Egyetlen farkaspopulációra vezethetőek vissza a mai kutyafajták
2017. July 27., 06:00
Szerző: S.Zs.
Kategória: Jó tudni!
Egyetlen farkaspopulációra vezethetőek vissza a mai kutyafajták - állapították meg amerikai kutatók, akik szerint az érintett farkasok nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt léptek először interakcióba az emberrel.
A New York-i Stony Brook Egyetem szakembereinek új eredményei valószínűleg felszítják a tudományos vitát arról, hogy pontosan mikor és hol váltak el a kutyák vadon élő ősüktől, a farkastól - olvasható a Physorg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Az egyik elmélet szerint mindez nagyjából 15 ezer évvel ezelőtt zajlott le Európában, egy másik szerint 2500 évvel később történt Közép-Ázsiában vagy Kínában. Egy tavaly megjelent tanulmány szerint a kutyák háziasításában két külön - egy európai és egy ázsiai - farkaspopuláció játszott szerepet.
A mostani tanulmány készítői DNS-vizsgálatok segítségével mutatták ki, hogy az ősi kutyák nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt váltak el a farkasoktól, feltehetőleg az emberi jelenlét miatt, azt azonban nem tudják a kutatók, hogy mindez a világ melyik pontján zajlott le.
A szakemberek szerint maga a háziasítás "passzív" folyamat volt, ami azt jelenti, hogy nem az emberek kezdték el megszelídíteni a farkasokat, hanem azoknak egy populációja közelítette meg a vadászó-gyűjtögető népek táborhelyeit, hogy megszerezzék az ételmaradékokat. "Ebben pedig a szelídebb, kevésbé agresszív farkasok bizonyultak a legsikeresebbnek" - magyarázták a kutatók, hozzátéve, hogy ezek az állatok nagyobb valószínűséggel barátkoztak össze az emberekkel.
Ezek a kutyák leginkább a mai kóbor ebekhez hasonlítottak: szabadon mászkáltak, nem volt "otthonuk", és ahol tudtak, élelmet csentek.
Mintegy 20 ezer évvel ezelőtt az ősi kutyák földrajzilag kettéváltak. Egyik alcsoportjuk Kelet-Ázsiában, a másik Európában, Közép- és Dél-Ázsiában, valamint Afrikában kezdett terjedni. "Hétezer évvel ezelőtt a kutyák szinte már mindenhol jelen voltak, beleértve Észak-Amerikát is" - mondta Krishna Veeramah, a tanulmány társszerzője, hozzátéve, hogy a korszak európai kutyájától származik a ma élő modern kutyafajták többsége.
A kutatók németországi kutyafosszíliák elemzésére alapozták eredményeiket. A 7000 és 4700 éves leletekből nyert DNS-mintákat összevetették a modern kutyáktól vett mintákkal. A megkövesedett maradványok a neolit korból származnak, amikor a prehisztorikus ember először próbálkozott meg a földműveléssel és a tartós letelepedéssel.
Forrás: MTI
Mítosz vagy valóság? 5 kutyafajta, amit előítélek öveznek
Csupa vidámság és lelkesedés? Folyton zizeg vagy inkább lustálkodós, és egykedvűen szemléli a világ menetét? Netán agresszív? Mert hát "olyan fajta" - akkor itt az ideje leszámolni a sztereotípiákkal!
Igéző tekintet - Miért van a legtöbb kutyának barna szeme?
Egy tanulmány szerint a háziasításnak köszönhető, hogy a kutyák és farkasok szemének színe olyannyira különbözik egymástól.
Ezek voltak a legnépszerűbb kutyafajták 2023-ban
A francia bulldogok és a labrador retrieverek ismét taroltak.
Miért eszik füvet a kutyám?
Éhes? Fáj a pocakja? Szorongását próbálja enyhíteni? Vagy csupán megszokásból legelészik? Mit kell tudnunk a fűevésről és hogyan segíthetünk kedvencünknek, ha túlzásba viszi?
A Te kedvenced felismeri, ha ugyanolyan fajtájú kutyát lát?
Nem titok, hogy a gazdik erős érzelmeket táplálnak kedvenceik iránt, és gyakran úgy vélik, különleges szuperképességeknek vannak birtokában. Van, aki esküdni merne rá, hogy bundása bármikor felismerné, ha saját fajtájának képviselője jönne szembe az utcán. Valóban így van, vagy puszta ábránd?