrtükri, ajakszéli vagy szemhéjszéli pigmenthiány
• Fogak hiánya
• Kifejezetten erős stopvonal
• Gubancosodásra hajlamos, gyűrűs vagy egyenes, szálkás szőrzet
• Hosszú szőrrel fedett végtagok
• Nyugalmi állapotban is ágyéksíkja fölé emelt, és hátrakunkorodó farok
• Fentiektől eltérő szőrszín

Utólagos megjegyzés:

• A kanoknak két, teljes egészében a herezacskóban elhelyezkedő, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkezniük.