A jegyző, aki az állatkínzás ellen is fellép

Már a saját ürülékét ette a csontsovány, éhező tacsi. Egy másik kutyát fához kötve, másfél méteres láncon tartottak étlen-szomjan – ilyen, és ezekhez hasonló okok miatt az átlagosnál több ebet kobzott el a gazdájától Mohács jegyzője az idén. Célja a jogszabályi előírásoknak megfelelő állattartás biztosítása.

Eddig tizennyolc kutyát kobzott el gazdájától Mohácson az állatok tartására vonatkozó jogszabályok be nem tartása miatt a város jegyzője az idén. A szám soknak tűnik, és az is, ha a más települések adatait nézzük – ami állatvédők szerint maximum évi egy-két ebet jelent. Mindez mégsem azt jelenti, hogy a Duna parti városban az átlagosnál többen lennének, akik megszegik az előírásokat. Sokkal inkább azt, hogy a mohácsi önkormányzat kiemelten ügyel a törvényben foglaltak betartatására.

Egy háznál élelem híján saját ürülékét ette az egyébként mindössze háromkilós tacskó – azonnal a menhelyre vitték. Volt, hogy egy anyakutyát hat kölykével együtt kellett kimenekíteni, elképesztő körülmények közül. A múlt héten pedig egy körtefához másfél méteres láncra vert, étel-ital nélkül hagyott ebet szabadított ki fogságából a gyepmester – a jegyzőasszonnyal karöltve. Az elkobzott állatok a menhelyre kerülnek, megkapják a szükséges egészségügyi ellátást és az oltásokat.

Mint azt dr. Kovács Mirella, Mohács jegyzője kiemelte, minden egyes lakossági bejelentést kivizsgálnak: állatorvos kíséretében személyesen megy ki a helyszínre, és együtt döntenek az állat további sorsáról. A gyepmester is fényképezőgéppel járja a várost. Ha rossz körülmények között tartott állatot lát, dokumentálja, jelenti, majd intézkednek.

– Kétszer volt példa arra, hogy csak figyelmeztettük a kutya tulajdonosát, és határidőt szabtunk a helyzet megoldására. Ennek egyik esetben se volt foganatja, ezeknek az ügyeknek is elkobzás lett a vége – mondta a jegyzőasszony. – Emellett minden esetben állatvédelmi bírságot is kell fizetniük a gondatlan gazdáknak.

Dr. Kovács Mirella hozzátette, a mohácsi önkormányzat példaértékű összeget költ állatvédelemre. A menhely is kiválóan működik: a 110 férőhelyes létesítményben soha nem lépik túl a létszámkeretet, állatvédő szervezetek segítségével a legtöbb bentlakónak találnak gazdát.

Állatkínzásért százötvenezer

Mérettől függően határozza meg a jogszabály a kutya részére fenntartandó terület nagyságát: kisméretű ebek számára legalább tíz, közepes méretűeknek tizenöt, míg a nagytestűek számára minimum húsz négyzetméteres terület biztosítása kötelező. Ha az ebet láncon tartjuk, az kisméretű kutyáknál minimum négy, középtermetűeknél hat, nagytestűek esetében legalább nyolc méter hosszúságú kell, hogy legyen. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezeket az előírásokat sok gazda nem ismeri, vagy egyszerűen csak nem veszi figyelembe.

Az állatvédelmi bírság alapösszege a vonatkozó kormányrendelet szerint 15 ezer forint, amihez meghatározott szorzókat rendelnek. Így az állat kínzásáért, vagy emberre illetve más állatra uszításáért az alapösszeg tízszeresét, 150 ezer forintot kell fizetnie a gazdának. Ha „kedvence” egészségügyi ellátásáról nem gondoskodott, háromszoros a szorzó, azaz 45 ezer forint a bírság.