Hogyan válasszunk jól kutyatápot? Mikre figyeljünk a csomagolásán?

Korábban több cikkben is górcső alá vettük a száraztápokat, ajánlom figyelmedbe ezeket is:

• A gabonamentes tápok egy átverés
• Száraztáp vagy természetes eledel?
• Száraztáp. A legegyszerűbb megoldás a kutya etetésére.

Most abban szeretnék segítséget nyújtani, hogy mik azok a kifejezések, részletek, alapanyagok, amelyek alapján a megfelelő és lehető legegészségesebb szárazeledelt tudod kiválasztani, ha emellett a fajta etetési mód ellett teszed le a voksod.

Gyártás

Ultrafeldolgozott élelmiszerről van szó. Olyan eljárással készül a termék, hogy rengeteg tápanyag elveszik belőle, ezeket mind utólagosan kell pótolni. Ahhoz, hogy a tápokra jellemző homogén állagot megőrizze a termék, sajnos nem csak az elvesztett vitaminokat, ásványi anyagokat kell pótolni, hanem tartósítószer, térfogatnövelő szer, színezék is gyakran kerül az eledelbe.

Alapanyagok

A száraztápok alapanyaga gyakran kifejezetten rossz minőségű hús.

Személyes tapasztalattal is alá tudom támasztani. Korábban dolgoztam kutyaeledel gyártó cégnél többek között ügyfélszolgálatosként, és akkoriban gyakran kerestek meg minket azzal vágóhidak, hogy úgynevezett 3. kategóriás húst kínáljanak eladásra. A 3. kategóriás hús azt jelenti, hogy nem alkalmas emberi fogyasztásra (még virslibe, szalámiba, nuggetsbe SEM), viszont ezeket az alapanyagokat a kutyaeledelekbe gond nélkül beleteszik. A legtöbb gyártó örömmel használja ezeket az állati melléktermékeket, hiszen töredék áron juthatnak hozzájuk.

Az összetevőista

Amikor belépünk egy állatszaküzletbe, és a száraztápok között válogatunk, az első legfontosabb információ rögtön a csomagolás elején található, ez pedig magára a húsra vonatkozik.

Ha az van ráírva, hogy marha ízű az eledel, az azt jelenti, hogy 4%-nál kevesebb benne a hústartalom. Keressük tehát azokat az elnevezéseket, hogy marhás, vagy marhahússal készült. Itt 4%-nál több a marhatartalom.

(Ezt egyébként a humán termékeknél is alkalmazhatjuk, például egy népszerű narancsízű üdítőitalnál is 4% alatti a narancstartalom, ha megnézzük a címkéjét.)

Ha megfordítjuk a csomagolást és elolvassuk az összetevőlistát, akkor kerülendőek azok az összetevők, amik homályosan vannak megfogalmazva, tehát például annyit írnak, hogy bárányfehérje, vagy baromfifehérje.
A fehérjét sok ember összemossa a hússal, pedig egyáltalán nem ugyanaz a kettő. Ez a fehérje kifejezés jó eséllyel a húslisztet jelenti, csak ezt nem olyan menő kiírni a csomagolásra.
A húsliszt a vágóhídi maradékok összessége, ez lehet szőr, bőr, pata, csont, vér, bármi, ami valaha állati testrész volt, és kimutatható belőle fehérje, aminek általában tökre megörülnek a gazdik, mert hát de jó, akkor tele van hússal és az egészséges. Nem, ezeket az anyagokat a kutya egyáltalán nem tudja olyan jól hasznosítani, mert nincsenek meg bennük azok az esszenciális aminosavak, amik csak a húsban vannak és nélkülözhetetlenek számukra.

A baromfifehérje kifejezéssel továbbá az is a probléma, hogy míg a kacsahúsra lehet, hogy nem allergiás a kutya, de a csirkére igen, a baromfiba mindkettő beletartozik, és akkor találja ki a gazdi, hogy éppen melyiket tartalmazza a táp...

Ha a hús valóban hús a tápban, akkor a gyártó úgy jeleníti meg, hogy hús, friss hús vagy emberi fogyasztásra is alkalmas hús.

Még egy rejtett összetevőre is figyelniük kell azoknak, akiknek allergiás a kutyájuk: a zsiradékra. Nem elég olyan eledelt választani, amiben a fehérje nem allergizál, hanem a zsiradéknak is megfelelőnek kell lennie.

Egy erősen csirkeallergiás kutyának például nem javasolt a csirkezsír sem. Ha annyi van feltüntetve az összetevőlistán, hogy állati eredetű zsír, akkor az jó eséllyel csirkezsírt jelent. Keressük tehát azokat a termékeket, amikben a zsiradék típusa megegyezik a fehérjéjével (magyarán a sertéshúsos táp sertészsírt tartalmaz).

Maga az összetevőlista úgy épül fel, hogy előre teszik azokat az alapanyagokat, amiből többet tartalmaz a táp. Emiatt érdemes olyat választani, ahol a hús van első helyen.

Ennek az az oka, hogy a húsok és a növények fehérjéje más minőségű, más biológiai értékű, és a kutya a hús fehérjéjét jobban és hatékonyabban tudja megemészteni.

Többek között akkor is lehet “gázos” a kutyád (magyarul sokat pukizik:), bélproblémás, ha nem megfelelő a tápja, mert a nem jó minőségű alapanyagokkal küzd a szervezete.

Emiatt a felsorolás miatt, hogy a kevesebb mennyiségű összetevők a lista végére kerülnek, sokan el sem olvassák, pedig ott vannak a korábban említett káros adalékanyagok: színezékek, állagjavító szerek, tartósítószerek, stb. Ráadásul sokszor ezek sem így, egyértelműen vannak megfogalmazva, hanem valamilyen betű és szám kombinációja mögé bújtatva.

Összefoglalva

• A csomagolás elején lévő kifejezések beszédesek: ne az xy ízű típusokat válasszuk.

• Figyeljünk a hús-alapanyagra. A hús valóban hús legyen, és ne húsliszt.

• Az összetevőlistán jó, ha a hús áll első helyen.

• A zsiradékra figyeljünk oda, ha allergiás a kutyánk.

• Kerüljük a káros adalékanyagokat tartalmazó tápokat, ezeket az összetevőlista végén találjuk.