Kutyás Barangolások – Kutyás táborozás Neszmélyen

Elméletileg lehetőség van – a honlap szerint is – önfeledt úszásra és számtalan egyéb vízisport kipróbálására. Éppen ezért választottuk főhadiszállásnak ezt a helyet az őszi kutyás táborunkhoz, hogy a tréning fáradalmait önfeledt pancsolással vezethessék le. A foglaláskor annak rendje s módja szerint jeleztük is, hogy hét kutyával érkezünk és ennek fényében földszinti panziós szobákat kértünk.

Megérkezésünkkor jött a meglepetés, mindjárt több is. Egyrészt mind a négy szoba, amit rendelkezésünkre bocsátottak a tetőtérben volt, ahova külső lépcső vezetett fel. Az a fajta, aminél a lépcsőfokok között lukak vannak és látni a földet. A hét kutyusból egy van, aki retteg az ilyentől. Ezt a problémát még sikerült orvosolni: a földszinti mozgássérültek részére fenntartott szobát utalták ki nekünk, a többiek maradtak a tetőtérben. Az emeleten mindenhol padlószőnyeg volt - ezt kutyásként ki-ki ítélje meg maga, hogy mennyire praktikus.
Noha szeptember közepén voltunk a tetőtérben meg lehetett főni a melegtől éjszaka is. A földszinten viszont meglehetősen hideg volt.
A szobák tisztasága is hagyott maga után kivetni valót. Az emelten mindenütt poloskák voltak bent, a szúnyogháló ellenére is. A földszinten viszont – gondolom a ritka kihasználtság miatt – döglött bogarakkal volt tele az ablakpárkány.

A másik meglepi volt, amiről a foglaláskor még véletlenül sem szóltak, hogy pont ottlétünk idején kerül megrendezésre a Neszmélyi Nagyhalfogó 96 órás verseny. A horgászokra – mind a négy darabra – való tekintettel pedig megkértek minket, hogy a kutyákat legyünk szívesek végig pórázon tartani. A hatalmas terület a szeptember közepi időpontra való tekintettel amúgy szinte teljesen elhagyatott volt. A hét ebzetből legalább négy nagy rajongója a víznek, szóval ez a fordulat kevésbé tette élménnyé itt tartózkodásunkat.

A morózus gondnokon kívül az egyedüli személyzet egy nagyon kedves szőke hölgy, aki egy személyben volt recepciós, pultos, konyhás, felszolgáló, takarító. A nevét sajnos elfelejtettem megkérdezni. De előtte le a kalappal. Tényleg minden kérésünknek igyekezett eleget tenni. És mindezt valódi kedvességgel, mosolyogva, igazi vendégszerető vendéglátós hozzáállással. Neki ezúton is mindent köszönünk!

Hasznos információ lehet, hogy a terület közvetlenül a meglehetősen forgalmas 10-es út mellett terül el, mellette a vasúttal. Tehát akinek hajlamos a kutyusa nekiindulni a gyors járművek után, az mindenképp kiemelten figyeljen rá!

A honlapot ritkán frissítik, még a 2020-as árak vannak fent. Így érdemesebb a Facebook oldalukon informálódni vagy telefonon érdeklődni. Így derült ki számunkra az is a foglaláskor, hogy a kutyákra külön díjat számolnak fel.

Napjainkat Tatán töltöttük. Főként az Angolkertben tréningeztünk, ami nagyon hangulatos, de itt is csak pórázon lehetnek a kutyusok. Belépődíj nincs. A wc azonban kulcsos rendszerben működik, amit a büféből lehet kikérni nyitvatartási időben (200,-Ft ellenében) így, ha épp nem elérhető a kulcs, akkor az emberek a bokrok alját célozzák meg.

A Cseke-tó körül itt is többen horgásztak.

A szorgalmas munka után a levezető pancsolást a Tatai Öreg-tónál tudtuk megoldani. A kicsit hűvösebbre forduló időjárás és a hétköznapi időpont miatt alig találkoztunk más emberekkel. Jó volt, hogy itt végre póráz nélkül játszhattak a kutyák. A betonozott gyalogúton többször haladt el mellettünk biciklis, de ilyenkor mindig behívtuk a négylábúakat, amit mindenki mosolyogva köszönt meg. Ezt a tavat teljesen körbe lehet sétálni (7,5 km), azonban vannak olyan részek, ahol pórázra kell tenni a kutyust.

Tata és Tatabánya környékén sok a látnivaló és túraútvonal. Mivel mi elsősorban tréningezni mentünk, így csak a fent leírtakra volt időnk. De szerintem még visszatérünk.