Kutya a gyerekorvosi rendelőben?

Rex mindennapos vendég a budapesti gyerekorvosi rendelőben. Sőt! Nem is vendég. Inkább munkatárs. Minden nap bemegy gazdájával, Dr. Varga Károllyal a rendelőbe, hogy meggyógyítsák a kis pácienseket. Rexnek is hatalmas szerepe van ebben, megnyugtatja a gyerekeket, leköti a figyelmüket. És a gyerekek imádják! 

Sajnos valakinek nem tetszett a kutya jelenléte: feljelentés érkezett az ÁNTSZ-hez. Hiszen egy kutyának "nincs keresnivalója a rendelőben"! 

Szerencsére sokan nem így gondoljuk! Dr. Varga Károly és Rex rengeteg bíztatást és támogatást kapott nem csak az ismerősöktől, és ismeretlenektől egyaránt. Kitartásuknak meg is lett az eredménye! 

Történetükről és a feljelentés részleteiről, fejleményeiről Dr. Varga Károlyt kérdeztük: 

"Mindig is szerettem volna egy németjuhászt, régi álmom volt. Szükségem is volt rá, mint társra, hogy velem legyen, nehéz időszakot éltem meg másfél évvel ezelőtt. Végül menhelyről hoztuk el a kutyát, egy jó barátom segített nekem a kutyákkal és lovakkal foglalkozó alapítványán keresztül. Úgy szerettem volna kutyát tartani, hogy mindig velem lehessen, tényleg, mint egy igaz társ – jöjjön velem mindenhova. Ez sem egy szokványos dolog, sokan nem vihetik magukkal, így csak a munkán kívül lehetnek a kutyával, reggel, este séta, jobb esetben nagyobb kirándulás. Én eldöntöttem, nekem így nem kell kutya, csak akkor, ha mindig velem van. Egy átmeneti időszak után folyamatosan velem volt már a kutyám, folyamatosan iskoláztam őt is, és ami nagyon fontos: magamat is. Igazából nem a kutyákkal, hanem a gazdákkal van a legnagyobb és a legtöbb probléma.

Sokat velem volt a kutya, eleinte nagyon oda kellett figyelni, hogy ne szökjön el, is mellettem maradjon. Sokat vagyok ügyeletben is, ilyenkor is velem volt mindig. Nagyon szépen elvolt, nem is kérdeztem senkit, szabad-e ezt, vagy nem szabad… gyakran a váróban pihent, és egyre több gyerek jött oda kérdezni róla, egyre többen simogatták meg, nagyon érdekelte őket.

Időközben az életem is sokat változott: most egyedül élek, felnőtt a fiam, szerencsére édesapám is egészséges. Így a munkám és kutyám maradt. A kutyám pedig egyben a szabadidőm, a szabadságom és a munkám.

Sokan „szörnyülködnek”, hogy nagykutyával lakásban? Pedig semmivel sem több gond, mint kicsivel. Az én kutyám még soha nem ment fel az ágyra, vagy az asztalra, akár három szál kolbászt is elöl hagyhatok. Van loggia, de oda se megy ki, egyszerűen nincs igénye rá. Napkeltével kelünk, lemegyünk a Duna-partra. Munkába autóval megyünk, útközben simogatom a fejét.

Nagyon sokat foglalkoztam vele, így egyre fegyelmezettebb, egyre szocializáltabb lett. Idővel ugye ki-ki szokott a rendelőbe és a váróba, így felbátorodtam én is, hiszen ez egy nagyon jó dolog, a gyerekek nagyon örültek neki. Mindig jönnek, hogy meg lehet-e simogatni. Most már azon a szinten tartunk, hogy ha akar, kimegy a váróba. Mindenki boldog, örülnek neki: azt mondják, ha kutya van a váróban, akkor az sem érdekes, ha az egyébként rövid várakozási idő kicsit elnyúlik, hiszen ott van Rex, addig simogatják.

Ami még óriási dolog, az az, amikor ott fekszik mellettünk, mikor oltást adunk be a gyerekeknek: a gyerek persze sír, de amikor meglátja, hogy ott van a kutya, hirtelen elvonódik a figyelme, és teljesen másként kezd viselkedni, teljesen máshogy éli meg a szituációt. És erre számos példa van, nagyon sokszor tapasztaltuk.

Volt egy 15 hónapos gyerek, sírt egy kicsit, mikor megkapta az oltást – ám az lett a vége, hogy nem akart elmenni! Odatotyogott a kutyához, simogatta, nem is érdekelte, hogy történt valami vele. Elvarázsolja a gyerekeket, akiket így sokkal könnyebb kezelni.

Igazi társ. Nem is gazdának érzem magam. Ő egy családtag. Aki kutyás, az tudja, miről beszélek: ismerjük egymás minden rezdülését. Ez csodálatos dolog.

És hogy hogyan is zajlott a feljelentés története… Leszögezném, hogy nem az én pácienskörömből tette meg valaki a feljelentést. Mindig megkérdezem, zavar-e valakit a kutya, nyugodtan megmondhatják, ha igen, hiszen ilyenkor csak beviszem az orvosiba, ott is nagyon jól elvan.

A feljelentést az ÁNTSZ-nél megtették, onnan felhívtak, hogy feljelentést kaptak, és ezt kötelességük kivizsgálni. Nagyon kedvesek voltak, csak a legjobbakat tudom elmondani, nagyon jó a kapcsolatunk. Elmondtam, hogy igen, a kutya tényleg ott van, de el lehet különíteni, ha valakit zavar. Megkezdődött a kötelező kivizsgálás.  Rettenetesen nagy támogatást kaptam kollegáktól, ismerősöktől, de a Facebookon keresztül nagyon sok idegentől is. Ekkor döntöttem úgy, hogy felveszem a harcot, és utánajárok, hogyan lehet „legalizálni” a kutya tartózkodását a rendelőben. Varga József doktor segített elvégezni a kötelező állatorvosi vizsgálatokat. Rexnek nincs terápiás vizsgája, azonban másfél éve bizonyítja, mekkora lelki támogatást nyújt a gyerekeknek.

Az ÁNTSZ-től végül azt a választ kaptam, hogy az ügyet kivizsgálták. Mivel a kutyának minden egészségügyi papírja, vizsgálata rendben van, mondhatni „steril”, nem jelent zoonosis veszélyt a jelenléte. Így aztán engedélyezték, hogy ott maradhasson a rendelőben. Nem kaptam se büntetést, se egyéb megrovást, csupán egy tájékoztatást egyrészt az ügy kivizsgálásáról, másrészt, hogy háziállat jelenléte a rendelőben hivatalosan nem megengedett. Most itt tartunk.

Facebookon hatalmast támogatást kap az ügy, több ezres tömeget mozgatott meg a lájkok, megosztások, hozzászólások révén. Most épp egy debreceni fogorvos kolléga keresett meg, hogy hogyan lehetne legalizálni, hogy vele lehessen a kutyája a rendelőben.

Egészen kiskorom óta gyerekorvos akarok lenni, de azt sose gondoltam volna, hogy kutyával is fogok gyógyítani. Nagyon sokat jelent nekem, hogy itt van. A szülők visszajelzése is hihetetlenül pozitív! Mindenki örül, hogy itt van a kutya.

Nos, ez a mi rövid történetünk…"