I.Kinológiai Konferencia – összefoglaló

Felmerült a kérdés, hogy miért kinolóiai a konferencia. A kinológia annyit tesz, kutyás tudomány. Miért is ne a kinológia jegyében telne el egy nap, ahol a legfontosabb, tisztázatlan, és mindig új kérdéseket felvető szakmai, tudományos, és közérdekű kérdésekről hallgathatunk meg előadásokat elismert szakemberektől?!

Neves orvosok, ebtenyésztők, munkakutyások, és hobbi kutyások hallgatták a Szent István Egyetem I. előadótermének soraiból Gödöllő város polgármesterének megnyitója után Dr. Paál Csaba előadását az ebek táplálásáról.

Gyógyszered legyen az ételed, s ételed legyen a gyógyszered – hangzott a Hippokratészi mondat, mellyel kezdetét vette a táplálkozás élettan, a gyári tápok, főtt, és nyers etetés, valamint az egyes korosztályú, és munkavégzésű kutyák táplálásának bemutatása. Megtudhattuk, hogy a kutya emésztőrendszere inkább a dögevőkéhez, kis mértékben a mindenevőkéhez hasonlítható, így szüksége van a növényi rostokra is (természetesen csak mértékkel). Ki gondolta volna, hogy ízérzékelésükhöz leginkább a fehérjék és zsírok járulnak hozzá, és hogy az oly elterjedt koplalónapot jobb, ha elfelejtjük?! A korszak új táplálási eszméjeként kezdi felütni fejét a kutyákra is rákényszerített vegán étrend. Ne dőljünk be a hitegető internetes portáloknak, a kutya esszenciális tápanyagaihoz csak a húsból képes hozzájutni.

Márton Attila a MEOE volt ügyvezetője állatvédelmi témákban tágította a magyarok szűk látókörét. Bemutatta az állatvédelem „arcait”, akik meglepetésünkre, és nem különben egyetértésünkre többen voltak, mint mi gondoltuk volna. Ide sorolta a civil szervezeteket (állatvédők+menhelyek), az államapparátust (gyepmesteri telepek+politikusok), az aktivistákat, kutyatartókat, és tartani szándékozókat, Kennel Clubokat, valamint bárkit, aki kutyákkal foglalkozik (kozmetikus, állatorvos, kutyakiképző – ők azok, akik bármilyen módon kapcsolatot tudnak létesíteni az állatvédelem és a civil állattartó között), és azokat is, akik nem tartanak kutyát. Felnyitotta a szemünket, hogy hazánkban – bármennyire tagadjuk is – csak „tűzoltás” folyik, azaz a már megtörtént bajt igyekeznek kijavítani, a beteg kutyát meggyógyítani, gazdásítani, de ettől még nem csökken a rossz tartásból, és bántalmazásokból származó esetek száma. Az országban hiányzik a szakmaiság és az összefogás az állatvédelemből. A tenyésztőket kizárják, az állatmentés divat nem hivatás. Ezen változtatni kell!

Az előadók között szerepelt Kis Anna, aki az Egyesült Államokból megszerzett kutyaelsősegéllyel kapcsolatos tudását adta át nekünk a nyári veszélyek megelőzése, valamint a már megtörtént problémák azonnali kezeléséről. A hallgatóság legtöbbjének újdonságot jelentett megtudni, hogy a sokkos állapotú ebnek tilos folyadékot adni, azonban az ínyére - mérettől függően – egy mokkás, vagy teáskanálnyi mézet kell kenni az orvoshoz jutásig.

Kis Annát Dr. Lukács Zoltán követte a Bayertől. Rövid, de lényegre törő előadásában a kullancsok típusait és szokásait (Tudtátok, hogy a lárva, és a nympha állapotú „bébi” is vért szív?), a bolhával járó rejtett veszélyeket, és a szúnyog által terjesztett alattomos kórokat mutatta be. A bolha az uborkamagképű galadféreg (Dipilidium Caninum) terjesztője, és ha egy vérszívót találunk kedvencünkben, azt fel is szorozhatjuk 100-al, mert ennyi petét már biztosan lerakott.

Állatszállítási kérdésekben a NÉBIH [email protected], vagy a MÁOK [email protected] email címeken kérhetünk segítséget, tudtuk meg Dr. Horváth Lászlótól, aki chipelés és állatszállítás, valamint a vértiter vizsgálatok témáját mutatta be.

Dr. Bánfi András az örökletes, és a sérülésből származó mozgásszervi megbetegedések témáját járta körül. Olyan műtéti eljárásokról, és örökletes, tenyésztésből származó betegségekről szerezhettünk tudomást, melyekkel az nincs tisztában, aki nem érintett. Ismertette a törések, fejlődési rendellenességek, gyulladások típusait, kezelési módjukat, és kifejezte sajnálatát az iránt, hogy a tenyésztésből gyakran nem vonják ki az ízületi problémás egyedeket. A legtöbb ilyen típusú megbetegedésre megoldás a fiziko-, és hidroterápia, valamint egy kiváló ortopéd orvos. Ezt utolsó előadónk Várhelyi Dóra, a kutya uszoda megálmodója is megerősítette.

A kutyáknál pavlovi reflex, hogy a sérült, fájós lábat nem használják. Ez olyan mélyen rögzül az agyukban, hogy már gyógyult állapotban sem hajlandóak ráállni. Ebben is segít a hidroterápia. A vízben mozgatja, izmokat épít anélkül, hogy észrevenné. Az úszás 90%-ban tehermentesíti a lábakat, így olyan ebeknek is ajánlott, akiknek fájnak az ízületeik.

Egy kis yorkshire terrier úsztatásával zárult az előadás, és ezzel a konferencia is. A remek kezdeményezés sikert aratott, és idővel egy új dimenzióba juttatja a magyar kutyázást. Várjuk a folytatást!