
Kutyák segítik a régészeti leletek feltárását Horvátországban
2019. október 28., 12:15
Szerző: S.Zs.
Kategória: Jó tudni!
Kriják Krisztina, az MTI tudósítója jelenti: Különleges kiképzésben részt vett kutyákat használnak horvát archeológusok régészeti leletek feltárására, amelyet tanulmányban is bemutattak a Journal of Archaeological Method and Theory című tudományos folyóiratban.
A három belgajuhász, Panda, Sattwe, Mali és egy németjuhász kutya, Arwen, öt időszámításunk előtti 8. századi sírhelyet szagolt ki és észlelt korábban feltárt sírokat is a 2015 óta Drvisica és Karlobag településeken, a horvát tengerparthoz közeli Velebit-hegységben.
Vedrana Glavas, a zárai (Zadar) régészeti kutatások vezetője és Adrea Pintar, a horvát hegyimentő szolgálat (HGSS) nyomkereső kutyáinak kiképzője a régészeti leletek felfedezéséről írt tanulmányukban elsőként számoltak be olyan kutyákról, amelyeket "biológiai detektorokként" használnak a régészetben.
Drvisica településen öt feltárt sírból négyben találtak emberi maradványokat, amelyeket szénizotópos kormeghatározással és régészeti leletanyag-elemzéssel az időszámítás előtti 8. és 1. századra datálnak a régészek.

Fotó: Zlatko Bala / Department of Archaeology / University of Zadar
A leleteket "vak keresés" és "kétszeres vak keresés" módszerrel fedezték fel. A "vak keresésnél" a kutyák és a vezetőik nem tudják, hol a sír, a régészek vezetője azonban feltételezi azt. Míg a "kétszeres vak keresésénél" senki sem tudja, hol kell keresni. A sírhely nem látható a föld felszínén, és nem lehet tudni, merre találhatók a nyomra vezető szagok. A kutyákat minden esetben megszokott sorrend nélkül, véletlenszerűen engedik a vizsgált területre.
A kutatások megmutatták, hogy a különleges kiképzésben részt vett kutyák akkor is kiszagolják az emberi maradványokat, ha azok nagyon kis mennyiségben vannak a feltárandó területen, ez esetben a 3000 éveseket is.
A régészet vezetője szerint a meszes talajnak köszönhető az, hogy megmaradtak a szagok.

Fotó: Zlatko Bala / Department of Archaeology / University of Zadar
A kutyák a szagot követik, de nem azonosítják a holttest pontos helyét, ezért elemezni kell a munkájukat, és figyelembe kell venni a különböző geológiai adottságokat - hangsúlyozta a kutató.
Bűnügyek feltárásban már mindennapos az emberi maradványokat kereső kutyák használata, de nem gyakori, hogy az ilyen kutyákat történelmi sírok detektálásra használják - írták a kutatók.
Forrás: MTI
Indexkép forrás: Zlatko Bala / Department of Archaeology / University of Zadar
Megérkeztek a magyar mentőcsapatok és kutyáik Líbiába
Megérkeztek Dernába és már meg is kezdték a munkát a katasztrófa sújtotta városban a magyar mentőcsapatok.
Nyugdíjba vonul Kabos, a katasztrófavédelem tűzvizsgáló kutyája
Sorfallal és finomságokból álló tortával búcsúztatták Kabost, a tűzvizsgáló kutyát nyugdíjba vonulása alkalmából.
Magyar mentőkutyások is Líbiába utaznak, hogy segítsék a mentéseket
Magyar csapatok is segítik a mentést: eddig legkevesebb hatezer halálos áldozatról tudni, de tízezer eltűnt embert keresnek, egyre csökkenő reménnyel az árvíz sújtotta Líbiában.
Életet mentett Ego, a belga juhász
A Fertő-tónál került bajba egy nő – szerencsére Ego, Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság soproni személykereső kutyája időben megtalálta!
Ég veled, Berci! – Hűséges kutyájától búcsúzik a BRFK
Csalhatatatlan szimatú keresőkutya, aki minden rosszfiút lebuktatott, de hűséges társ és barát is volt.