Tudástár

Kutyák szívférgessége

A ragadozók szívférgességét a Dirofilaria immitis nevű fonálféregfaj okozza. A féreg kifejlett egyedei átlagosan 12-30 cm hosszúak, főként a szívben és a tüdő ereiben élősködnek. A betegség korábban jellemzően a trópusi, szubtrópusi területeken volt elterjedt, hazánkban legfeljebb csak ilyen területen nyaraló családok kutyáinál diagnosztizálták. Az első itthon fertőződött kutyáról 2009-ben számoltak be. Az elmúlt 2-3 évben ugrásszerűen megnőtt a hazai esetek száma. Sok olyan kutya betegedett meg vagy bizonyult fertőzöttnek szűrővizsgálatokkal, akik nemhogy az ország, de sokszor még a település határát sem lépték át. Sajnos a kórokozó már jelen van hazánkban is, és mivel súlyos, nem ritkán halálos kimenetelű betegséget okozhat kutyánkban, kiemelt figyelmet kell fordítanunk az ellene történő védekezésre.

A szívféreg életciklusa

Hogy megértsük, hogy milyen szert, mikor és miért alkalmazunk kutyáinknál, érdemes ismernünk a szívféreg fejlődési ciklusát.

Ezen féregfaj természetes gazdája a kutya. A fertőzött kutyában élősködő ivarérett nőstény féreg (amennyiben kifejlett hím is van az adott gazdában) 0,3 mm nagyságú lárvákat, úgynevezett mikrofiláriákat bocsát a véráramba. Ezek önmagukban tüneteket nem okoznak, a kutyában közvetlenül tovább nem fejlődnek, vagyis nem lesz belőlük kifejlett féreg. Amennyiben azonban a fertőzött állaton egy szúnyog vért szív, és közben mikrofiláriákat vesz fel, a szúnyog szervezetében a lárvák fejlődésnek indulnak. Számukra optimális hőmérsékleten két hét alatt két vedlésen esnek át, és fertőzőképes, harmadik stádiumú lárvákká fejlődnek.

Ezt követően, ha a szúnyog vért szív egy újabb gazdán (vagy akár ugyanazon), ezek a lárvák a szúnyog szájszervein keresztül átvándorolnak a gazda szervezetébe. A bőr alatti szövetekben, vagy az izomszövetben 2-3 nap alatt negyedik, majd két-három (vagy több) hónap után ötödik stádiumú lárvává, úgynevezett preadultokká alakulnak. Ez utóbbiak a vérárammal a szívbe és a tüdőartériákba jutnak, és ott újabb 3 hónap alatt ivaréretté válnak, szaporodni kezdenek. A szúnyogcsípéstől az ivaréretté válásig átlagosan 6-9 hónap telik el. A kifejlett férgek 5-7, vagy akár több évig is élhetnek.

A kifejlett férgek elsősorban a tüdő verőereiben élnek. Nagyszámú féreg esetén a szív jobb kamrájában, a jobb pitvarban, és esetleg az ide a test felől vért szállító gyűjtőérben is találkozhatunk velük.

A fejlődési ciklusban kulcsszerepet játszik a szúnyog. Szúnyog nélkül a mikrofiláriák fejlődése megakad. A betegség kutyáról kutyára közvetlen érintkezéssel nem terjed, a vemhes szuka azonban átadhatja kölykeinek a parazitát.

A szívférgek kártétele

A szívférges kutya szervezetében, a férgek mechanikai és toxikus kártétele következtében, több szerv is károsodik. A legfőbb problémát -  bár a betegségnek szívférgesség a neve - nem a szív üregében, hanem a tüdőartériákban tartózkodó férgek okozzák. A tüdő keringése romlik, állományát kötőszövet szövi át, ezzel a légzőfelület csökken, a tüdő rugalmatlanná válik. A szívbillentyűk elégtelenül záródnak, a jobb szívfél kitágul, emellett – a teljesség igénye nélkül - szívbelhártya-gyulladás, érelmeszesedés, érszűkület, vérrögképződés jelentkezhet. Gyakran károsodik a máj és a vese is.

A szívférgesség tünetei

A fertőzött állatok gyakran tünetmentesek. Nagytestű kutya élettartamát és életminőségét nem feltétlenül befolyásolja 2-3 kifejlett szívféreg. Enyhébb fertőzöttség esetén mérsékelt fáradékonyság, lesoványodás, alkalmankénti száraz köhögés, nehezített légzés, munka- és sportkutyáknál a teljesítmény csökkenése fordulhat elő. Súlyosabb esetben kifejezett nehézlégzés, makacs száraz köhögés, sápadt nyálkahártyák, fáradékonyság, hasvízkór, a végtagok vizenyője hívhatják fel a figyelmet a betegségre. A súlyosabb tüneteket mutató kutyák sajnos gyakran el is pusztulnak rövid időn belül.

Szűrővizsgálat

A kutyák fertőzöttségének megállapítására rutinszerűen két módszert alkalmaznak. Egyrészt a kifejlett, megtermékenyített nőstény által a véráramba bocsátott első stádiumú lárvákat, úgynevezett mikrofiláriákat keresnek a vérkenetben mikroszkópos vizsgálattal. Azokban a napszakokban, amikor várhatóan nagyobb a szúnyogcsípés valószínűsége, ezek a lárvák kivándorolnak a hajszálerekbe, hogy minél több esélyük legyen szúnyoggal találkozni, és annak a testében tovább fejlődni. Ezek a legnagyobb eséllyel az esti órákban vett, hajszálerekből származó vérmintában lelhetőek fel. Pozitív vizsgálati eredmény még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az állat szívféreggel fertőzött. Egy rokon faj, a bőrférgességet okozó Dirofilaria immitis is hasonló módon fejlődik, és a megtévesztésig hasonló küllemű mikrofiláriákat bocsát a véráramba. A szívférgesség kimutatására rutinszerűen alkalmazott másik módszer egy, a kifejlett nőstény szívféregben megtalálható anyag gyorsteszttel történő kimutatása a vérből. Ez a vizsgálat az állatorvosi laboratóriumok mellett már a legtöbb rendelőben is elérhető. A gyorstesztekhez mindössze 1-2 csepp vérre van szükség a kutyától, az eredmény 10 perc alatt megvan. Kétes esetben érdemes lehet más gyártó gyorstesztjét is igénybe venni, illetve a szívféreg DNS-ét kimutató laboratóriumi PCR vizsgálatot végeztetni. Ez utóbbi az elérhető legpontosabb, egyben sajnos a legköltségesebb vizsgálati eljárás.

Megelőzés

A szívférgesség tipikusan az a betegség, amit viszonylag egyszerű megelőzni, míg a már megbetegedett állat gyógykezelése igen kis százalékban eredményes.

Kölyökkutyák esetében legkésőbb nyolc hetes életkorban meg kell kezdeni a védekezést. Az első kezeléshez képest fél évre, azt követően pedig évente ajánlott szűrővizsgálatot végezni ezeken a kutyákon. A 7 hónapos kor feletti kutyák esetében (amennyiben azoknál korábban nem alkalmaztak szívférgesség megelőzésére alkalmas szereket) a védekezés megkezdése előtt szűrővizsgálatot kell végezni, és azt fél év múlva, majd évente egyszer ismételni.

Hogyan védekezhetünk a szívférgesség ellen? Jó ötletnek tűnhet a szúnyogok távoltartására alkalmas szerekkel kezelni a kutyát, hiszen ha nincs csípés, nincs szívférgesség.  Azonban az ilyen rácsepegtető oldatoknak és nyakörveknek csak bizonyos szúnyogfajok ellen van bizonyítottan megbízható hatása, illetve egyes fajok ellen az átlagosnál jóval rövidebb ideig hatnak (így például akár 2 hetente szükséges lenne spot-onnal kezelni a kutyánkat). Nem alapozhatjuk kizárólag ezekre a szívférgesség elleni védekezést, azonban kiegészítő kezelésként érdemes őket alkalmazni.

A megelőzés alapvető szerei mind a lárvaölő tulajdonsággal bíró makrociklikus laktonok csoportjába tartoznak.  Ilyenek a hazánkban rácsepegtető oldat formájában elérhető moxidectin és selamectin, valamint a milbemicin-oxim tartalmú tabletták. Megfelelő alkalmazás esetén ezek a szerek jó hatékonyságúak és biztonságosak. (A kutyákra törzskönyvezett készítmények - előírásszerű alkalmazásuk, adagolásuk esetén - biztonságosnak bizonyultak MDR-1 defektussal élő kutyák esetén is.)

Akár spot-onról (rácsepegtető oldat), akár tablettáról van szó, az előírás szerint 30 naponta ismételni kell a kezelést. A korábbi gyakorlat az volt, hogy a fertőzött területeken a védekezést a szúnyogszezon kezdete előtt egy hónappal kezdték, és a szúnyogszezont követően még egy hónapig alkalmazták ezeket a szereket. Az American Heartworm Society jelenlegi ajánlása az egész éven át történő folyamatos (30 naponkénti) kezelés kutyákra törzskönyvezett lárvaölő szerekkel.

Gyógykezelési lehetőségek

A bizonyítottan szívférges kutyák kezelésére meglehetősen korlátozottak a lehetőségek. Mindenképpen meg kell kezdeni az egész éven át tartó, havonkénti lárvaellenes kezelést. Ennek célja annak megakadályozása, hogy az esetleges későbbi, szúnyogcsípéssel történő ismételt fertőződésből újabb felnőtt férgek fejlődjenek ki kutyánk szervezetében. Egyes szerek emellett a mikrofiláriákra is hatással vannak, ezzel a betegség továbbterjedésének kockázatát (vagyis azt, hogy a szúnyogok a kutyánkból vért szívva más kutyáknak átadhassák a parazitákat) is csökkenthetjük. A megelőzésre alkalmazott szerek biztonsággal alkalmazhatóak a kutyákon, azt azonban tudnunk kell, hogy a kutya szervezetében tömegesen pusztuló féreglárvák akár a keringés összeomlását is okozhatják. Ezért a szűrővizsgálattal szívférgességre pozitívnak bizonyuló kutyák első lárvaellenes kezelését orvosi felügyelet mellett érdemes végezni.

Létezik olyan gyógyszer, mely a kifejlett szívférgeket pusztítja. A probléma ezzel az, hogy a férgek nem tűnnek el varázsütésre a szervezetből. Az elpusztult férgek 12-30cm hosszú teste a vérárammal fog sodródni, és egy (ráadásul több) ekkora embolus komoly károkat okoz a szervezetben. A kutyák kizárólag kórházi, intenzív körülmények között kezelhetőek ilyen szerrel, és sajnos a túlélési esélyeik sem érik el az 50%-ot.

A másik lehetőség a felnőtt férgek eltávolítására egy műtéti eljárás, mely során katéterrel mechanikusan távolítják el a szívben található férgeket. Ez a módszer hazánkban egyelőre nem elérhető. További probléma, hogy csak a szívférgek száma csökkenthető az eljárással, a tüdőerekben tartózkodó férgeket nem érik el. Egyik eljárás sem rutinszerű, igen kockázatosak és költségesek, ritkán jönnek számításba.

Az ember és a szívférgesség

A szívféreg természetes gazdája a kutya. Azonban más fajokban is megtelepedhet, így ritkán például macskákban is találkozhatunk vele. Fertőzött szúnyog csípésével az emberben is elkezdenek fejlődni a férgek, azonban a tüdő szövetében megakadnak, nem jutnak el kifejlett állapotig. Tünetet nem vagy igen ritkán okoznak, de tüdőszűréseken daganatra emlékeztető árnyékot adhatnak.

A teljes cikk ITT olvasható!