15 perc kedvesség, simogatás - Meglepő, milyen hatással van a menhelyi kutyákra

Menhelyen élni gyakran rengeteg stresszel jár egy elárvult kutya számára. A nyüzsgés, a folyamatos ugatás, zaj, a mozgáshiány, bezártság és magány, bizonytalanság mind-mind negatívan befolyásolhatják mentális, érzelmi és fizikai egészségét is. Milyen szerepet lehet ilyen helyzetben annak, ha interakcióba léphetnek az emberrel? Miben segíthet egy kis kedvesség?

Éppen erre volt kíváncsi egy kutatócsoport, így kiválasztottak 55 menhelyen élő kutyát, akik biztonságos körülmények között találkozhattak idegenekkel. Milyen hatása lehet rájuk annak, ha az ember úgy dönt, hogy például munkából hazafelé menet meglátogatja őket, és negyed órát eltölt velük kellemes hangulatban?

Arra kérték a résztvevőket, foglaljanak helyet egy kis szobában, ahova bevezettek egy-egy kutyát. Nem kellett mást tenniük, minthogy gyengéden simogassák őket, és megnyugtató hangon beszéljenek hozzájuk. Az ebek szívmonitort kaptak, és nyálmintát vettek tőlük az interakció előtt és után.

A simogatás áldása

Azt már tudjuk, hogy ránk jótékony hatással van az, ha megsimogathatunk egy kutyát, de ők vajon hogyan élik meg ezt? Kiváltképp a menhelyi környezetben? Nos, az eredmények egyértelműen pozitívak: lassult a szívverésük, a kezdetben magasra szökő vérnyomásuk alacsonyabb lett a foglalkozás végére. Az úgynevezett szívfrekvencia-variabilitás nemcsak a szív egészségéről nyújt információt, de például az egyén mentális, érzelmi, hormonális állapotát is jól tükrözi. A mérések szerint a simogatás, halk beszéd segített a kutyáknak ellazulni.

A kortizol („stresszhormon”) szintje nem sok különbséget mutatott, ami ilyen rövid ideig tartó foglalkozás esetén nem meglepő. A felfokozott, stresszes állapot jelzője egyaránt megjelenhet pozitív és negatív stresszhelyzetben is, ezért az adott kontextusban kell értelmezni az eredményeket. Ez esetben az, hogy a kortizol szintje nem emelkedett, arra utalhat, hogy a kutyákat nem érte kellemetlenül az élmény.

Viselkedésükön egyértelműen láthatóak voltak a relaxáció jelei, habár a kutatók egyéni különbségeket véltek felfedezni kutya-kutya között. Egy részük annyira élvezte a simogatást, hogy szinte elolvadt az ember ölében, míg mások örültek neki, de azért körbejárták a szobát is, szaglásztak, majd vissza-vissza mentek az emberhez. Akadtak olyanok is, akik talán valami másra számítottak, például úgy álldogáltak az ajtónál, mintha azt kérdezték volna tekintetükkel: „Mit csinálunk mi itt? Elviszel sétálni?” Mindazonáltal a simogatás, foglalkozás mindegyikük viselkedésére pozitívan hatott.

Az önkéntesek is érezték a pozitív hatást

Lenyűgöző és rendkívüli jelentőséggel bír - e szavakkal jellemezte a tanulmányt a virginiai műszaki egyetem professzora, Erica Feuerbach, aki az állatok humánus képzésre mellett a menhelyi kutyák jólétét is tanulmányozza. „Képzeljük el, hogy beugrunk a menhelyre, és 15-20 percet eltöltünk egy gazdikeresővel. A gondolat, hogy már ennyivel is segíthetünk neki jobban érezni magát, talán mások előtt is kinyitja a kapukat. Annak tudatában teremthetünk kapcsolatot menhelyi kutyákkal, hogy valóban változást viszünk életükbe” - jelentette ki.

A tanulmány a közös időtöltés kevésbé aktív formájának értékére is rámutat: ha csendben ülünk a kutyával, és neki szenteljük figyelmünket, szeretetünket. Ez azok számára is lehetőséggel bír, akik fizikai képességeik miatt korlátozva érzik magukat vagy nem alkalmasak megerőltetőbb tevékenységre, például nem tudják nagy sétákra vinni a kutyát, játszani vele. Vagy, ha a kutya korából, betegségéből fakadóan inkább a csendes pihenést részesíti előnyben. 

A kutyákat gyakran izgatottá teszi, ha új emberekkel találkozhatnak, ezért fontos, hogy a látogatók, segítők is tisztában legyenek azzal, mire számítsanak. Hogyan köszöntsék a négylábúakat, hogyan segíthetnek neki lenyugodni? A békésebb találkozás érdekében különféle instrukciókkal látták el az önkénteseket a simogatással, interakcióval kapcsolatosan. Fontos, hogy a kutyának is legyen beleszólása abba, szeretne-e kapcsolatot teremteni az emberrel, és ha igen, milyen módon.

A relaxáció kiemelten fontos a menhelyen élő kutyák számára, amire a tanulmány is rámutat. Ez esetben az interakció egészen eltérő volt attól, amit a gazdikeresők megszokhattak az önkéntesekkel. Legtöbbször elviszik az ebeket sétálni, így ha meglátnak egy embert, akkor rögtön arra gondolnak: „Ó, de jó, megyünk sétálni!” ami roppant izgalmas számukra. Itt azonban egy másfajta pozitív érzelmet igyekeztek előmozdítani: a nyugodt ellazultság állapotát, mert ez olyasmi, amiben nagyon-nagyon ritkán van részük a menhelyen élő kutyáknak.

Csak lazán!

Menhelyi környezetben rengeteg inger éri a kutyákat, a szinte állandó zaj, folyamatos történések, a látogatók keltette remény csak még több stimulust ígér. Feuerbacher szerint „gyakran látni kutyákat, ahogy fel-alá ugrálnak a kenneljükben, mi pedig azt gondoljuk, hogy ezt a felgyülemlett energiát csakis mozgással, sétával lehet levezetni. Ezt az elképzelést csak mostanában kezdjük körbejárni. Valóban ez lenne az, amire szükségük van?”

Ha családtagként tekintünk kutyánkra, a legtöbb közös tevékenység otthon zajlik, java-részében nyugodt állapotban. Figyeli, ahogy teszünk-veszünk, sütünk-főzünk, lekucorodik mellénk (vagy éppen ránk), amikor a számítógépen dolgozunk, telefonálunk, tévét nézünk vagy olvasunk, pihenünk. A tanulmány ezt a fajta nyugodt időtöltést próbálta szimulálni. Bár kívülről úgy tűnik, mintha nem csinálnánk semmit, kötődés szempontjából nagyon is fontos az élmény.

A menhelyen élő kutyákkal az idő nagy részében alig történik valami, éberségi szintjük azonban az egekben, nem tudják kipihenni magukat. Ez egy másfajta semmittevés, ahol elérhetnek egy relaxált állapotot. Márpedig egy nyugodtabb kutyával könnyebb együttműködni. Ha az állatorvosi vizsgálat vagy kozmetikázás előtt 15 percet eltölthetnek csendben valakivel, a kezeléseket is könnyebben viselheti. Jó lehetőség az is, ha egy-egy kutya néhány órára bent lehet az irodában a menhelyen dolgozókkal, más tapasztalatokat gyűjt, és békésen elszundíthat, amikor kedve tartja.

Látogass el Te is egy menhelyre, tölts el egy kis időt a gazdikeresőkkel, hogy kisimulhasson a lelkük! Mindkettőtöknek jót fog tenni!