A kutya a magyaroknál is teljes jogú családtag lett

Kutyaszerető nemzet vagyunk

Átfogó kutatás^[1] zajlik az ELTE Etológia Tanszék, valamint az ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék szervezésében: azt vizsgálják, hogy a családtagként tartott házikedvencek milyen hatással vannak az ember társas viselkedésére, és e körülmény milyen kihívások elé állítja az evolúció során nem feltétlenül erre az életformára felkészített kutyát.

A szakemberek régóta tudják, hogy az egy lakosra jutó gazdis kutyák számát tekintve Magyarország a világ élvonalában van. A Cofidis Kutyaszemmel program által is támogatott országos reprezentatív felmérés előzetes eredményei szerint Magyarországon a felnőttek 30 százaléka él olyan háztartásban, ahol van kutya. A városi kutyatartás elterjedésével átalakult az élettér, mára már a kutyás háztartások 61 százalékában a négylábú a lakásba is bemehet.

Megváltozott szerepkörök: a kutya mint teljes jogú családtag?

A magyarok többsége úgy véli, hogy az emberek elsősorban házőrzés miatt tartanak kutyát, ám 45 százalékuk szerint a négylábúakkal való együttélés oka érzelmi igény (ne legyenek magányosak vagy mert szeretik). A kutyatartók többsége (65%) valóban családtagként tekint kedvencére, sőt 16 százalékuk szerint a kutya egy „szőrös gyerek”. Karácsony közeledtével különösen megdöbbentő tény, hogy 10-ből 1 magyar kutyatartó számára kedvence akár mindenkinél fontosabb az életében!

A kutya-ember kapcsolat sok hiányt pótol

A válaszadók szerint a kutyával való együttlétben a biztonságérzeten túl a legnagyobb örömöt a simogatás és az érintés adja (90%), továbbá az, hogy társaságot nyújt és csökkenti magányt (72%), valamint az, hogy gondoskodni lehet valakiről (69%). „A tudomány mai állása szerint az ember boldogságának kulcsa az értékes emberi kapcsolatok megléte. Azonban egyre kevesebb gyermek születik, így csökken a testvéri és tágabb rokoni kapcsolatok száma. A legszorosabb emberi kapcsolatháló hiányában a feltétel nélküli szeretet és a szeretve lenni érzése hiányt szenved. Előfordulhat, hogy a gondoskodás a kutyákra tevődik át, mert az elégíti ki a természetes emberi érzelmi igényeket.” – magyarázza a jelenség hátterét a kutatást vezető dr. Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia Tanszék munkatársa.

Elég, ha szeretjük?

A városi kutyatartás életforma lett, vannak azonban ellentmondások és kihívások. „A kutya lett az a „szőrös gyerek”, aki nem költözik el otthonról. A szeretetteljes kapcsolaton túl azonban gyakori jelenség, hogy nincsenek egyértelmű határok, szabályok, a végeredmény pedig viselkedési problémás kutyák sora. A kialakult helyzet a gazdára, sőt a környezetére is negatívan hathat vissza. Nem mindegy tehát, hogyan szeretjük a kedvencünket, mert ez nem csupán a kutyásokat érintő kérdés” – világít rá az ellentmondásokra dr. Topál József viselkedéskutató, a Kutyával az Emberért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Jól szeressük a kutyát!

Vajon jót teszünk azzal, ha emberi tulajdonságokkal ruházzuk fel négylábú társunkat? Hol a kutya és hol az ember igazi helye? Mivel ez sokakat érintő jelenség, ezért fontos, hogy megértsük, hogy a családtagként kezelt állatok milyen hatást gyakorolnak az emberek társas viselkedésére, és felelős gazdaként hogyan hozhatjuk ki ebből a kapcsolatból a legtöbbet. Ezért a Cofidis Kutyaszemmel program újabb fejezetének célja, hogy javítsa a négylábúak és az ember együttélését, kapcsolatát. „Támogatjuk az ELTE Etológia Tanszék kutatásait, a Kutyával az Emberért Alapítvány munkatársaival együtt pedig a gazdák tudatosságát igyekszünk fejleszteni. Jövőre az Alapítvány segítő- és terápiás kutyákkal kapcsolatos munkájának szeretnénk lehetőséget teremteni, egy terápiás helyszín megvalósulása a cél” – mondta el a program vállalásait Balázs Péter, a hitelintézet kereskedelmi igazgatója.

A Cofidis Kutyaszemmel programról:

A Cofidis 2017 óta kiemelt figyelmet szentel a kutyák helyzetének. Adománygyűjtő kampányaival több éven keresztül segítette a magyarországi menhelyeken élő négylábúakat. 2018-ban mintegy 7 millió, 2019-ben pedig közel 13 millió forint adomány gyűlt össze, ami 40 állatvédő szervezet több mint 4600 kutyájának tette szebbé a mindennapjait.

Az ELTE Etológia Tanszékének kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatói csoportja a terület legnagyobb és legjelesebb kutatóhelyének számít a világon. Az 1994-ben alakult csoport célja a kutya-ember kapcsolat viselkedési és kognitív vizsgálata. A világon először ők foglalkoztak a kutya és az ember közötti kapcsolat evolúciós eredetével és etológiájával. A témában azóta számos nemzetközi tudományos eredményt publikáltak a legrangosabb tudományos folyóiratokban.

A Kutyával az Emberért Alapítvány 1996-ban alakult meg azzal a céllal, hogy a speciálisan kiképzett segítőkutyák Magyarországon is elterjedjenek, és újfajta, szociális segítő szerepben állhassanak munkába. Az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak szakmai támogatásával hazánkban az elsők között kezdett speciális kutyákat alkalmazni terápiás fejlesztő foglalkozásokon, és jelenleg is több ilyen programot tart fenn.

[1] TÁRKI adatfelvétel – Dr. Kubinyi Enikő (Az ELTE Etológia Tanszék) és Varga György (ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék) kutatása a magyarországi társállattartásról – 2022. április-május. Mintanagyság: 1023 fő. Az adatgyűjtést az MTA Lendület Társállat Kutatócsoport és az NKFIH Kooperatív Doktori Program finanszírozta.