Életre ítélve - Így segítenek egymáson az árva kutyák és az elítéltek
Interjú Nagy Annamáriával, a Debreceni Kutyaiskola vezetőjével
2016. április 14., 06:00
Szerző: S.Zs.
Kategória: Könnyű
Egy különleges program, ami esélyt ad azoknak, akik szinte már minden reménnyel felhagytak. Egy program, melyben gazdátlan kutyák bizonyítják be, hogy az őszinte, tiszta szeretet segítségével bármit elérhetünk. Az Életre ítélve Cella Program részleteiről Nagy Annamáriát kérdeztük.
- Honnan jött az ötlet, hogy fogvatartottak segítségével képezzetek ki menhelyi kutyákat?
- A program amerikai mintára épül abban az értelemben, hogy problémás kutyák rehabilitációja zajlik a foglalkozásokon. Esetünkben viszont itt nem laknak bent a fogvatartottakkal a kutyák a börtönben. A közös sorsok találkozásáról beszélhetünk, mivel egy menhelyen élő kutya és egy fogvatartott átérzi egymás helyzetét, ezáltal jobban tudnak közösen fejlődni az egymásra való hatások révén.
- Több intézmény kölcsönös együttműködése szükséges a program sikeréhez. Gördülékenyen ment minden, vagy eleinte akadtak esetleg nehézségeitek is?
- Hogyne akadtak volna. Minden intézmény, szervezet hozta a saját szemszögét. Ami óriási segítség volt az összecsiszolódásban – és ezen belül gondolok a 2-3 kutyás szervezetre is – a közös célkitűzések, annak felismerése, hogy egy csónakban evezünk. Attól, mert dolgokat másképp látunk, nem ellenségek vagyunk. A tükör szellemiség pedig behozta azt az értéket, hogy mindenki a saját nézőpontjával, eddigi tapasztalataival hozzátesz a programhoz, gazdagítja azt. A türelem, az elfogadás, a nyitottság, mint értékek jelennek meg akár a programban, akár a program körüli teendőkben is, így mindenki gazdagodik a személyiség fejlődés jótékony hatásaival.
- Kik vehetnek részt a programban?
- A programban résztvevő szervezeti egységek kompetenciája eldönteni, hogy 1-1 kurzuson belül, kiknek javasolja azt, vagy kikkel dolgozik. A BV saját hatáskörében, aktuális rálátással a bent lévők mentális állapotára eldönti, kik azok a fogvatartottak, akiknek olyan jellegű segítségre van szükségük, amit a program le tud fedni. A menhely jelöli ki, mely kutyáknak van legnagyobb szüksége több foglalkozásra. Annak függvényében pedig, hogy ez milyen szakmai tudást igényel, válogatjuk ki a segítőket, önkénteseket a kutyaiskolák részéről.
- Önkéntes segítőkkel is dolgoztok?
- A program teljes mértékben önkéntes alapon működik. Minden oktató, minden segítő a saját idejéből, pénzéből, energiájából áldoz arra, hogy ez az egész program meg tudjon valósulni.
- Milyen szempontok alapján választjátok ki a kutyákat?
- Igyekszünk olyan kutyákat válogatni, akik valamilyen szempontból hátrányos helyzetből indulnak, így örökbeadásuk esélye csökken. Ezt a hiányosságot próbáljuk kiegyenlíteni azzal, hogy egy alapképzést kapnak a Kutyák. Már amennyiben azt, hogy egy kutya fekete, nagy, vagy aktív, hiányosságnak lehet nevezni...
- Hány kutyus tanul jelenleg a fogvatartottak közreműködésével? Milyen tanfolyamon vesznek részt?
- Jelenleg öt kutya látogat el heti rendszerességgel a foglalkozásokra, fajtájukat tekintve kaukázusi keverékek, még kölykök. Esetükben a fő cél kitűzés, hogy ember közelebbivé tegyük és a fajta adottságok szabta határokat kicsit kintebb toljuk, mindezt az alap engedelmesség elsajátítása közben. Hogyan képzeljük ezt el a gyakorlatban? Miközben ülni, feküdni, láb mellett sétálni tanulnak, kiaknázzuk azt, hogy még kölykök, nyitottak az új helyzetekre és hozzászoktatjuk őket az érintéshez, az alapvető kutyás felszerelések viseléséhez (nyakörv, póráz, szájkosár). Igyekszünk olyan életszerű szituációkat gyakorolni, amivel leendő gazdáiknál is találkozhatnak: boxban lét, más kutyával való találkozás, idegen érkezése. Ezeket az aprónak tűnő, mindennapos helyzeteket egy már 40-50 kilós, a menhelyen, rácsok között felnőtt, ezáltal torzult viselkedésű kaukázusi juhászkutyával egyenlő lenne a lehetetlennel megszokatni. Náluk a program egy adoptálási megmentő akció, amiben nagyon szépen fejlődnek.
- Mi történik a kutyusokkal a képzés után? (Visszakerülnek a menhelyre vagy örökbe fogadhatóvá válnak?)
- A képzés alatt is a menhelyen élnek, csak péntekenként hagyják azt el, a foglalkozás idejére. A program alatt folyamatosan fényképes anyagokkal próbáljuk a leendő gazdik figyelmét felkelteni a kutyusokra. A tanfolyam ideje alatt is lehet jelezni a menhely felé az örökbe fogadási szándékot. Majd ha levizsgáztak, azonnal hazavihetőek.
- Hogyan értékelnéd a közös munkát? Milyen változásokat tapasztaltatok a résztvevő fogvatartottak és kutyák részéről?
- Sokak számára érthetetlen, mi motivál alkalmanként 10-12 embert, hogy saját idejéből, energiájából, pénzéből plusz elfoglaltságot keressen magának, pedig a válasz egyszerű. Gyere be egyszer és nézd meg a saját szemeddel. Nehéz arról beszélni ami bent zajlik, ez inkább amolyan érzés szinten megközelíthető esemény egyelőre. A fogvatartottak nagyon zárkózottak, ami teljesen normál esetükben, így viszont a program nem érné el célját, A kutyák viszont ezt a szakadékot áthidalják, feltétlen, előítélet nélküli szeretetükkel. A program a tükör módszer révén pedig nem választható kérdésként teszi fel a személyiség fejlődés lehetőségét, hanem tényként. Ha akarja valaki, ha nem, megtörténik. Olyan, mint egy mellékhatás, csak éppen jótékony. A kutyákat tekintve pedig mely leendő gazda ne szeretne egy előképzett kutyát, aki mellé úgymond már csak be kell állni vezetőként és üzemeltetni mindazt, amit a kutya már elsajátított?!
- Tervezitek a jövőben a program folytatását? (Újabb alaptanfolyam, problémás kutyák rehabilitációja a későbbiekben?)
- Mindenképp folytatni szeretnénk. Bízunk benne, hogy egy ilyen kvalitású program megtalálja azt a támogatást, hogy ennek lehetősége mind szélesebb körben működhessen. Hiszen a program 1,5 éves, 7 lefutott csoportjában, a fent említett különböző nézőpontok az intézmények, szervezetek részéről újabb és újabb irányok lehetőségét vázolták fel. Mind a kutyákat, mind a fogvatartottakat tekintve van még a programban potenciál, fejlődési és fejlesztési lehetőség, amely kivitelezésének megteremtése a következő cél. Gondolkodunk a kutyákat érintő speciális képzésekben, a fogvatartottak társadalmi integrációját elősegítő értékeket kimutathatóvá tenni és a segítő utógondozás alappillérét letenni.
Köszönjük Nagy Annamáriának, a Debreceni Kutyaiskola vezetőjének az izgalmas és szívmelengető program bemutatását! További sok sikert kívánunk munkájukhoz!
Ha szeretnéd nyomon követni a programban részt vevő kutyusok tanulását, eredményeit és eseményeit, kövesd az
Életre ítélve - Cella program Facebook oldalát!
Forrás: kutyabarathelyek.hu
Még mindig tart az őrület a csöngei szaporítótelep körül
Nincs vége a történetnek: még mindig rengeteg a teendő és az egyelőre megoldatlan helyzet a nemrégiben felszámolt szaporítóteleppel kapcsolatban, amelyet Csöngén üzemeltettek.
Sokan miért kontrollmániásak kutyasétáltatás közben?
Feszes póráz, kemény szavak, a kutya szigorúan előre vagy a gazdájára néz. Ismerős? Miért lett trendi a kutyákból szófogadó kis katonákat nevelni?
Szomorúan nézte a menhelyen a kutya, ahogy fiatalabb társait örökbefogadják mellőle
Már nem is merte remélni, hogy vele is megtörténhet a csoda. Aztán egy szép napon...
Mikor érdemes kutyaiskolába vinni a kölyköt?
Rengeteget számít, ha már idejekorán megkezdjük kiskutyánk tanítását. Az otthoni nevelés mellett fontos az is, hogy elvigyük kutyaiskolába. De mikor?
Árva kutyákon segítenek az OPERA balettművészei és -növendékei
A Vigyél Haza Alapítvány tizennégy éve dolgozik az Illatos úti, árva és sérült kutyák gyógyításáért, örökbefogadási esélyeinek növeléséért, gazdához juttatásáért.