
Széchenyi-díjat kapott Miklósi Ádám professzor, az ELTE TTK Biológiai Intézet vezetője
2023. március 17., 14:00
Szerző: S.Zs.
Kategória: Közérdekű
Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott, a Kossuth- és Széchenyi-díjakat hétfőn adták át.
Az Országgyűlés 1990. január 25-én döntött arról, hogy a korábbi Állami Díj helyett Széchenyi-díj adományozható annak, „aki a tudományok, a műszaki alkotások, a kutatás, a műszaki fejlesztés, a gyógyítás, az oktatás-nevelés terén kivételesen magas színvonalú, példaértékű, nemzetközileg is elismert eredményt ér el”. A kitüntetettek személyére, az e célra létrehozott bizottság ajánlása alapján a kormány tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. A Széchenyi-díjat a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából az államfő adja át.
Az idei díjazottak között van Miklósi Ádám professzor, az ELTE TTK Biológiai Intézet vezetője is:
Miklósi Ádám etológus, intézet- és tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása során a kutyák viselkedésének és problémamegoldó képességének vizsgálatával elért, világviszonylatban is jelentős kutatási teljesítménye, valamint a szociális robotok új generációját kialakító etorobotika megalapítása terén végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként.
Miklósi Ádám biológus, etológus, akadémikus 1962. szeptember 25-én született Budapesten.
1986-ban szerzett biológusi oklevelet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán. 1995-ben a biológia tudomány kandidátusa, 2005-ben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora és az ELTE habilitált doktora lett biológiából. 2016 óta az MTA levelező, 2022 óta rendes tagja.
1996-tól az ELTE TTK Etológiai Tanszékének tudományos munkatársa, 2000-től főmunkatársa, 2006-tól tanszékvezetője. 2012-től az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport vezetője, 2017-től az ELTE TTK Biológiai Intézetének igazgatója.
Kutatási területe az összehasonlító illetve kognitív etológia, az ember és kutya viselkedési analógiáinak vizsgálata, az etológia és a robotika összekapcsolása (etorobotika), személyiségkutatás, szociális tanulás és kommunikáció, viselkedés-genetika.
Majdnem félezer tudományos közlemény, három monográfia szerzője.
Díjai: Frank A. Beach Comparative Psychology Award (2003), Distinguished Scholar Award (2010), ELTE TTK Tudományos Diákkörért Érem (2011), ELTE Juhász-Nagy Pál Tehetséggondozó Díj (2011), Mestertanári Aranyérem (2015), Akadémiai Díj (2015), ELTE Innovatív Kutató Díj (2016).
Forrás: MTI
Indexkép forrás: biologia.elte.hu
A kutyák jobban hallgatnak a nőkre, mint a férfiakra
Egy friss kutatás szerint a kutyák agya könnyebben ráhangolódik a női hangokra, főleg, ha kedvesen beszélünk hozzájuk. Ráadásul az eredmények szerint jobban hallgatnak is a nőkre, mint a férfiakra. Mi lehet ennek az oka?
A modern kutyafajták agya nagyobb, mint az ősi fajtáké
A farkastól genetikailag távolabb álló, modern kutyafajták relatív agymérete nagyobb, mint az ősi, többezer éves fajtáké. Az agyméret növekedése nem köthető a fajták szerepéhez, sem életmenet-jellemzőkhöz, ezért feltehetően a városiasodó, komplexebb társas környezet hatása - derül ki egy magyar kutatásból, amelyről az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia tanszéke tájékoztatta kedden az MTI-t.
Vajon hogy gondolkodnak a kutyák? Az ELTE etológusai vizsgálják
Az ELTE etológusai az agyi aktivitás fMRI-mérésével vizsgálják, hogyan gondolkodnak a kutyák.
A kutyák és az emberek agya hasonlóan dolgozza fel a környezet hangjait
A kutyák és az emberek agya hasonlóan dolgozza fel a környezet hangjait – derül ki az ELTE Etológiai Tanszék kutatóinak legújabb, a rangos NeuroImage szaklapban megjelent kutatásából. Eredményeik szerint a két faj evolúciós távolsága ellenére, agyuk hasonlóan dolgozza fel az élőlényekre jellemző hangadásokat. Az eredmények azon túl, hogy hozzájárulnak agyunk evolúciójának megismeréséhez, robotok fejlesztését is segíthetik.
A kölyök kutyák spontán lemásolják az ember viselkedését
A kutyakölykök hajlamosak spontán utánozni az ember által mutatott egyszerűbb viselkedéseket, még akkor is, ha nem kapnak érte jutalmat, míg a macska- és a farkaskölykökre ez nem jellemző - derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóinak tanulmányából, amely csütörtökön jelent meg a Scientific Reports című folyóiratban.