Állatvédők demonstráltak az állatkínzás ellen
2016. február 20., 21:00
Szerző: B.Zsófi
Kategória: Közérdekű
Együtt egy közös ügyért, együtt az állatkínzás ellen – mutatta be a 2016. február 20-i történelmet író tüntetés lényegét a mindenki által jól ismert, és emlegetett szlogen. Ugyanis aki állatot kínoz, emberre készül – hallatszott ki több beszédből is Csányi jól ismert mondata. Ezért a tüntetés!
Az állatvédelmi törvények szigorítására már régóta szükség volt, betartatására, és a megérdemelt büntetés kiszabására úgyszintén. Az állatvédők évek óta küzdenek a megfoghatatlan végzések, felfüggesztett büntetések, és a kínzások miatti felelősségvállalás ellen csöndben, és hatástalanul. Azonban egy nemrégiben elkövetett brutális kölyökgyilkosság miatt megfogalmazódott több szervezet tagjai körében a tüntetés megvalósításának, a nagy összefogásnak a gondolata. Ezt bizonyítja a demonstrációhoz csatlakozó 122 állatvédő szervezet, akik között nem csak kutyamentők, de tengerimalac-, papagáj-, és haszonállat védők is megjelentek.
A tüntetésen több, mint 40 szervezet személyesen is részt vett, voltak, akik még saját logóval ellátott kék sálat is készíttettek az esemény tiszteletére – mivel a kék sál jelképezte az állatkínzás elleni összefogást a tüntetésen.A Nyugati téri gyülekező után a Parlament elé vonult a körülbelül 8000 főt számláló tömeg, ahol több állatvédő szervezet elnöke és állatorvos mondott beszédet, kulturált, de elrettentő véleményt nyilvánítva az állatkínzásról és elkövetőkről, kifejtve későbbi szándékaikat a jövőre nézve.
A demonstrációt Dr. Paál Csaba nyitotta meg beszédével, melyben kihangsúlyozta, hogy nem csak a bántalmazás, de a rossz tartás, éheztetés, vagy az oltatlan szomjúság is állatkínzásnak minősül. Kifejtette reményét a jövőre nézve, melyben nem a rossz tartás miatt lebetegedett, vagy csont soványra fogyott állatokat szeretné kezelni, hanem a felelős gazdák egészséges kutyáinak szűréseit végezné.
A beszédekben minden apróbb kérdésre kitértek, Szántó Boglárka, a Kutyamentő Angyalok munkatársa például kifejtette, hogy a gyepmesteri telepek vezetőink érdekeit szolgálják, a kutyáknak semmiképpen nem jók, és szorgalmazná a menhelyi rendszer bevezetését, valamint azt, hogy a hatóságok jobban kivegyék részüket az állatkínzás elleni védekezésből. Kihangsúlyozta, hogy mivel nem a mi nyakunkba nő bele a lánc, nem mi éhezünk, nem mi fagyunk halálra a jéghideg ketrecben, így az együttérzés után nem foglalkozunk tovább az üggyel, nem vezérelnek önös érdekek, hogy megoldást, büntetést erőszakoljunk ki. Van egy jó állatvédelmi törvényünk, ami csak betartatásra vár!
A Noé Állatotthon szóvivője felolvasta a Horváth Istvánnak (az Országgyűlés mezőgazdasági bizottság alelnöke) benyújtott törvénymódosítást, melyben két bekezdést kívánnak módosítani. Az állat elhagyásáról, vagy elűzéséről szóló törvény által kiszabható büntetést, kettőről három évre, míg az állat nem megfelelő tartására, bántalmazására vonatkozó bekezdésben a letöltendő börtönbüntetést háromról öt évre módosítaná.
Tornóczky Anita az Állatvédőrségtől egy igazán szomorú, és megható bírósági történetet osztott meg velünk, melyben a tárgyaláson való részvételekor egy videót kellett végignéznie egy „harcikutának” kikiáltott békés, sérülést nem okozó, ámbár ösztönből cselekvő négylábú meggyilkolásáról. Saját bevallása szerint sírva fakadt (de még a szónoklat közben is elcsuklott a hangja), amikor a szívtelen gyilkos a harmincnegyedik ütést mérte az ártatlan állatra egy gereblye fogas részével. Számos hasonló történetet osztottak meg velünk a jelenlévő szónokok. Hatásukra a tüntetők közül többen könnyekre fakadtak, mások kiabálásban törtek ki, ezzel kifejtve felháborodásukat.
Szó esett az állatok haszon, és élvezetszerzés miatti kihasználásáról, arról, hogy a kis boci bizony csak azért születik, hogy a tehén tejet termeljen, majd el is választják, levágásra kerül. Arról, hogy a szarvasbikát nem szelekciós céllal, hanem a nagy trófea megszerzése érdekében végzik ki. A tüntetésen kihangsúlyozták, hogy az állatvédelem nem csak az állatok kíméléséről, hanem az összes élőlény védelméről szól, legyen az gyerek, felnőtt, feleség, vagy csak bántalmazott, olyan, aki nem mer, és olyan, aki nem tud szólni. Egy agressziómentes világ kialakítása a céljuk, ahol senkinek nem kell félnie, sem négylábúnak, sem kétlábúnak.
Soha nem fogott még össze ennyi ember egy közös ügy, az állatvédelem érdekében, emiatt bízunk benne, hogy valami elindult, közeleg a változás, és nem csak az adócsalók, de a tényleges, fizikai bántalmazók is elnyerik méltó, ez esetben hosszú ideig tartó, letöltendő börtönbüntetésüket. Mert ne feledjétek, aki állatot kínoz, az emberre készül!
A tüntetés további képei:
Indexkép forrás: kutyabarathelyek.hu
Újra mosolyognak a háborúban megsérült kutyák, akik saját kutyakocsit kaptak ajándékba
A különleges járgánynak köszönhetően végre önállóan is tudnak sétálni, és boldogan fedezik fel békés környezetüket, ahol már nem kell tartaniuk semmitől.
Vigyázzunk kutyáinkra szilveszterkor!
Informatív előadáson jártunk vasárnap a Szilveszteri Állatmentő Ügyelet jóvoltából. Jövőre gyertek el Ti is!
Örökbefogadási kampány indult decemberben
A Közös Ügyünk Az Állatvédelem örökbefogadási kampányt indított, amely 2024. december 1. és 24.-e között tart.
Vásárolj az állatokért!
Első alkalommal támogatják közösen a vállalatok és a vásárlók a rászoruló állatokat.
Felnőtt kutyát fogadnál örökbe? Van 10 érvünk mellette!
Leendő négylábú családtagunk kiválasztásánál felmerülhet a „Mi lenne, ha menhelyről hoznánk kutyát?” kérdés. Valamint az is, fiatalabb vagy idősebb gazdikeresőt válasszunk. Utóbbihoz hoztunk most 10 szuper érvet!