A kutya helyes táplálása egy dietetikus és egy dietetikus-állatorvos szemszögéből. Második rész.

A 24.hu megkeresett, hogy dietetikusként segítsek egy cikk megírásában a kutya helyes táplálásával kapcsolatban. Örömmel vettem a felkérést, szeretném, ha a tudatos gazdik száma egyre csak nőne, akik mindent megtesznek kedvencük egészségéért.. - Hortobágyi Henrietta

Olvasóink már tájékozódhattak a témában előző cikkünkben, most itt a folytatás.

Nyersetetés: jó vagy rossz?

Az elmúlt években hazánkban is egyre nagyobb népszerűségre tesz szert a nyers etetés egyik formája, a BARF (Biologically Approved Raw Food, vagyis biológiailag jóváhagyott nyers élelmiszer)-étrend. A módszer követői és hirdetői azt állítják, hogy a nyers hús a kutyáknak a tökéletes táplálék, mert ez az, ami a legjobban hasonlít az ősi táplálékra. A nyers etetést sokan a modern tápok térnyerésére adott válaszreakciónak tartják: ugyanis azalatt a 50-60 év alatt, amióta elkezdték iparilag gyártani az eledelt, az egekbe szöktek kedvenceink allergiás, daganatos és egyéb betegségei.

Az állatorvos ezzel szemben megjegyezte, hogy ez idő alatt azonban kedvenceink élettartama is meghosszabbodott, amely az állattartás-,és az állategészségügy fejlődése mellett az állatorvosi gyógytápok és a kiváló minőségű fiziológiás (egészséges kutyák számára összeállított) tápok megjelenésének is köszönhető.

A BARF alapvetően csontos hús, színhús, belsőségek, valamint zöldségek és gyümölcsök megfelelő arányú összeállításán alapul, nagyjából ilyen arányok szerint:

 40-50 százalék csontos hús,
 30-40 százalék színhús,
 5-10 százalék belsőség,
 10-20 százalék zöldség és gyümölcs,
 5 százalék takarmánykiegészítő

A lapunknak megszólaló állatorvos elmondása szerint ugyanakkor ő még nem találkozott olyan állatorvosi, dietetikai állásfoglalással, sem hazai, sem pedig külföldi szakirodalomban, amely elismerné a BARF-etetés egészségügyi előnyeit. „A hátrányaival azonban nap mint nap találkoznak az állatorvosok a rendelőben” – mondta Dr. Montlika Lejla.

A BARF-etetéssel kapcsolatos aggályok sorában elsődleges a fertőzésveszély. A nyers hússal ugyanis számos veszélyes kórokozónak tehetjük ki a kutyákat és gazdájukat, mint például a szalmonella, a lisztéria, E. Coli, Campylobacter, Clostridium, parazitás fertőzések, mint a toxoplazmosis, ami a várandós hölgyeknél vetéléshez is vezethet.

Hortobágyi Henrietta ennek kapcsán megjegyezte, hogy amennyiben bent etetik a kutyákat, akár szét is hordhatják ezeket a baktériumokat az életterünkben, ami az embernek is egészségügyi gondokat okozhat.

A dietetikus megjegyezte, hogy a BARF-etetés kapcsán azt is problémásnak tartja, hogy sokan nem kifejezetten BARF-shopokból rendelik meg az ételt, ahol alapvetően bevizsgált termékek vannak, hanem sokkal kevésbé ismert hátterű helyekről. 

Azt is érdemes bevenni a számításba, hogy a BARF-diétának magas a fehérjetartalma, ami azért nem jó, mert hosszútávon májbetegséghez, vesebetegséghez és/vagy húgykövességhez vezethet.

A fertőzésveszély mellett a csontetetés sem feltétlenül előnyös az állatorvos szerint. Csontot sokan azért adnak a kutyának, hogy kalciumot vigyenek be a szervezetébe, illetve azért, hogy tisztítsák a fogaikat. Utóbbi kapcsán azonban már bizonyított, hogy nem biztosít jobb szájhigiéniát, és a kutatók azt is vitatják, hogy elegendő mennyiségű kalcium szívódna fel belőle. A csont viszont gyakran szilánkosra törik, ami komoly veszélyt jelenthet kedvencünk egészségére nézve, de akár bélelzáródást vagy székrekedést is okozhat.

Dr. Montlika Lejla szerint ezek fényében nem véletlen, hogy a Kisállat Egészségügyi Világszövetség (World Small Animal Veterinary Association) néhány éve ki is adott egy állásfoglalást, amelyben felhívták a tulajdonosok figyelmét a nyers etetés veszélyeire.

És mi lesz a leeső darabokkal?

Gyakran tapasztaljuk, hogy a kutyák húsvétkor kapnak egy kicsit a sonkából, szalonnából, és másnap hasnyálmirigy gyulladással kötnek ki a rendelőben – jelentette ki Montlika Lejla állatorvos. 

A szakember tehát mindenkit óva intett attól, hogy az asztaltól etesse a kutyát a hétköznapok, vagy az ünnepek során, még ha kedvességből is teszik ezt. A magas zsírtartalmú ételek mellett kerüljük a fűszeres ételeket, melyek gyomor és bél irritálóak a kisállatok számára, illetve felső légúti panaszokat is tudnak okozni. Ha pedig ez nem lenne elég, egy nem kívánatos viselkedést is kialakítunk, amely azt is eredményezheti, hogy elutasítja a száraztápot, ha állatorvosi gyógytápot kell adni egy esetleges egészségügyi probléma esetén.

Ahogy azt jeleztük, a megmaradt ételeket sem érdemes odaadni a kutyának. Az étrendünk alapját képező vöröshagyma például káros az oxigénszállító sejtekre: ennek hatására pedig görcsös állapot léphet fel, koordinációs problémákat és szédülést is tapasztalhatnak a kutyák.

Hortobágyi Henrietta szerint rossz tévhit az is, hogy a fokhagyma megelőzheti a bélférgességet. Mint mondta, valamilyen mértékig jót is tehet, de mivel nincs meghatározva ennek mértéke, nem érdemes ezzel kísérletezni.

Tiltott és támogatott ételek

Azt bizonyára mindenki tudja, hogy a csokoládét kutya jelenlétében nem szabad az asztalon hagyni, ez nagy dózisban ugyanis akár halálos is lehet. Montlika jelezte ugyanakkor, hogy vannak az interneten direkt olyan kalkulátorok, ahova be lehet írni, hogy tejcsoki volt, vagy étcsoki, mennyit evett belőle, hány kilós a kutya, és a rendszer kiszámítja, hogy toxikus dózisról van-e szó.

Az ember káros hóbortjai közül a koffeint és az alkoholt is érdemes kutyáktól elzárva tartani, ez ugyanis szintén komoly veszélyt jelent rájuk.

Korábban említettük a sót, a fűszereket, a hagymát és a fokhagymát is, mint a kutyákra ártalmas táplálékok.

A sor azonban nem ér véget itt, és még jónéhány dolog akad, amitől óvni kell a jószágokat. Ilyen például az avokádó, amely ugyan nem számít alapvető élelmiszernek a magyar háztartásokban, mégis egyre népszerűbb. A déli gyümölcs esetében a perszin nevű anyag jelenti a gondot, azt azonban nem tudni, hogy a héjban, a magban vagy a húsban van-e jelen ez az anyag, így egy az egyben érdemes elkerülni.

A szőlő, illetve a mazsola is veszélyes lehet az ebekre, mertveseelégtelenséget okozhatnak.

Hortobágyi kiemelte, hogy mivel egyre népszerűbb szabadidős tevékenység itthon is a kertészkedés, a még éretlen, zöldes színű paradicsommal is vigyázni kell, ez ugyanis szolanint tartalmaz, ami nagy mennyiségben mérgező a kutyák számára. Éppen ezért a veteményeskertet el kell keríteni, ha kutyát tartunk.

Ha diófa van a kertünkben, szintén megnő a feladataink száma: a leveleket és a termést is mielőbb össze kell szedni, a penészes dió ugyanis olyan tüneteket okozhat, mintha epilepsziás rohama lenne a kutyának.

Végül pedig az édesítőszerrel (xilittel, nyírfacukorral) készült süteményeket is távol kell tartani tőlük: ez ugyanis mozgáskoordinációs problémát, rohamokat, hányást, és májkárosodást is okozhat. Amennyiben bármelyik ételből fogyasztott a kutya, célszerű egyből állatorvoshoz menni, ha viszont nincs erre lehetőség, akkor Montlika Lejla állatorvos szerint már az is nagy segítség lehet hasonló pánikhelyzetben, ha a kezelőorvost fel tudja hívni telefonon, akiktől megfelelő instrukciókat kaphat, amíg eljut a gazdi a kutyával a rendelőbe

Az emberek persze nem csak olyan dolgokat fogyasztanak, ami a kutyának tilos: a bogyós gyümölcsök, mint például az áfonya, vagy a málna kifejezetten ajánlott kis mennyiségben a kutyák számára, ahogy a répa, az édesburgonya és a sütőtök is. Hétköznapi gyümölcsök közül az almát és a banánt is jókedvűen fogja elrágcsálni a legtöbb kutya. 

Hortobágyi Henrietta azonban megjegyezte, hogy a növényi összetevőknél érdemes odafigyelni arra, hogy keresztallergén tud lenni a pollenekkel, tehát egy pollenallergiás kutyánál jól meg kell gondolni, milyen zöldséggel etetjük.