Honnan lehet tudni egy befogadott kutyáról, hogy bántalmazták a múltban?
2024. március 21., 13:00
Szerző: M.Lilla
Kategória: Jó tudni!
Egy mentett, befogadott kutya történetét gyakran homály fedi. Ha vannak is információk az előéletéről, nem könnyű összerakni a pontos képet, hiszen a kutya máshol, másokkal élt. Kérdéses, mennyit és milyen minőségben foglalkoztak vele, szerették-e vagy csak megtűrték, esetleg bántották is.
Bizonyos jelekből lehet következtetni a kutyák szomorú múltjára, ám a viselkedés egy-egy mozzanata félreértésekre is adhat okot. Ha elhúzza a fejét a kezünk elől vagy kerüli a tekintetünket, nem feltétlen jelenti azt, hogy „korábban verhették”. Mindezek inkább természetes reakciók, a kutya veleszületett, ősöktől eredő ösztönéből indulhatnak ki. A közvetlen szemkontaktus, a fej megfogása, a nyak (grabanc) megragadása, valamint az, ha egy nálánál nagyobb termetű élőlény – jelen esetben az ember – föléjük hajol, a vadonban fenyegetést hordozhat magában. Világukban a ragadozókra jellemzőbb e viselkedés, így a kutya védekezően léphet fel, ha egy idegen ily módon közelít hozzá. Lehet, hogy az utcán nevelkedett vagy az erdőben született, netán a lánc végén tengette eddig életét, és senki nem segített neki abban, hogyan teremtsem baráti, szeretetteljes kapcsolatot az emberrel.
Szakértelmet és bőséges tapasztalatot kívánhat annak megállapítása, hogy valóban bántalmazták, elhanyagolták-e a kutyát a múltban, vagy viselkedése a korai szocializáció hiányának tudható be, esetleg genetikailag hajlamos a félénkségre, szorongásra. Ebben segíthetnek azok a szakemberek, akik viselkedésterápiával, rehabilitációval foglalkoznak, de egy sokéves állatmentői múlttal rendelkező, elkötelezett segítő is rátapinthat a lényegre.
Tanulmány a bántalmazott kutyákról
Egy 2015-ös kutatás a bántalmazott kutyák viselkedését és pszichológiájának megértését állította középpontba. Többlépcsős rendszerben azonosították az alanyokat, akik korábban bántalmazáson eshettek át. Első lépésként felhívást intéztek olyan gazdik felé, akik azt gyanították, hogy befogadott kedvencük e csoportba tartozhat. Több mint 1100 válasz érkezett, majd a résztvevőket egy online kérdőívet küldtek. A válaszok alapján 149, nagy valószínűséggel bántalmazott kutyát választottak ki a kísérlethez.
Ezután az adatlapjukat öt szakértő vizsgálta meg, kielemezve a fizikai sérüléseikről, állatorvosi kezelésekről és a történetükről általánosságban kapott információkat. A folyamat végére 69 kutyára szűkült a kör. Gazdáikat egy hosszas felmérés kitöltésére kérték: a Canine Behavioral Assessment and Research Questionnaire (C-BARQ) részletekbe menő kérdéseket tartalmaz, melyek segítségével a kutyák viselkedésének jellemzőit hívatott mérni. Sokak szerint a legfőbb standard kutatási eszköz a kutyaviselkedés tanulmányozásában. Bárki számára elérhető online itt:
A vizsgált kutyák adatait összehasonlították a C-BARQ adatbázisában szereplő több mint 5000 eb adataival (ma már ez a szám meghaladja a 10 ezret), figyelembe véve alábbiakat: életkor, a kutya életkora, amikor jelenlegi gazdáihoz került, valamint életkörülményeik a befogadáskor.
A bántalmazott kutyák viselkedésének főbb jellemzői
A kutatók szerint a tanulmányban résztvevő kutyák viselkedésénél 12 mozzanat gyakrabban fordult elő. Ebből 8 megtalálható azon okok listáján, ami a menhelyre kerülés esélyét növeli:
- Izgatottság
- Ragaszkodás, a gazdi figyelmének keresése
- Hempergés ürülékben
- Félelem és agresszió megjelenése idegen emberek és kutyák irányában
- Félelem lépcsőn való közlekedésnél
- Hiperaktivitás
- Folyamatos ugatás
- Bizarr, különös vagy ismétlődő viselkedések, úgymint gyűjtögetés, mély gödrök ásása, körözés saját maga körül vagy egyes tárgyak, például a párna, takaró megszállott nyalogatása, rágcsálása
Számtalan tanulmány készült arra vonatkozóan, hogy az idegen emberek és kutyák miatti félelem kéz-a-kézben járhat az irányukban fellépő agresszív viselkedéssel. Az eredmények rámutattak arra is, hogy az agresszió e formáját, különösen a bántalmazott kutyáknál, gyakran a korábbi, rossz tapasztalataikból fakadó félelem motiválja. A bántalmazás félelmet szül, hatására pedig az agresszió mintegy kondicionált válaszreakcióként jelenik meg.
Az agresszió hátterében ugyanakkor más is állhat: öröklött tényezők, hiányos vagy helytelen szocializáció, agysérülés, bármilyen egyéb sérülés, ahol a kutya a fájdalom miatt reagál agresszívan. Összetett téma tehát, melyet lehetetlen röviden összefoglalni.
Bizonyos viselkedések növelhetik a bántalmazás kockázatát
A legtöbb bántalmazásos esetben, minimális információ áll rendelkezése arról, mi jellemezte a kutya személyiségét és viselkedését a bántalmazást megelőzően. A kutatók óvatosságra intenek azzal kapcsolatosan, hogy a bántalmazott és nem bántalmazott kutyák között mért eltérések nem vezethetők vissza egyértelműen a bántalmazásra. Az is elképzelhető, hogy a viselkedés bizonyos elemei kockázati tényezőként szerepelhetnek a bántalmazó szemszögéből nézve, mintegy „feljogosítva érezheti magát” cselekedeteire.
További kutatásokat szándékoznak végezni arra vonatkozóan, mely viselkedési eltérések erednek a bántalmazásból, melyek hordozzák magukban a lehetséges bántalmazás kockázatát, és melyek sorolhatók mindkét csoportba. Egy példával élve: a folyamatos ugatás lehet bántalmazás eredménye, egyúttal növelheti a bántalmazás jövőbeni előfordulását is. Szeretnének többet megtudni arról is, a bántalmazás mely formái okozzák a legtöbb kárt, melyekből a legnehezebb felépülni, és mennyire befolyásolja a kutya életkora a végeredményt.
Aktív vs. passzív bántalmazás
A bántalmazás formáit két csoportba sorolhatjuk: aktív (fizikai büntetés, verés, stb.) és passzív (elhanyagolás, éheztetés, magányra ítélés, stb.). Sajnos számtalan arca van, csak hogy néhányat említsünk:
- Ha a kölyökkutyát túl korán választják el anyjától, megszakítva a kötődést és az anyától, valamint az alomtársaktól való tanulást
- A kutya láncra verése, megkötése; arra kényszerítése, hogy ideje nagy részét kennelben vagy ketrecben töltse; teljes kizárása az udvarra, kertbe, ahol családja életéből kirekesztve tengeti napjait
- Verbális bántalmazás (kiabálás, gúnyolás) vagy fizikai bántalmazás (ütlegelés, rugdosás, verés)
- Krónikus stressz és/vagy fájdalom okozása
- A megfelelő táplálás, ápolás hiánya, a kutya egészségi állapotának figyelmen kívül hagyása: oltások elmulasztása; sérülés, betegség, fájdalom kivizsgálásának és kezelésének elmaradása, stb.
- Részleges vagy teljes szociális elszigetelés; a megfelelő tanulási, nevelési élmények megvonása
Attól függően, hogy a kutya milyen életkorban van a bántalmazás idején, a következmények egész hátralévő életében hatással lehetnek rá. Akkor is, ha elkerül a bántalmazótól (megszökik vagy megmentik), és szerető családra talál.
Az optimális környezet – Hogyan teremthetünk megfelelő életkörülményeket egy korábban bántalmazott kutya számára?
Ha tudjuk vagy gyanítjuk, hogy befogadott kutyánknak nehéz sorsa volt, mielőtt hozzánk került, két dolgot érdemes észben tartani: nem fog megváltozni pillanatok alatt, és nem szabad arra számítani, hogy viselkedése egyből másmilyen lesz, és tökéletesen bízni fog bennünk. Egy bántalmazott kutyának időre van szüksége ahhoz, hogy félelme apránként csökkenjen, és újra meg tudjon bízni az emberben. A gazdi részéről pedig rengeteg türelmet, odaadást, figyelmet, elkötelezettséget és kemény munkát igényelhet mindez. Ehhez célszerű megfelelő útmutatást kérni bántalmazott kutyák rehabilitációjában tapasztalt szakembertől. Mi teremthetjük meg kedvencünk számára azt a környezetet, ahol biztonságban érzi magát:
- Éreztessük vele, hogy szeretjük és szükségünk van rá, méghozzá oly módon, ahogy az neki is jól esik
- Kommunikáljunk vele tisztán, hogy ő is értse
- Ne erőltessünk rá semmit – bízzuk rá, hogy a saját tempójában alkalmazkodhasson új családjához és életéhez
- Biztosítsunk számára egy biztonságos kuckót, ahol egyedül lehet, amikor szükségét érzi
- Óvjuk meg mindattól, ami félelmet kelt benne
- Teremtsük olyan alkalmakat, ahol sikerélményeket szerezhet, erősödhet önbizalma és az emberekbe vetett bizalma is
- Etessük tápanyagokban gazdag, egészségi állapotának és energiaszintjének megfelelő eledellel
- Ügyeljünk a rendszeres testmozgásra (séta, szaladgálás, játék), ahogy és amennyi kényelmes, még nem terhelő számára
- Ha útmutatásra van szükségünk, kérdéseinkkel bátran forduljunk állatorvosunkhoz, és kérjük bántalmazott kutyákkal is dolgozó kutyatréner segítségét
Egy bántalmazott kutya rehabilitálása komoly kihívás elé állíthatja a gazdit, hiszen olyan negatív élményeket tapasztalhatott korábban, melyeket legjobb szándékunk ellenére sem törölhetünk ki emlékezetéből. De nem szabad feladni a reményt! Az egyik legcsodálatosabb a kutyákban az, hogy a jelen pillanatban élnek, és gondoskodó, támogató környezetben óriási változásokra képesek. A befektetett munka idővel megtérül, és a lelke legmélyéről szerető, hűséges barátra tehetünk szert.
Forrás: healthypets.mercola.com
Indexkép forrás: Unsplash - Kostiantyn Li
Cikk első megjelenése: 2021. augusztus 11.
Pink, a szupersztár mellett turnézik az erdőben talált kiskutya
A világhírű énekesnő elhatározta, hogy segít a kiskutyának gazdit találni.
Mikor érdemes kutyaiskolába vinni a kölyköt?
Rengeteget számít, ha már idejekorán megkezdjük kiskutyánk tanítását. Az otthoni nevelés mellett fontos az is, hogy elvigyük kutyaiskolába. De mikor?
Árva kutyákon segítenek az OPERA balettművészei és -növendékei
A Vigyél Haza Alapítvány tizennégy éve dolgozik az Illatos úti, árva és sérült kutyák gyógyításáért, örökbefogadási esélyeinek növeléséért, gazdához juttatásáért.
Kutyát karácsonyra
Gondolatébresztő téma, amely évről-évre mindig felmerül. Én nem szeretnék olyan véleményt formálni, amely fekete-fehéren megmondja a tutit. Miért ellenzik olyan sokan? Lehet jól ajándékozni? Nézzük, mire kell mindenképp figyelnünk, ha élő állatot szeretnénk ajándékozni!
Vigyük-e a kölyköt iskolába?
Egy friss kutatás azt vizsgálta, milyen hatással lehet a kutya későbbi viselkedésére, ha már kölyökkorában ellátogatunk vele az iskolába.