
Apró hibák – így nevelheted félre kölyökkutyád, mikor harapja a kezed
2023. február 27., 06:30
Szerző: Panyi Zita
Kategória: Nevelés
Na jó, legtöbbször a kezed. De attól sem jön zavarba a kis gombóc, ha éles fogacskáival a nadrágszáradra csimpaszkodhat. Végtére jó móka azon utazni. Hogy vérző sebek, bosszús pillantások maradnak utána a te részedről, nos, ez a legkevésbé szegi kedvét. Minden kutya tudja, hogy rágni jó. Ő pedig nagy és veszélyes vadászkutya – legalábbis álmaiban. Így hát rágnia kell. Nem mindegy azonban, hogy mit és mikor.
Aktivitás a gazdival, nevelés, szeretet – ezek biztosítják kutyája jólétét.
Panyi Zita kutyaviselkedés terapeuta segít a kutya-gazdi kapcsolat harmonizálásában.
Van néhány tanítási, nevelési típushiba, amit a gazdik hajlamosak elkövetni. Ha figyelsz ezekre, Te egész biztosan nem fogod olyanra tanítani a kutyusod, amire valójában nem szeretnéd. Sem olyan helyzetbe hozni, ami kellemetlen neki.
1. „Éles a kölyök foga. Ráhúzok a karomra egy pulcsit, abban játszom vele.”
Ne tedd! Ezzel pont az ellenkezőjét éred el: arra tanítod meg, téged aztán bármekkora harapáserősség érhet, meg sem kottyan. Fel sem szisszensz, ott sem hagyod, ha túl erősen mélyeszti fogacskáit a testedbe. Gondolj bele, ha ehhez szokik hozzá a kiskutya, később hogyan fog játszani? Amikor mondjuk 30-40 kg-os súlyra tesz szert? Egy ekkora kutyus könnyedén roppant magának a rágcsinak szánt méteres bikacsökből darabkát. Ehhez képest ugyan mi neki az ujjad csontja? Érdemes inkább éles hangon fellépni a túl erős fogás, csípés esetén és azonnal befejezni a játékot, megszakítani a kutyussal bő negyedórára minden kapcsolatot. Ha fenti helyzetekben mindig így teszel, hamar megtanulja: akkor részesül további játékban és a figyelmedben, ha szabályozza a testi adottságai biztosította képességeit és óvatos veled szemben.

Fotó: Unsplash - Veronika Jorjobert
2. Megharapott kötélhúzás közben. Orrba legyintem, abból majd tanul.
Az biztos. Csak épp nem azt, amit leckének szánsz. Sokkal inkább a veled szembeni bizalmatlanságot és félelmet. Ugye nem ez a célod? Kutyusod nem fogja összekötni a kapott verést a számára teljesen természetes viselkedési elemmel. Mi több! Kutyául gondolkozva nem is fogja érteni, mi bajod. Hiszen ő csak ugyanazt a mozdulatot alkalmazta veled szemben, amit az alomban is a tesók között. Ott világos volt az üzenet: ő a főkutya, övé a játék, a tér, a hely a mama meleg bundájához férkőzve. A testvérei nem csináltak nagy ügyet az egészből. Te pedig fájdalmat okozol neki. Akkor veled nem is lehet játszani? A kölyökben mindez a gondolatmenet rögzülhet. Ami következményeként megszűnik oldottan viselkedni a közeledben. Később kerülheti simogatásod, beszüntetheti a veled való játékot egy életre, vagy túl félénkké válhat egy korai, emberi kéz okozta ütés, „legyintés” miatt! És ez cseppet sem túlzás! Láttam már ilyet élőben. Nincs annál szomorúbb, mint amikor egy okos, csodálatos és hűséges kutya a saját otthonában kényszerül szorongani.

Fotó: Unsplash - Mathris Jrdl
3. Rákapott kisgyereked lábszárára. Aki nevetve vonszolja végig a melegítőjén lógó kutyát a lakáson. Ez tulajdonképpen olyan cuki.
Egyáltalán nem az. Különösen nem, ha kutyusod fajtája szerint terelésre lett például szelektálva évtizedeken keresztül. Ekkor a vérében van, hogy úgy hozhatja mozgásba a rábízott állatokat, a nyájat, ha csipkedi őket. Lehetőleg minél közelebb a földhöz, saját szintjéhez, tehát a lábszárnál. Egyrészt családtagjaid nem részei semmiféle nyájnak, másfelől pedig van egy fogalom, amit testi épségnek hívnak. Ha kölyökkutyád végigmegy az érzékeny szocializációs fázisokon (a korai, pár hetes érzékeny fejlődési szakasztól az ivarérésen és a bevésődésen át egészen a tenyészérettség koráig) korrekció nélkül, úgy fogja értelmezni: neked tetszik, amit csinál, tehát jól viselkedik. Belegondoltál már abba, mennyire nehéz meggyőzni ennek az ellenkezőjéről egy 2-3 éves kutyát, akiben féléveken át rögzültek a viselkedési elemek és tartalmak? Netán zokon veheti, ha most hirtelen módosítani szeretnél ezeken. Pláne, ha eddig következmények nélkül konfrontálódhatott az emberi testtel. Jó eséllyel a tiéd lesz a következő ilyen élménye. Érdemes pici gyerekednek is elmagyarázni a saját nyelvén, életkori sajátosságainak megfelelően a fenti folyamatot. Bölcsis, ovis gyerekekkel eljátszhatjátok az egészet akár egy plüsskutyussal. A gyerekek 6-7 éves korig sokat tanulhatnak a modellezés által. Ha születésétől jó példát lát maga körül kisgyermeked, később saját viselkedése is magabiztos, az épségét szavatoló lesz a kutyák közelében.
Forrás: panyizita.hu
Cikk első megjelenése: 2021. október 22.
Nyakig betemetve találtak rá egy kutyára - aztán kétségbeesett nyüszítést hallottak a föld alól
Nem lehetett tudni, hányan vannak még odalent, így puszta kezével ásta ki a kölyköket a férfi.
6 ok, amiért a kutyád nyüszíthet
A szűkölés különböző okainak megismerése segíthet jobban megérteni a kutyát és erősítheti a kötődést. Segíthet továbbá a kiképzésben is, mert ha rosszul értelmezzük a kutya nyüszítő jelzéseit, előfordulhat, hogy nem megfelelően reagálunk rá. Az alábbiakban felsoroljuk a hat legfontosabb okot, amiért a kutyák ehhez a hangjelzési formához fordulnak.
„Üdv itthon, Blue!” - Megmutatta a világnak tündéri kutyusát Michael J. Fox
Sokak szerint a Vissza jövőbe filmek bundás kutyasztárjára hasonlít Blue, az új családtag.
10 dolog, amit a kutyák nem szeretnek – mi emberek mégis csináljuk
Vannak azonban a szeretetnek olyan kifejezési módjai, ami emberek között rendben van, a kutyák viszont nem szeretik, de a gazdájuk iránti odaadásból mégis eltűrik. Aztán olykor, ha túlmegyünk egy ponton, akkor bizony odakapnak. Sok ember pedig ilyenkor meglepődik és nem is érti, hogy miért történt a baleset. Rosszabb esetben pedig a kutyát hibáztatják. Nézzünk meg néhány ilyet.
A kölyök kutyák spontán lemásolják az ember viselkedését
A kutyakölykök hajlamosak spontán utánozni az ember által mutatott egyszerűbb viselkedéseket, még akkor is, ha nem kapnak érte jutalmat, míg a macska- és a farkaskölykökre ez nem jellemző - derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóinak tanulmányából, amely csütörtökön jelent meg a Scientific Reports című folyóiratban.