A kuvaszhűség - kutyahűség napja

A KUVASZHŰSÉG - KUTYAHŰSÉG NAPJA - 2014. SZEPTEMBER 15.

Szeptember 15-én - immáron másodízben - kutyás sétával emlékezünk azokra a Kuvaszokra, és más fajtájú Kutyákra, akik az életüket áldozták a számukra legfontosabbért, az emberért. Idén szeptember 15-én, hétfőn 16:30-kor, Budapesten a Vérmező Park közepén álló öreg fa alatt találkozunk (bármilyen fajta Kutyáink kíséretében), majd felsétálunk aBudai Várba, ahonnan a Lánchídig gyalogolunk. A Lánchídról az emlékezés szalmakoszorúját dobjuk a Dunába. Aki szeretné, egy szál virággal emlékezhet itt a saját Hűséges Társára is, aki talán már nem vehet részt ezen a sétán...
Miért éppen szeptember 15.? 
Éppen 70 évvel ezelőtt, 1944 őszén a szovjet hadsereg ebben az időszakban lépett a Kárpát-medence területére, és a frontvonalak végigvonulásával kezdődött meg - az emberi borzalmak mellett - a Kuvaszállomány eddig ismert legnagyobb irtása is. A lakosság elmondhatatlan szenvedései mellett szeretnénk, ha a Kuvasz végtelen Hűségének példája sem merülne feledésbe!
Azok számára, akik nem tudnak erről az időszakról, röviden összefoglaljuk a Kuvasz fajta sorsát is alapjaiban érintő történelmi eseménysort 1944 őszétől kezdődően:
1944 szeptemberének közepétől indult a szovjet csapatok több irányból történő bevonulása a Kárpát-medence területére. A front érkezésének hírére tömegesen hagyták el lakóhelyüket a tanyavilágban, kisebb falvakban élők. Az emberélet mentése mellett a tanyákat jelentős részben őrző KUVASZOK mentésének kérdése fel sem merülhetett. A legtöbben - az esetleg otthon maradókkal együtt - abban reménykedtek, hogy a Kuvasz a lövések zajára megbújik, talán elmenekül a tanyáról, a házak mellől, majd a lakók hazaérkezésére később visszatér, tehát valami módon túléli a seregek átvonulását. A tanyákra napokkal, hetekkel később hazatérők útközben bizakodva látták, hogy a nem Kuvasz fajtájú házőrzők jórésze valóban túlélte a csapatok kegyetlenségeit. Hazaérve azonban szembesülniük kellett a rideg valósággal: a legtöbb Kuvasz lelőve hevert a kerítés tövében. Az otthonhagyott Kuvaszok a gazdit és családját hazavárva az életük árán is megvédték a szeretett házat és környékét!!! A figyelmeztető lövések mit sem értek, a harckocsik dübörgése, az ágyúk döreje nem tántorította el a Kuvaszokat. Miközben minden és mindenki menekült, ők hűséggel védték a rájuk bízottakat. A Kárpát-medencébe lépve hamar elterjedt az idegen katonák között, hogy a nagy fehér kutyát lőni kell, mert nem enged be senkit, súlyos sebeket ejt a behatolókon. 1944. őszétől 1945. tavaszáig becslések szerint TÖBB EZER KUVASZ ADTA AZ ÉLETÉT AZ EMBER ÁLTAL ELVÁRT FELADATA HŰSÉGES TELJESÍTÉSE KÖZBEN!

Aki teheti, kérjük jöjjön és sétáljon velünk a Kuvaszok és a Kutyák Hűségére emlékezve szeptember 15-én hétfőn, Budapesten, a Vérmező Parkból indulóan! 
Találkozó 16:30-kor a Park közepén álló öreg fa alatt.

AZ EMLÉKSÉTÁRA MINDEN KUTYÁST, MINDEN KUTYAFAJTÁT SZERETETTEL VÁRUNK!