Öt kutyát támadott meg két elszabadult agresszív kutya Budapesten, az egyik meghalt.

Amint az első támadás megtörtént aznap reggel, és az állatvédők tudomást szereztek az esetről, a Tizenegy Állatvédő Egyesület tagjai riadóláncot indítottak. Helyi közösségia média csoportokba tették folyamatosan a friss infókat azzal kapcsolatban, hogy merre ne induljanak el a kutyások és a kutya nélküli gyalogosok. Személyesen is járták az utcákat, aki szembe jött, azt "levadászták" és figyelmeztették a veszélyre. 
A gyors cselekvésüknek köszönhetően 8-10 ember is megmenekülhetett a tragédia elől. Hálás köszönet Nekik!

A Tizenegy Állatvédő Egyesület azt nyilatkozta, hogy a gondatlan gazdát ismeri a rendőrség, korábban is volt már probléma a kiszökött kutyáival.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Telexnek azt írta: a XI. Kerületi Rendőrkapitányság állatkínzás gyanúja miatt nyomozást rendelt el, ami folyamatban van, gyanúsítotti kihallgatás ezidáig nem történt.

Az eset nagy port kavart a kutyások körében: előadást is szerveztek az érdeklődőknek online a kutyatámadás kivédési lehetőségeiről. 
Az előadást Sugár Péter tartotta, a Városi Kutyák Iskolája oktatója. Élőben több mint 120 gazdi volt kiváncsi arra, hogyan védheti meg önmagát és kutyáját egy rájuk támadó ebtől. Az anyag utólagosan is visszanézhető: Kutyatámadás megelőzés, kivédés, túlélés

Az egyik legnagyobb probléma, hogy a hasonló eseteknél az aggódó gazdik nem tudják meg, hogy mi lett a támadó kutya és a gazda sorsa.
 

Annyit megtudtunk, hogy a támadó kutyákat befogták, az egyiket viszont már vissza is adták a gazdájának.

Ez nem csak rendkívül felelőtlen hozzáállás, de felháborító is, hiszen a környéken élők nem lehetnek abban biztosak, hogy elmúlt-e a veszély, vagy folyamatosan attól kell rettegniük, hogy a kutyatartásra nem méltó gazda mikor engedi ismét szabadon kószálni agresszív kutyáit.

A Tizenegy Állatvédő Egyesület szavaival élve ezek a kutyák valóságos fegyverek egy felelőtlen gazda kezében, akinek köszönhetően kegyetlen pusztítást végeztek a kerületben a szörnyű reggelen.

Az egyik kutya nem élte túl azok közül, akiket a rémisztő reggelen megtámadtak az elszabadult kutyák.

„Valamikor reggel 6:30 után labdáztam a kutyáimmal az Infoparknál található töltésnél, a két kutya a felüljáró alól jött felénk. Amikor észrevettem őket, eldobtam a labdát a másik irányba a kutyáknak, és a támadó kutyák felé futottam kiabálva – mondta a Telexnek H. Kata, két border collie gazdája. – Látszott, hogy a német juhász a fővezér, ő egyre gyorsabban, vadászüzemmódban jött felénk. A border collie-król tudni kell, hogy juhászkutyák, nem hagyják ott a gazdát, ezért az enyémek is odaértek mellém. Az egyiküket a német juhász elkapta. Ilyenkor tanítják, hogy az állat lábát kell elkapni, de én csak az egyik lábát tudtam megfogni a felbőszült, nehéz kutyának. Nagyjából tíz percet birkózhattunk a füvön és a betonon. Mindkét kutyát támadta a német juhász.”

Katának végül két járókelő, egy szintén kutyát sétáltató férfi és egy autós nő segített. Úgy tudtak elmenekülni, hogy az autóba ugrottak a férfivel és a kutyájával együtt. A border collie-k egyikének a lába lyukadt ki, a támadó kutya szemfoga átütötte a bőrt, őt altatással műteni is kellett, a másiknak a nyelvénél volt sérülése, és érzékeny volt a gerince. Mindkettőjükön harapásnyomok látszottak.

A kutyák ekkor valószínűleg a Szabadság híd felé vették az irányt, mert 7:10 környékén K. Zsófiát és a kutyáját, Pippát támadták meg a Műegyetem rakpart és az Egry József utca sarkán a zebrás kereszteződésnél. „Itt vettem észre két nagytestű kutyát közeledni, a német juhász elöl, Pippára fókuszálva jött felénk. Kerestem a gazdát a szememmel, de egy ember volt csak messze, egyértelműen nem az ő gazdájuk. Üvöltöttem rájuk, de a német juhász pillanatok alatt ott termett, és tépte a kutyámat” – írta a Telexnek.

Nem sokkal később már mindkét kutya támadta Pippát, kiszedték a hámjából. Zsófia segítségért kiabált, végül egy biciklis állt meg mellettük. „Felemeltem a német juhász két hátsó lábát, így elengedte a kutyámat, a másik kutya viszont átvitte a szájában az út másik oldalára. Valahogy kiszabadult a fogásból, mert mire felnéztem a német juhásztól, már egymással szemben álltak.” A biciklis felvette végül a sérült állatot, odavitte a gazdájának, és haza is kísérte őket, a biciklijével távol tartotta a támadó kutyákat.

Pippát megműtötték, elsőre úgy tűnt, hogy jól is sikerült a beavatkozás, de Zsófiát figyelmeztették, hogy a harapott seb nagyon veszélyes. „Vasárnap éjszaka rohamot kapott, a sürgősségi vérvétel eredménye azt mutatta, hogy a szervei nem bírják a harcot. A legerősebb fájdalomcsillapító és gyógyszerek mellett is romlott az állapota, és fájdalmai voltak, így végül a kórházban elaltattuk.

Én minden dühömmel és fájdalmammal együtt a felelős, normális állattartás mellett szeretnék kiállni. Kéktúráztam Pippával, sok-sok elhanyagolt állapotú településen jártunk, készültem támadásra, olvastam, előadásokat hallgattam a testbeszédükről. De a belváros közepén erre nem számítottam. Most kutyákra támadott, de lehettek volna kisgyerekek, emberek is” – tette hozzá Zsófia.

7:40 körül egy bichon havanese kutyát is megtámadott a német juhász a Szabadság hídon, ekkor a másik kutya már nem volt vele. „Elkezdett támadólag felénk rohanni a német juhász, először nem tudtam, hogy engem vagy a kutyát vette-e célba – mondta V. Kata, a bichon havanese gazdája. – Felkaptam a kutyát, próbáltam úgy fordulni, hogy az oldalamat tartsam felé, de a német juhász kitépte a kezemből, és rázta, mint a rongyot. Elkezdtem hátulról húzni a kutya fülét, belenyúltam a szájába, szétfeszítettem az állkapcsát, erre elejtette a kutyát, aki visítva elrohant. Próbáltam megfogni a tarkójánál a német juhászt.”

Katán is járókelők segítettek végül, miután ő megfogta a német juhászt, egy futó férfi átvette tőle, ő pedig megkereste a kutyáját. „Azt hittem, hogy kirohan az autók közé. Egy másik futó hozta utánam a cuccaimat, a telefonomat, mert mindent elejtettem. A Gellért téren egy kávézóba menekültem be, ami még nem volt nyitva, de beengedtek.” Menekülés közben segítséget hívott, mikor megérkezett a sógora, kocsival elmentek megkeresni a német juhászt. „Egyrészt mert veszélyes, másrészt meg akartuk tudni, hogy van-e oltása” – mondta.

Kata a rendőrségtől úgy tudja: a kutyák tulajdonosa május 1-én bejelentette, hogy valaki betört hozzá, levágta a lakatot, és úgy jutottak ki a kutyák.

Hiába is tűnhetne ártatlannak az esetnél a gazda, a rendőrség korábbról is ismerte a kutyák tulajdonosát, hiszen többször voltak már egyedül az utcán az ebek, így már kobábban is cselekedni kellett volna ellene!

Kata a támadás során maga is megsérült a karján, őt kórházban el is kellett látni. A kutyának a gerince és a bordái zúzódtak, jelenleg a saját gazdájától is megijed.

Egy másik, egy körülbelül 20 kilós fekete kutyát is megtámadott a német juhász a Szabadság hídon. A kutya lábát, hasát, nyakát harapta, támadta, ahol érte. Noémi és Gábor, a megtámadott kutya gazdái egy ponton az úttestre is kiestek a dulakodásban, ahogy megpróbálták leszedni a megvadult kutyát a sajátjukról, de az autósok figyeltek, ebből nem lett baleset. „A kutyám egyszer csak, valahogy kijött a hámjából, és elszaladt, ekkor volt egy szerencsés pillanat, amikor el tudtam kapni a német juhászt a grabancánál fogva, és elrántottam a kutyánktól, ezzel vetve véget a támadásnak” – írta Gábor. Nekik is egy arra járó biciklis nyújtott segítséget.

„Azonnal hívtuk az Illatos úti menhelyet, ekkor még mindig csak én fogtam a kutyát a nyakánál. Nyakörv, biléta nem volt rajta. Nem sokkal később megállt egy autós Buda felől, kiszállt egy hölgy, és kérdezte, hogy ez az én kutyám-e, mert nemrég az ő kiskutyáját megtámadta, illetve őt is megharapta” – írta Gábor.

Egy nejlonspaniferrel hozzákötötték a kutyát a hídlábhoz, és megvárták, amíg a gyepmester megérkezett. Ő elmondta, hogy több bejelentést is kaptak már mindkét kutyáról. „Leolvasták a csipjét, és tájékoztattak, hogy van regisztrált gazdája, és 4 vagy 5 éve nincs oltása.

Kutyusunk a körülményekhez képest jól van. Sérülései kb. két hét alatt gyógyulnak meg. De elég nagy sokk volt mindhármunknak, traumatizált állapotban vagyunk, illetve az anyagi kárunk is jelentős, az állatorvosi költségek és egyéb dolgok miatt. Szeretnénk, ha minél nagyobb visszhangot kapna az ügy, hogy hova vezet a felelőtlen kutyatartás. Legalább tíz támadás, egy sajnos halálos kimenetelű. Tudtommal a tulajdonos egy gazdag, befolyásos cégtulajdonos, akinek a Budafoki úti telephelyéről jöttek az állatok. Szeretnénk, ha a gazda nem kapná vissza az agresszív kutyákat, és megtérítené az okozott károkat.”

Az esetről TEGNAP az RTL esti híradója közvetített, MA pedig a reggeli műsorban nyilatkoznak az állatvédők.

Mit tehet a gazda, ha a kutyájára támadnak?

A Telexnek Sugár Péter, a Városi Kutyák Iskolája oktatója nyilatkozott.

• Az első és legfontosabb, hogy a kutyát a gazda háta mögé kell tenni, ezzel őt kicsit kiveszi a képletből, vagy legalábbis magát helyezi előre, ami sok kutyának alapvetően fenyegető dolog. A gazda húzza ki magát, legyen határozott, kiabáljon a támadó kutyára.
• Alapszabály, hogy a megtámadott kutyát nem szabad ölbe venni, és a pórázt sem érdemes szorosra húzni, mert azt a kutya is érzékeli, és feszültségként éli meg.
• Amíg a támadó kutya távol van, az is működhet, hogy a gazda hozzávág bármit, ami nála van: cipőt, táskát, kulcsot, vagy felborít dolgokat a környezetében. A kutya nem tudja annyira irányítani a környezetét, mint amennyire az ember, ezért ez ijesztő lehet neki.
• A támadó kutyának nem érdemes a szemébe nézni, mert azt fenyegetésként fogja fel, helyette a hátára vagy a vállára fókuszáljon inkább a gazda.
• Ne álljon közvetlenül szemben az állattal, inkább kicsit oldalazva, ami azért fontos, hogy ha megtámadja, ne a lágy hasi részek legyenek vele szemben, hanem a kar, a váll és a láb, amit könnyebb védeni.
• A gazda igyekezzen nem pánikolni. Maradjon higgadt, mérje fel a helyzetet, hogy milyen lehetőségei vannak például a menekülésre, van-e a közelben például kapubejáró, van-e ember a környéken, aki tud segíteni. Ne a saját kutyájával foglalkozzon, hanem a támadóval.
• Ha a kutya közelebb jön, a saját kutya pórázát érdemes eldobni, lehetőséget adni az ebnek arra, hogy elfusson vagy elbújjon.
• Ha a támadó már harapja a saját kutyát, nem szabad kitépni a szájából, mert a kutyának tépőfogai vannak, amik ilyenkor komoly sérülést okozhatnak. A gazdának fel kell készülnie arra lelkileg, hogy ő is megsérülhet, érdemes ilyenkor „felajánlani” a kutyának valamit, amit haraphat, egy összetekert kabátot vagy egy vizespalackot például.
• A támadó kutyát oldalról könnyebb kibillenteni az egyensúlyából, mint elölről, és érdemes rögzíteni is valahogy, például felemelve a két hátsó lábát. Pórázt használva, az állat nyakára hurkot kötve is lehet védekezni a támadás ellen, ezzel le lehet fojtani a kutyát.
• A legvégső esetben kézzel is oda lehet nyúlni a kutya nyakának aljához, és elszorítani a gégefedőt. Ez azonban nagyon veszélyes az ember és a kutya számára is.
• Ütni viszont nem érdemes az ebet, mert akkor adrenalint fog termelni a szervezete, és szájzárat fog kapni. Ilyenkor három hormon dolgozik benne, egymást erősítik, és emiatt az ütéssel semmi mást nem lehet elérni, mint hogy a kutya még jobban bevadul.

Nagyon fontos, hogy miután sikerült szétválasztani a verekedő kutyákat, a támadó ebet azonnal rögzíteni szükséges, amíg nem jön a helyszínre segítség, mert bármikor újra támadhat.

A cikk forrásaként részben a Telex cikke szolgált.