![Tündéri pótfüleket kapott a kutyatámadásban megsérült pitbull keverék Tündéri pótfüleket kapott a kutyatámadásban megsérült pitbull keverék](/images/news/258x169/Tunderi-potfuleket-kapott-a-kutyatamadasban-megserult-pitbull-keverek.jpg)
A kutyák meg tudják mutatni az embernek, amit akarnak, a malacok nem
2023. január 25., 11:30
Szerző: S.Zs.
Kategória: Könnyű
A családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok viselkedését összehasonlítva arra jutottak az ELTE etológusai, hogy az ember figyelmének egy számukra kívánatos dologra irányítása nem egy általános képesség a háziasított állatok körében: míg a kutyák igen, a malacok nem rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek ehhez a képességhez szükségesek.
Az emberek gyakran irányítják rá egy másik ember figyelmét arra, ami érdekli őket. Ez a viselkedés komoly tudományos figyelmet kapott az elmúlt években, és a kutatók számos fajt megvizsgáltak, hogy kiderítsék, vajon képesek-e megmutatni az embernek, amit szeretnének.
"A háziasított állatok különösen hajlamosak lehetnek arra, hogy ilyen formában kommunikáljanak az emberrel" - magyarázza az ELTE MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében Paula Pérez Fraga, az ELTE Etológia Tanszék Neuroetológiai Kutatócsoportjának doktorandusza, a cikk fő szerzője.
Mint hozzáteszi, ugyanakkor néhány nem háziasított állatfaj emberrel szocializált egyedei is képesek az emberrel való referenciális kommunikációra, ami azt sejteti, hogy nem a háziasítás a kulcs ennek a viselkedésnek a megjelenéséhez.
A kutatók arra keresték a választ, hogy ha nem a háziasítás, akkor mi okozza ezt a képességet. Az etológusok észrevettek egy közös tulajdonságot azoknál a fajoknál, amelyek képesek erre a fajta viselkedésre: mindegyikük esetében kiemelt szerepet játszanak a vizuális jelzések a fajtársakkal való kommunikációban.
![A kutyák kiemelkedőnek tekinthetőek az emberrel való kommunikáció terén A kutyák kiemelkedőnek tekinthetőek az emberrel való kommunikáció terén](/images/images/2048x2048/207116896763d106e94aea3.jpg)
Fotó: Unsplash - Florencia Potter
Annak tesztelésére, hogy valóban a vizuális kommunikációs hatékonyság lehet-e a kulcs a megmutatás képességének kialakulásához, összehasonlították két faj családi kedvencként nevelt egyedeinek viselkedését: a kutyáét, amelynél a vizuális jelzések igen fontosak és a malacét, amelynél viszont nem.
A tesztelt malacok a Családi Törpemalac Program nevű hosszú távú projekt résztvevői, amelyben a malacok fiatalon családokhoz kerülnek, és a családi kutyákhoz hasonló nevelésben részesülnek. Ez lehetőséget adott a kutatóknak a két faj ember felé mutatott viselkedésének összehasonlítására.
A kutatók azt vizsgálták, hogy családban élő kutyák és törpemalacok vajon megmutatják-e gazdájuknak egy számukra elérhetetlen (de a gazdájuk számára elérhető) élelem helyét. Azt találták, hogy ha csak a gazda volt a szobában - az élelem nem - akkor a malacok hasonló mértékben figyeltek a gazdájukra, mint a kutyák. Viszont mikor az élelem is a szobában volt, akkor a kutyák megpróbálták a gazdájuk figyelmét az élelmet rejtő dobozra irányítani, de a malacok nem.
"Azt vártuk, hogy a referenciális kommunikációs jelzések abban a helyzetben fognak leginkább megjelenni, amikor a gazda és az élelem is jelen vannak a szobában, azaz az állat az élelmet rejtő dobozra próbálja irányítani az ember figyelmét. Azt találtuk, hogy amikor csak a gazda van jelen a szobában, akkor a kutyák és malacok hasonló mértékben figyelték a gazdájukat. Azonban miután az élelem is a szobába került, csak a kutyák próbálták gazdájuk figyelmét az élelem pozíciójára irányítani, a malacok inkább maguk próbálták megszerezni azt" - részletezi a közleményben a vizsgálatot Andics Attila, a Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője.
Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy nem minden háziasított állat képes az ember figyelmét egy adott helyre irányítani. "A malacok valószínűleg nem rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek ehhez a képességhez szükségesek" - magyarázza Paula Pérez Fraga.
A kutyák kiemelkedőnek tekinthetőek az emberrel való kommunikáció terén, ugyanakkor más fajok, mint például a lovak, a macskák, sőt még a kenguruk is képesek az emberrel való referenciális kommunikációra, és mindegyikük kommunikációjában fontos szerepet töltenek be a vizuális jelzések. Ezzel szemben a malacokéban nem.
Az etológusok tanulmánya január 23-án jelent meg a Scientific Reports című folyóiratban.
Forrás: MTI
Miért ásítanak (annyit) a kutyák?
Fáradt, kimerült, unatkozik vagy szorong? Mi minden rejlik a kutya ásítása mögött?
Miért szagol be a kutya a lábaink közé?
Kínos, zavarba ejtő, mulatságos... Egy biztos: nem lehet figyelmen kívül hagyni, ha kutyánk orra éppen érzékeny testrészeinkre téved. Mi teszi olyan érdekessé számára, és mit tehetünk, ha túlzásba viszi a szimatolást?
Miért szeretik a kutyák, ha megvakargatjuk a hátsójukat, derekukat?
Azt a bizonyos pontot a leleményesebb ebek a falnak, bútoroknak, kerítésnek dőlve, vagy a fűben hemperegve is megpróbálhatják megvakarni. De mennyivel könnyebb a gazdi segítségét kérni! Hóbort csupán, vagy komolyabb dologra utal, amelynek érdemes utánajárni?
Miért élnek rövidebb ideig a nagytestű kutyák?
Hatalmas szív dobog e békés óriásokban - mi pedig azt kívánjuk, bár még több időt tölthetnénk el társaságukban. Van remény?
Miért csóválja a kutya a farkát?
Boldog, kíváncsi, vagy éppen békítő szándékkal jár a farkincája? Rengeteg oka lehet a csóválásnak, de hogyan is alakult ki ez a viselkedés?