Kúria: A társasház nem tilthatja meg az állattartást, de szabályozhatja a házikedvencek számát

A gazdi egy 12 lakásos társasház egyik lakásában él a lakás tulajdonosának lányaként. A 39 négyzetméteres lakást a lány 8 spániellel osztja meg. A bíróságra azután jutott el a gazdi, hogy összetűzésben került a lakóközösséggel az új SzMSz okán. A Szabályzat mellékletében kitérnek arra, hogy bár tartható állat a társasházban, de nem a közös területeken, csak a lakásokban. Lakásonként egy kutya és egy macska, vagy két közepes testű kutya, illetve két macska tartható. A lakás tulajdonosa és a lakó, azaz a gazdi a bírósághoz fordultak sérelmezve a szabályzat módosítását, mely véleményük szerint kifejezetten ellene irányult.

A bíróság első fokon a társasháznak adott igazat a társasházi törvényre hivatkozva, mely lehetőséget ad a lakóközösségnek, hogy szabályozzák a társasházuk használatát. Ezt követően fellebbezett a gazdi és a lakás tulajdonosa, a másodfokú bíróság értelmezésében pedig a társasházi törvény a lakások nem lakásként való felhasználásának szabályozására ad lehetőséget. A Házirend tartalma kötött: a külön tulajdonban végzendő építési, szerelési munkák és a zajjal járó egyéb tevékenység lakhatást zavaró szabályait rögzítheti. Jelen esetben azonban a házirend az állattartásra vonatkozóan tartalmazott a külön tulajdont érintő szabályt, és ezért érvénytelen - írja az indoklást jogaszvilag.hu.

A másodfokú ítélet után a társasház a Kúriához fordult, az pedig a az elsőfokú ítéletet hagyta jóvá. A Kúria szerint a társasházban a mindennapi együttélés összes helyzete szabályozható, így az állattartás is.

A lakás célú használat elsődlegesen a pihenés, a regenerálódás, a családi élet és a társas kapcsolatok, azaz a magánélet megnyilvánulásának színtere, amelynek szabályait a tulajdonostársak úgy alkotják meg, hogy a konfliktusok lehetőségét a minimálisra korlátozzák a közösségben. - fejtette ki a Kúria a döntésében. - Városi körülmények között a nagyobb számú háziállat tartása tipikusan nem tartozik hozzá a magánlakás használatához, de a szükségesség-arányosság elvét általában nem sérti egy vagy két háziállat tartása. Az ezen túllépő állattartási tevékenység azonban meghaladja a tulajdonostársak tűrési kötelezettségét, ezért dönthetnek úgy, hogy nagyobb számú eb tartása nem fér össze a lakás célú használattal, olyan konfliktusok lehetőségét hordozza, amelyet nem kívánnak felvállalni. A társasházi törvény azt a lehetőséget biztosítja a társasházközösségnek, hogy a többséget érintő lehetséges konfliktusokat a szabályzatok útján megelőzze. Az adott esetben a társasházi tulajdonosok e lehetőségükkel élve, a szükségesség-arányosság követelményét nem sértő módon szabályozták a külön tulajdonú lakásokban folytatható állattartási tevékenységet.