Szalmonellafertőzés kutyáknál

Az utóbbi hetekben több ízben is hírt adtunk szalmonellával fertőzött kisállateledelek visszahívásáról, emiatt fontosnak tartjuk, hogy kicsit alaposabban is körüljárjuk a témát.

Mit kell tudni a szalmonellózisról?

A szalmonellózis okozója a Salmonella enterica Gram-negatív enterobaktérium, az Enterobacteriaceae baktériumcsalád tagja. Világszerte fellelhető, több mint 2000 különböző típusa van, melyből 2-3 faja okoz megbetegedéseket állatoknál és embereknél. Meleg- és hidegvérű állatok egyaránt fertőződhetnek, madarak, hüllők és kétéltűek (pl. teknősök, gyíkok, kígyók) emésztőrendszerében vígan eléldegél, míg házikedvenceink és a háztáji állatok sok esetben tünetmentesen hordozhatják. Zoonotikus, nemcsak állatfajok között terjed, hanem állatról emberre is fertőz.

Hogyan terjed a fertőzés?

A betegség közvetett vagy közvetlen módon terjed a szalmonella-baktériummal szennyezett élelmiszer, víz, fertőzéshordozó anyagok (pl. ruhanemű, textilek, használati tárgyak, stb.) által, valamint a fertőzött állat nyálával, ürülékével történő érintkezés útján. Gyakori kiváltó ok a nem megfelelően kezelt étel, pl. nyers hús, nyers tojás, kibontást követően nem hűtőben tárolt konzerv érintése vagy elfogyasztása. Kíváncsibb kutyák esetében pedig a baktériumot tartalmazó széklet megkóstolása sem elhanyagolandó…

A szigorú előírások ellenére is előfordulhat, hogy a száraz- vagy nedves eledelek gyártása, tárolása során szennyezetté válik a termék. Emiatt az adott üzemben készülő száraztápok vagy jutalomfalatok is tartalmazhatnak szalmonellával és egyéb csírákkal fertőzött részeket. Ezek az eledelek bizonyos körülmények között (ld. kockázati tényezők fennállása) megbetegíthetik a házikedvenceket és gazdáikat is pusztán a szennyezett eledel érintése által.

Kutyákra is fertőző?

Egészséges kutyákban ritkán okoz megbetegedést. Természet adta, erős immunrendszerük általában képes legyőzni a fertőzést, gyomorsavuk és rövid bélrendszerük is úgy lett „kitalálva”, hogy ellenálljon a baktériumoknak. Ahhoz, hogy a baktérium betegséget okozzon, nagyszámú organizmusra van szükség, melyeknek egy része túléli a gyomor savasságát és továbbjutva megtelepedik a bélbaktériumok között. A bélfalhoz tapadva lassacskán mélyebb szövetkbe szállítódhatnak, bekerülhetnek a véráramlásba, komoly tüneteket okozva.

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal (U.S. Food and Safety Administration, FDA) 2015-ös tanulmányában a vizsgált egyedek csupán 3%-nál fordult elő megbetegedés. Gyakran összefüggésbe hozható egyidejűleg fellépő betegségekkel, ezért nem minden esetben derül rá fény. Kockázati tényezők között szerepel a kutya életkora, általános egészségi állapota és tartási körülményei. Tömeges tartás esetén gyakoribb a fertőzés, így kennelekben, tenyészetekben és menhelyeken is felütheti a fejét. Fiatal és idős kutyák fokozottabban érzékenyek lehetnek a fertőzésre, csakúgy, mint a gyenge immunrendszerű vagy antibiotikumos terápia alatt álló társaik, mivel esetükben a bélfalat védő egészséges baktériumok (flóra) egyensúlya felborulhat, növelve a fertőzés kockázatát.

Milyen tünetek esetén gyanakodhatunk szalmonellára?

Kutyák esetében jellemzőbb a tünetmentes hordozás, ám ha mégis megmutatkozik a betegség, gyakran hasmenéssel jár. További tünetei:  

• hőemelkedés, láz
• letargia, depresszió
• hányás, hasmenés
• étvágytalanság, testsúlycsökkenés
• dehidratáció (kiszáradás)
• bőrbetegség
• véres és/vagy nyálkás széklet
• abnormálisan szapora szívverés
• megnagyobbodott nyirokcsomók
• abnormális hüvelyváladékozás
• vemhes szukákban magzatelhalás, spontán vetélés

A szalmonellózis krónikus formájában fentiekből több tünet is megfigyelhető egyidejűleg, ám súlyosabb mértékben. Ezek közül legjellemzőbb az akár heteken át tartó, vissza-visszatérő hasmenés, hányás, láz, étvágytalanság, testsúlycsökkenés, és előbbiek következtében kialakuló általános elesettség, gyengeség, továbbá a folyadékveszteség miatt a dehidratáció veszélye is fennáll. Fontos tisztában lennünk kutyánk általános egészségi állapotával, melynek ismeretében a legkisebb változásokat is észrevehetjük, mielőtt súlyossá válnának.

Hogyan diagnosztizálható a betegség?

A klinikai tünetek ismertetésén és a kutya általános állapotának felmérésén túl speciális tesztek is elérhetőek a diagnózis felállításához, pl. vérvizsgálat, vizelet- és széklettenyésztés. A tünetmentes hordozóknál alkalmanként gyomor-és bélhurut léphet fel, melynek számos kiváltó oka lehet, ezért is lényeges egyéb lehetséges betegségek kizárása: parazita-fertőzés (pl. Giardiasis), ételallergia vagy –intolerancia, mérgezés, bakteriális, vírusos vagy gombás fertőzések, stb.

Hogyan kezelhető a betegség?

Egy egészséges, erős immunrendszerű kutyánál, ha egyáltalán felüti a fejét a fertőzés, rendszerint magától el is múlik. Enyhébb esetekben elegendő az otthoni ápolás, az állatorvos útmutatásának értelmében például 48 órás koplaltatással és friss, tiszta víz folyamatos biztosításával kutyánk részére. Célszerű fokozatosan visszaépíteni az étrendet, pre- és probiotikumokkal támogatni a bélműködést. A páciens korától, állapotától függően antibiotikumos kezelést, diétát is felírhatnak. Krónikus hányás, hasmenés esetén az elvesztett folyadék pótlása és az elektrolit-háztartás egyensúlyának rendezése kiemelten fontos, a betegség súlyosabb formájában bentlakásos állatkórházi ápolás válhat szükségessé. Amennyiben szepszis (vérmérgezés) lépne fel, plazma- vagy vérátömlesztés is a terápia részét képezheti.

Hogyan kerülhetjük el a fertőzést?

A szalmonellózis megelőzésére nem léteznek tökéletes készítmények, védőoltások, de több dolgot is tehetünk a fertőzés minimalizálása érdekében:

• Ne engedjük, hogy a kutya potenciálisan fertőzött ürüléket fogyasszon.
• Ne engedjük, hogy a sétákon állati tetemekkel érintkezésbe kerüljön (ne nyalja meg, ne hemperegjen meg benne).
• Kerüljük az ürülékkel feltételezhetően szennyezett vízforrásokat, tavakat, folyókat.
• A fertőzött állatot különítsük el társaitól, ne engedjük, hogy megnyalja arcunkat, kezünket. Székletével heteken át ürítheti még a szalmonella-baktériumokat, ezért ürülékét egyszerhasználatos védőkesztyűben szedjük fel.
• Fordítsunk figyelmet az alapvető higiéniás szabályok betartására: mossunk alaposan kezet a fertőzött állat érintése után, ápolás közben használjunk eldobható védőkesztyűt. Etető- és itatótálját lehetőleg külön mosogatóban tisztítsuk, erre a célra félretett szivaccsal, kutyák számára is biztonságos fertőtlenítő készítménnyel, majd forró vízzel öblítsük le.
• Alaposan mossunk kezet az eledel – legyen az száraz vagy nyers – érintése, kezelése után.
• A nedves tápokat (konzerv, tálcás eledel, stb.) felbontás után tároljuk hűtőben, és a dobozon található előírásoknak megfelelő időtartamon belül használjuk fel. Ha bármilyen furcsaságot észlelünk állagán, szagán, inkább ne adjuk kutyánknak.
• Nyers étrend követése esetén tartsuk be a húsok tárolására és felhasználásra vonatkozó szabályokat – kérdés esetén bátran kérjük ki kisállatdietetikus tanácsát.

Megjegyzés: A cikkben foglaltak nem helyettesítik az állatorvosi diagnosztikát, sem az állatorvos által felírt, klinikailag bevizsgált gyógyszerek alkalmazását. Ha kedvencénél egészségügyi probléma merül fel, minden esetben kérje ki állatorvosa véleményét!