Életük legnagyobb kalandjára indultak lóháton, kutyusukkal együtt

Menekülés a betegségtől

1954-ben a 63 éves maine-i farmer, Annie Wilkins lehetetlennek tűnő útra indult.

Nem volt pénze, nem volt családja, nemrég vesztette el a farmját, és az orvosa már csak két évet jósolt neki betegsége miatt.

Annie azonban látni akarta a Csendes-óceánt, mielőtt meghal. Figyelmen kívül hagyta orvosa tanácsát, miszerint költözzön be a helyi idősek otthonába, és helyette vásárolt egy lovat (Tarzant), és november közepén lóháton dél felé vette az irányt.

Annie-nek aligha volt fogalma arról, hogy mire számíthat az út során; még térképe sem volt. Azonban hitt abban, hogy az amerikaiak majd kedvesen és segítőkészen állnak hozzá, így hát bátran nekivágott lovával és kutyájával.

Két éven keresztül tartott a hajmeresztő utazás: 1954 és 1956 között.

Rendkívül egyedi volt a hármas csapat, ugyanis már elterjedt az autóhasználat. Nem is volt veszélytelen az utazásuk, sokszor az épülő autópályák mellett haladtak, a suhanó autókkal egyetemben. A hölgy különös kalandozásáról a televíziók is többször hírt adtak akkoriban.

A 600 mérföldes túra már rutinból megy

Jane Dotchin, a 80 éves hölgy minden évben 600 mérföldes útra indult lovával és jack russel kutyájával együtt northumberlandi Hexham melletti otthonából a skóciai Invernessbe.

1972 óta tartja ezt a csodálatos hagyományát. Útja nagyjából 7 hétig tart, naponta 15-20 mérföldet tesz meg.

Csak a legminimálisabb mennyiségű holmikat viszi. Áramra például nincs is szüksége, olyan mobiltelefont visz magával, amely 6 hétig nem merül le. 

Sátrazni szokott, élelmiszernek pedig sajtot és zabot visz magával.