A kutyázás egy egészen különleges formája. Interjú egy szolgálati kutyás alezredessel.

Suszter Ferenc rendőr alezredest, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda MSZ Bűnügyi Technikai főosztály kiemelt főelőadóját kérdeztem a témában, aki 30 éve van a szakmában, így hitelesen tudja bemutatni a hivatás szépségeit, nehézségeit és olyan egyedülálló jellegzetességeit, amitől igazán szerethetővé válik ez a szakma minden kihívásával együtt.

Hogyan válik valaki kutyás rendőrré? Ezt már a képzés előtt el kell határozni, vagy a tanulmányok után is mehet egy rendőr ebbe az irányba?

Azt hiszem, hogy ennek több oka van, vagy legalábbis az elmúlt 30 évben nagyon sokféle életpályával találkoztam ezen a téren. Optimális esetben valaki már gyerekkorában kutyákkal foglalkozik, és így választja ezt a hivatást. A másik leggyakoribb eset az az, hogy valaki már rendőrként dolgozik, és ezt követően látja a szolgálati kutyák munkáját, és kedvet kap ehhez a tevékenységhez, szereti az állatokat, és jelentkezik rendőrkutya vezetőnek. A harmadik, amikor egy picit kényszerpályán mozog az adott kutyavezető, és a parancsnokai vagy a körülmények ráhatása miatt választja a kutyás rendőri szakmát.

Azt gondolom, hogy azok tudnak ezen a szakterületen is igazán hatékonyan és eredményesen tevékenykedni, akik szívvel-lélekkel csinálják. Az egyik barátom mondta, hogy „szerencsés vagy, mert az emberek talán azon 5%-hoz tartozol, akik nem dolgozni járnak be a munkahelyükre, hanem ez az életük”. Valóban kicsit így van ez, hogy az állatok és a kutyák szeretete az igazi mozgatórugója a napi tevékenységemnek és az, hogy mindeközben elősegítsük a szolgálat során jelentkező feladatok hatékony megoldását.

Azt szoktam mondani, hogy 3 típusú kutyás rendőr van: az egyik a kiképző típusú, aki gyerekkorától foglalkozik kutyákkal, és kutyás sportokban is járatos. Ezeket az embereket nem kell motiválni, hogy foglalkozzanak a kutyával, és a legtöbb esetben némi iránymutatással maguk is képesek nagyszerű szolgálati kutyákat képezni, akár helyszíni körülmények között vezetni. A második típust csak “jó katonának” hívom, ezek azok a rendőrök, akik a szakmai munkájukat magas szinten végzik, és azt tapasztalják, hogy egy szolgálati kutya ezt tovább tudja javítani. Szeretik a kutyákat, az állatokat, viszont a kiképzés terén  nem járatosak. Ezeknek az embereknek az alapkiképzés után is több segítségre van szükségük ahhoz, hogy szakmailag megfelelő szinten tudják tartani a már kiképzett kutyát, vagy tovább is tudják fejleszteni. Az a tapasztalatunk, hogy mivel jó szakemberek és sikerorientáltak, így a helyszíneken motiváltan és eredményesen dolgoznak. A szolgálatban igyekeznek maximálisan helytállni. A harmadik kategória pedig, a “ne én legyek a legrosszabb” a csapatban. Leggyakrabban ők azok, akik kifogásokat keresnek, hogy egy adott feladatot miért nem lehet végrehajtani, illetőleg miért nem volt lehetőség foglalkozni, képzeni a kutyát. Ők többnyire csak úszni akarnak az árral. Az előírt szükséges minimumot végrehajtják, de nem törekszenek arra, hogy igazán fejlődjenek. Ebben a kategóriában többször előfordul, hogy évek alatt semmit sem javul a kutya teljesítménye az alapképzéshez képest.

Szerencsés vagyok, mivel kiemelt egység tagjaként dolgozhatom, olyan kollégákkal. akik az első két kategóriába tartoznak, így sok olyan dolgot tudunk gyakorolni és akár helyszíni körülmények között is eredményesen végrehajtani, ami az átlag számára elérhetetlennek tűnik. Az azonban fontos, hogy a kutyás rendőrök nagy többsége szereti a rábízott kutyát. Az a tapasztalatom, hogy akik nem igazán szívvel-lélekkel űzik ezt a hivatást, sokszor lemorzsolódnak, és néhány év után el is hagyják ezt a pályát. Viszont vannak olyanok, köztük én is, aki már 30 éve ebben a szakmában vagyok, nem vágyik másra.

Hogyan történik egy kiskutya kiválasztása a feladatra? Gondolom eleve a tenyésztő ajánl a feladatra alkalmas kölyköt, de mi történik utána? Egy vakvezető kutyát évekig tréingeznek a leendő gazdi nélkül, míg rendőrökkel már többször láttam kölyökkutyát. A rendőr képezi a saját kutyáját?

A szolgálati kutya kiválasztási eljárásnak van egy rendőrségi utasításban meghatározott rendje, amiben pontosan leírják, hogy melyik életkorban melyik követelménynek kell megfelelnie a szolgálati kutyának. A tradíció az, hogy ezeket a kutyákat általában 1 éves koruk körül választják ki rendőrségi feladatra, jellemzően német vagy belga juhászkutyák, esetleg ezek keverékei kerülnek be a rendszerbe.

Van egy kisebb csoport, ehhez tartozik a mi egységünk is, a Nemzeti Nyomozó Iroda Bűnügyi Technikai Főosztályán, ahol speciális feladatra képzünk kutyákat. Itt az a tapasztalat, hogy az a legjobb, ha célirányosan megfelelő almokból, és speciális nevelésen keresztül próbálunk saját magunknak szolgálati kutyákat nevelni. Így egy jobb minőségű, és jobban felkészített kutyát kaphatunk végeredményben.

Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy milyen alomból, milyen szülőktől választunk kutyát. Ugyanis a genetikai adottságok ebben az esetben is meghatározzák, hogy mire számíthatunk később. A hagyományos kutyaátvételi teszteken egy kutya 10 hónapos -1 éves korában komoly teszten esik át, így itt nem annyira a vérvonal, hanem sokkal inkább az egyéni adottságok számítanak.

A mostani tapasztalatom az, hogy a munkavonalú tenyészetből származó belga juhászkutyák a legalkalmasabbak a mi céljainkra. Ezt követi a munkavonalú német juhászkutyák, illetve a munkavonalú vadászkutya fajták is szóba kerülhetnek. A mindenféle vegyes vagy kevert almokból nehezebb garantálni azt, hogy olyan minőségű kutyát lehet választani, ami később a szolgálati céloknak magas szinten megfelel.

Három fontos tényező van, ami egy szolgálati kutyát szolgálati kutyává tehet:

Az egyik az erős és kiegyensúlyozott idegrendszer, a kutya mindenhol és mindenkor magabiztosan viselkedik. A megfelelő vagy adott esetben inkább kiemelkedő ösztönös adottságok. A harmadik pedig az egészség, ugyanis egy szolgálati kutyának egészségesnek kell lennie annak érdekében, hogy eredményesen lássa el a feladatokat.

Bizonyos esetekben az esztétikum is fontos, hisz mégiscsak az egész rendőrség tekintélyét vagy hírnevét befolyásolhatja a kutya, így jelentős küllemhibával, vagy olyan standard-től eltérő kutyákat, akik ezt a harmonikus küllemet befolyásolják, olyanokat általában nem szoktunk rendőrkutyának választani.

A megfelelő módon, megfelelő tenyészetből származó belga juhászkutyáknál a kölyökkutyáknál a beválási arány közel 100%-os lehet. Olyan kölyöknél, ahol nem ismert a genetikai háttér, ez a szám 70%-ra is tud mérséklődni, így csak egy megfelelő tenyészetből származó kutyával érdemes ezt a munkát megkezdeni.

Kölyökkutyáknál is csinálunk teszteket. Azt vizsgáljuk, hogy az adott kiskutya mennyire magabiztos, milyen alapsztönei vannak. Azon a területen, ahol a bűnügyi kutyák vannak, a kutyáknak a szimatát használjuk, vagyis próbáljuk azt vizsgálni, hogy milyen hatékonyan tudja az a kölyök az orrát használni.

Optimális esetben a megfelelően felnevelt szolgálati kutya 1 éves kora körül már alkalmas arra, hogy a rendőrkutyák vizsgáját teljesítse, és másfél éve kora körül már helyszíni körülmények között is bevethető.

Alapestben az egy éves korban megvásárolt kutyák és képzetlen rendőrök felkészítése szaktanfolyami rendszerben történik. A legrövidebb szaktanfolyami képzés bentlakással 3 hónap, a leghosszabb  pedig a nyomkövető kutyák képzése, ami 6 hónap időtartamú. Minden rendőrkutya-vezetőnek és kutyájának évente továbbképzésen kell részt venni, itt kapják meg az éves minősítésüket, mely feltétele a szolgálatellátásnak.

Segédkezik kutyatréner az oktatásban?

Alapesetben a kiképző intézmény oktatói végzik a kutyavezetők alap- és továbbképzését. Azok a kutyavezetők, akik nem rendelkeznek alap kutyás tapasztalattal, ők kérhetnek, sőt, kérnek is segítséget a területi szerveknél dolgozó kiképző kutyavezetőktől. Közös projektben történik ilyenkor a kiskutya felnevelése a tapasztaltabb kollegákkal. Időszakosan kontrollálva van, hogy hogyan halad a kutya nevelése.

Van néhány olyan motiváltabb kutyásrendőr, aki szabadidejében civil kutyásokkal együtt is képezi a kutyáját. Az esetükben a munkát civil kiképzők is segíthetik. Ami fontos, hogy a szolgálati kutyák kiképzése során csak olyan metodikák alkalmazhatóak, melyek nem veszélyeztetik a szolgálati alkalmazhatóságukat.

Az egységüknél  a kölyökkutyák felkészítése alapvetően széles spektrumban történik. Azért is kedvelem jobban azokat a fajtákat, melyek több területen is mutatnak alkalmasságot, mert ebben az esetben szélesebb körű alkalmazhatóságot kapunk a képzés végén, és többféle területen is bevethetővé válik a kutya. Az alap engedelmesség és ügyességi feladatok mellett kiemelten fontos az intenzív orrhasználat nyomkövetés és kereső munka során, és az alapvető őrző-védő képesség egyaránt fontos lehet a bűnügyi kutyák kiképzése során. Természetesen vannak olyan kutyák, melyek egy-egy területen kimagasló képességűek, így ezeket itt igyekszünk speciálisan továbbképezni. Az egységünknél dolgozó jelenleg legidősebb belga juhászkutyánk az egyik úttörője volt ennek a fajta kiképzési modellnek. Az elmúlt 9 évben közel ezer helyszínen volt, és segítette a hatóság munkáját. A mai nap is nagy aktivitással és kiemelkedő tapasztalatával segíti a kábítószer elleni harcot.

Milyen feladatokban vesz részt napi szinten egy rendőrkutya?

A rendőrkutyákat két nagy csoportra lehet osztani: az egyik a rendészeti, a másik a bűnügyi területen dolgozó kutyák. A feladat jellege eltérő. Amikor kicsit laikusabb közönségnek szeretném megfogalmazni a különbséget, akkor azt mondom, hogy a közrendvédelmi, rendvédelmi vonalon dolgozó kutyák  esetében az erejét és bátorságát szeretjük, a bűnügyi területen dolgozó kutyákat pedig az eszükért és a jó szimatukért. 

A rendészeti területen dolgozó kutyák nagy része, mint kényszerítő eszköz szerepelnek, feladatuk a gazdának a védelme, az intézkedés biztosítása. A bűnügyi területen dolgozó kutyák feladata a büntetőeljárásban a bizonyítékok összegyűjtése, és tulajdonképpen az orrukkal segítik a rendőri munkát, mint egyfajta biodetektorok, mely során kábítószert, holttestet, vagy egyéb speciális anyagot keresnek.

Ennek megfelelően a napi feladatok is másképp alakulnak. A rendészeti kutyák a rendőrrel együtt végeznek járőr tevékenységet, ez napjainkban jellemzően gépkocsizó járőr tevékenység. A kocsiban bent ül a kutya, és amikor olyan feladat van, amihez a szolgálati kutya szükséges, akkor a vezetőt a kutyával együtt odairányítják, és segítenek a rend helyreállításában.

A bűnügyi szakterületen napközben jellemzően kiképzési feladatok vannak, és ha történik olyan eset, ahol a kutyákra szükség van, akkor ezt a feladatot hajtjuk végre.

Emellett készenléti szolgálat van, ami azt jelenti, hogy a kutyavezetők be vannak osztva, és minden nap van elérhető készenlétes kutyavezető. Így a nap 24 órájában bármikor van szükség szolgálati kutyára, akkor ez a kutyavezető riasztható.

Hány éves koráig maradhat szolgálatban egy kutya?

Jelen pillanatban ez az ORFK utasítása szerint 10 évben van maximalizálva. Biztosan vannak olyan kutyák, akik ezt a kort követően is alkalmasak lehetnének szolgálati feladatra, viszont van néhány olyan kutya, csak úgy mint az embereknél, hogy egészségügyi okok miatt rövidebb a szolgálati ideje.

Nagyon fontos, hogy a kutya úgy tudjon menni szolgálatba, hogy fizikálisan és mentálisan is felkészült a feladatra.

Mennyire sajátja egy rendőrkutya a rendőrnek?

Nagy különbség annál az egységnél, ahol dolgozunk, az átlag rendőri egységekhez képest, hogy központi kennel nincs, hanem minden kutyavezető otthon tartja, neveli a kutyát. Így ezek a kutyát nem csak szolgálati kutyák, hanem családi kutyaként is “funkcionálnak”.

Azt gondolom, hogy alapvetően minden rendőr kötődik a saját szolgálati kutyájához, és a rendőrség belső szabályzói is azt próbálják elérni, hogy egy rendőrhöz egy kutya tartozzon, és ezt a kutyát akkor is magával vihesse, ha másik szervezeti egységhez kerül áthelyezésre.

Jellemzően a kutyák egy gazdánál maradnak. Kivétel akkor lehet, ha problémájuk van egymással, de ez azért ritka.

Hogy jogi értelemben mennyire sajátja a kutya, az attól függ, hogy hogyan került be a kutya a rendőrség rendszerébe. Ez többféleképpen lehetséges: A rendőrség megvásárolhatja a kutyát, ekkor teljesen a rendőrség tulajdona. Vagy úgynevezett tartós használatbavételi megállapodást kötnek, itt a kutyavezető megállapodik a rendőrséggel, hogy a saját nevelésű kutyáját a rendőrség használatába bocsátja. Nálunk egyébként jelenleg minden kutya ezzel az utóbbi megállapodással van a rendőrségnél.

Mi lesz a nyugdíjas rendőrkutyákkal? Nem válik unalmassá egy ilyen kutya nyugalmazott ideje?

Amikor egy kutya nyugdíjba vonul, a vezető egy jelképes összegért megvásárolhatja a kutyát. Jellemzően minden kutyavezető igyekszik saját maga gondoskodni a rendőrkutya további sorsáról.

Azokat a kutyákat, akiknek a gazdájuknak nincsen lehetőségük otthon tartani a kutyát, bevisznek a központi telephelyre, és ott gondozzák őket tovább. Igyekeznek olyan családot találni, akiknél a nyugdíjas éveit élhetik.

Ha esetleg egészségügyi okokból kellett nyugdíjazni egy kutyát, akkor humánus módon elaltatják, de erre tényleg csak indokolt esetben kerül sor.

Nagy felelősség eldönteni, hogy megtartod-e a nyugdíjas kutyát vagy megpróbálsz új otthont találni neki. Én is tapasztaltam már, hogy mikor a nyudíjas kutyámnak mondtam, hogy mától bizony itthon maradsz, a kutya ennek nem örült. Szó szerint nem értette, hogy miért csak fiatalabb társai mennek el, és ő miért marad otthon. Egy hét után be kellett látnom, hogy ez neki nem jó, így inkább arra a döntésre jutottam, hogy új gazdát keresek neki. Egy olyan családba került, ahol elsőszámú kutya lehetett, így nem érezte magát mellőzve. 

Úgyhogy valóban inkább egy büntetésnek mondható a kutya szemszögéből, ha már nem dolgozhat, és kevésbé kellemes pihenésnek éli meg. Éles váltás, ha a rendőr 12 órás műszakja miatt csak reggel és este tud egy kicsit a kutyával foglalkozni munkás éveihez képest. A kutya érdekeit kell nézni mindenképp.

Hogy hogyan integrálódik egy ilyen kutya egy új családba… A kutyák jó része fiatal felnőtt korában kerül a rendőrséghez, tehát már akkor is egy gazdaváltáson megy át. Egy megfelelő idegrendszerű kutya képes viszonylag könnyedén egy új családba, egy új falkába beilleszkedni. Ehhez persze az is kell, hogy az új család is megfelelően álljon a kutya érkezéséhez, és rendelkezzen azzal a szakmai tudássál, amit egy munkakutya tartása jelent.

Azoknak a kutyáknak nehezebb a családba való integrálása, akik magasabb fokú őrző-védő kiképzést kaptak, azaz valóságos fegyvernek minősülnek, mondhatni agresszívabbak társaiknál. Ilyen esetben sokkal körültekintőbben kell kiválasztani a megfelelő új otthont, és utógondozás is szükséges.

Van olyan akció, amit szívesen kiemelnél, mert különösen büszke voltál a kutyádra?

Ami a rendőrkutyázásnak a szépsége, hogy ténylegesen valós helyzetekben tudjuk megnézni a kutyánk képességét. Nagyon izgalmas, hogy tudunk-e segíteni, vagy találunk-e valamit.

Kábítószer keresés során volt egy olyan eset, mikor fesztiválra érkező lakóautót vizsgáltunk át. Korábban már átnézték egyébként a biztonsági emberek, és nem találtak semmi gyanúsat. Odaengedtem a kutyát, aki egy 15 másodperc után egy beépített hűtőszekrényhez ment, ami fölött egy kis kihúzható konyhapolc volt, és jelzett. A polcot kipakoltam, ott nem találtam semmit. Ránéztem a kutyára, hogy hol van? Visszament a kutya, és akkor vettem észre, hogy nem is konkrétan a polcra adott jelzést, hanem a hűtő és a polc közötti résre. Odatette az orrát és ismét jelzett. Észrevettem, hogy egy lap-elhúzható ajtóval van megcsinálva az a rész, és a kábítószer a hűtő motorterében volt.

A lakóautó sofőrje igencsak csalódott volt, és még meg is jegyezte, hogy milyen sokat gondolkodott ezen, és ez jó rejtekhelynek tűnt. Három országon át jött addig. Gratulált a kutyához.

Szintén ehhez a kutyámhoz, Vitóhoz fűződik az egyik olyan versenyélmény, amire nagyon büszke vagyok. 2018-ban a Szolgálati kutyák bajnokságán két kategóriában is nyerni tudtunk. A legjobb nyomkövető kutya címet kitűnő minősítéssel vettük át. Ami talán ennél is nagyobb szó, hogy volt egy akadályverseny futással és lövészettel, géppisztoly szétszereléssel, amin az ország legjobb „kommandós kutyavezetői” is részt vettek. A kutyavezetők között én voltam a legidősebb, kutyák között pedig Vitó. Ennek ellenére – mivel hiba nélkül és elég gyorsan teljesítettük a pályát – sikerült megnyerni ezt a versenyszámot is. Nagyon nagy élmény volt.

Lehet sportolni egy szolgálati kutyával?

Egyértelműen igen a válasz, de azért nem mindegy, hogy milyen sportot választ a kutyavezető. Azért az kell, hogy a szolgálati munkájával egyezzen a választott sport.

Sok esetben arra is szükség van, hogy törzskönyves legyen a kutya. 

Munkakutya versenyeken lehet indulni. Magyarországon nem annyira jellemző, hogy rendőrségi kutyavezetők civilben indulnának versenyeket a kutyájukkal. Én egyike vagyok a kivételeknek.

A mostani szolgálati kutyámmal rendszeresen veszek részt munkakutya bajnokságokon. Szerintem javítják a vezető és kutya közötti kapcsolatot, hiszen közös kihívást jelentenek a versenyek, ami mindenképp mindkét fél előnyére válik a szolgálat közben.

Mi a különbség egy szolgálati kutya és egy sportkutya között?

A munkakutyák világát tekintve, adottságaikat figyelembe véve nagyon hasonló képességeket várhatunk el tőlük.

A sportkutyák a feladatokat egyfajta játéknak tekintik. Szigorú szabályai vannak annak, hogy milyen helyeken, hogyan támadhat a kutya a védőfelszereléssel rendelkező segédre. A kutyavezetőnek a segédnek és a kutyának is egy a szabályzat által meghatározott koreográfiát kell követnie.

Ezzel szemben egy éles bevetésen a szolgálati kutya nem a védőfelszerelést kell, hogy támadja, hanem képesnek kell lennie a vezetőjét megvédeni vagy a támadót elfogni, még akkor is, ha ezzel saját maga testi épsége veszélybe kerül.

A szolgálati kutyákat arra is fel kell készíteni, hogy  szájkosárban kell dolgozniuk, és arra is, ha anélkül vannak munkában.

Úgy tudnám egyszerűen összehasonlítani a két kutyatípust, hogy a sportkutya egy profi cselgáncsozó vagy karatézó, a szolgálati kutya pedig egy „kommandós” önvédelmi oktató, aki még magasabb szinten képes az önvédelemre, nem feltétlen sportszerű fogásokkal.

A szolgálati kutyánál rendkívül fontos az, hogy a kutya ne feltétlenül jókedvéből csinálja a feladatok végrehajtását, hanem tökéletes engedelmességgel hajtsa végre a vezető utasításait, hiszen az éles bevetéseknél elengedhetetlen. A kutya alkalmazásnak szigorú jogszabályi keretek között kell történie.

Én törekszem arra, hogy a kutyáim széles körben képzettek legyenek, és olyan módszerekkel tanítom őket, melyek alkalmassá teszik arra, hogy többféle szabályrendszerben és feladatkörben is eredményesen megállják a helyüket. Annak érdekében, hogy könnyebben tudjon a kutya is különbséget tenni a szolgálatban magyar, míg a verseny gyakorlatokban németül beszélek vele.

Miért fontos, hogy egy kutyakiképző hivatásos kutyakiképző versenyeken is részt vegyen?

Rendőrségi kutyakiképzőként fontos ismerni azokat a módszereket, amiket hasznos lehet beépíteni a szolgálati kutyák kiképzésébe is

Nagyon jó visszajelzést ad, ha versenykörülmények között – ami számomra is stresszhelyzet – a kutya pontosan a tréningekhez hasonló módon hajtja végre a feladatokat. Azok a módszerek, amik ilyen körülmények között jól működnek, némi alakítás után a szolgálati igénybevételek során is meghozzák a kívánt hatékony eredményt.

A sportkutya kiképzés elő tudja mozdítani a hatékony szolgálati kutya kiképzést. Nagyon sok hasonló pontja van a kétféle kiképzésnek, így bármelyik módszert is tanulja a kutya, elő tudja segíteni a másik fajta kiképzés sikerességét.

A civil kutyakiképzés rengeteget fejlődött idehaza is és a civil kutyakiképzők közül többen a világ élvonalába tartoznak. Azzal, hogy közöttük versenyzek, látom, hogy mennyire „aktuális és eredményes” a tudásom.

Érdekes volt most a tavasszal Gyermelyen megrendezett nemzetközi CACIT válogató versenyen a dobogó felső fokán állni. Hazafelé eszembe jutott, hogy 30 évvel ezelőtt nyertem meg az első hasonló szintű versenyt. Mennyi idő eltelt azóta, hányszor cseréltem le a kiképzési metodikámat, és hány embernek segítettem hasonló eredmények elérésében mind a szolgálat mind a sport területén. Állt mellettem a dobogón olyan is, aki karon ülő gyerek volt, amikor én már versenyeztem.

Lehet, hogy öregszem….