A gabonamentes tápok egy átverés
2024. október 30., 14:00
Szerző: Hortobágyi Henrietta
Kategória: Jó tudni!
Hatalmas marketing övezi azt, hogy a kutyának húst hússal kell ennie. A gabona nem kívánatos összetevő a tápok csomagolásán. Valóban így kell etetni őket?
Gabonamentes kutyatápok
Ha kutyaeledel hirdetéssel találkozol, láthatod, hogy előszeretettel reklámozzák a gyártók, hogy az ő termékük gabonamentes. Nem kevés gabonával készül, hanem kifejezetten gabonamentes. Így kell a kutyákat etetni?
Ennek a reklámnak és a mondanivalójának nem szabad bedőlni! Hogy miért? Nézzük csak, mit ettek régen a kutyák!
A kutyák emésztőrendszere
A tápok előtt (1860-as évek előtt) a kutyák az emberi étel maradékát kapták. Nem nyerset, nem színhúst, hanem főtt emberi étel maradékát, ami bizony nagy arányban tartalmazott növényi eredetű összetevőt.
A hús mindig is drága alapanyag volt, ezért nem ez tette ki elsődlegesen a kutyák diétáját. Az egyedüli kutyák, akik nagyobb mennyiségű nyers húshoz jutottak, a vadászkutyák voltak, akik nagyobb becsben voltak tartva, mint általánosságban a többi eb, ezért szívesen áldoztak nekik a drága alapanyagból.
A kutyák tehát már régóta nem jutottak annyi húshoz, mint farkas őseik. Ehhez szervezetük is adaptálódott.
A húsevő, ragadozó állatok gyomorsava erősebb, amely könnyen megbirkózik a hússal, csonttal. A farkasokéhoz képest a mai kutyyák gyomorsava jelentősen lecsökkent.
A kutyák keményítőlebontó képessége
Vannak, akik megrögzötten vallják, hogy a kutya 100%-ig ragadozó és húsevő, és minden növényi összetevő számukra csak ballasztanyag. Jó lenne, ha az emberek a mai kutyákat már nem szeretnék farkasként kezelni.
A gabonamentesség kizárólag abban az esetben releváns, ha a kutyának gluténérzékenysége van. Ekkor a gabonákból mindenképpen gluténmentes verziót kell választani. Egyéb esetben egyáltalán nem kell kizárni az étrendből, és meg is cáfolom, miért nem kell azt hinni, hogy a kutyák képtelenek megemészteni a keményítőt.
Amiláz enzim ugyan nincs a kutyák nyálában, szemben velünk, emberekkel, akiknek már a nyálunk segítségével elkezd lebontódni a keményítő.
Az amilázat viszont ugyanúgy termeli a hasnyálmirigyük, és bontják a szénhidrátot a kutyák. Közel 100%-ig képesek megemészteni a kutyák a szénhidrátot, ellentétben a farkasokkal.
Ők sem tekinthetőek egyébként kizárólagos húsevőknek, hiszen a zsákmány bendőjét elfogyasztva jutnak növényi összetevőkhöz is.
A kutyák háziasításának szerepe
Teljesen összefüggésbe hozható a háziasítás, a tenyésztés a kutyák szénhidrátlebontó képességével.
Vannak olyan fajták, például a szibériai husky és a saluki, akik szervezetében jelentősen kevesebb olyan gén van, ami a szénhidrátbontásért felelős (AMY2B gén - amiláz alfa 2B).
Ennek az az oka, hogy ezek a fajták a tenyésztés során nem jutottak az emberektől nagyobb mennyiségben növényi összetevőkhöz, mert azokon a területeken egyáltalán nem jellemző a nagyobb mezőgazdasági tevékenység, ezért nem volt rá szükségük, hogy adaptálódjon a szervezetük a megemésztésükre.
Tökéletes példa erre Balto (1919-1933), a híres szánhúzó kutya, akinek életéről mese és film is készült.
Baltot a halála után vizsgálták a kutatók, és megállapították, hogy a modern kutyákhoz képest kevésbé sikeresen emésztette meg a keményítőt, szervezetében kevesebb ilyen gén volt, viszont több gént tartalmazott, mint a farkasok szervezete.
Mi látható ebből?
Balto, egy háziasított kutya, jobban tudta a növényi összetevőket megemészteni, mint a farkasok, viszont kevésbé jól, mint egy mai modern kutya.
A genetikai vizsgálatokat évtizedekkel halála után végezték, és már pár évtized alatt is (halála óta a vizsgálatokig) a jelenlegi kutyák annyit adaptálódtak a tartási körülményeikhez, hogy könyebben emésztik meg a növényi összetevőket korábbi fajtársaikhoz képest.
Összefoglalva
A mai kutyák nem farkasok. Felesleges, és kifejezetten egészségkárosító őket 15-30.000 évvel a háziasítás után megpróbálni visszatenni egy olyan ditétára, ami leginkább hasonlít a farkasokéhoz.
Miért egészségkárosító? A túlzott fehérjebevitel többek között rendkívül megterhelő a vesék és a máj számára.
Pink, a szupersztár mellett turnézik az erdőben talált kiskutya
A világhírű énekesnő elhatározta, hogy segít a kiskutyának gazdit találni.
Mikor érdemes kutyaiskolába vinni a kölyköt?
Rengeteget számít, ha már idejekorán megkezdjük kiskutyánk tanítását. Az otthoni nevelés mellett fontos az is, hogy elvigyük kutyaiskolába. De mikor?
Láttál már biewer yorkit rendőrkutyaként?
A Budapesti Rendőr-főkapitányság szatyorból mentett egy kiskutyát, aki azonnal mindenki szívébe belopta magát. Olvassátok Bendy sztoriját!
Kutyát karácsonyra
Gondolatébresztő téma, amely évről-évre mindig felmerül. Én nem szeretnék olyan véleményt formálni, amely fekete-fehéren megmondja a tutit. Miért ellenzik olyan sokan? Lehet jól ajándékozni? Nézzük, mire kell mindenképp figyelnünk, ha élő állatot szeretnénk ajándékozni!
Vigyük-e a kölyköt iskolába?
Egy friss kutatás azt vizsgálta, milyen hatással lehet a kutya későbbi viselkedésére, ha már kölyökkorában ellátogatunk vele az iskolába.