Magyar kutatás: A keverék kutyák kevésbé kiegyensúlyozottak, de könnyebben taníthatóak, mint a fajtatiszták

Az egyetem MTI-hez eljuttatott hétfői közleménye szerint a nagyszabású kérdőíves felmérésben a kutyák viselkedésével és tartási körülményeikkel kapcsolatos információkra kérdeztek rá, és mintegy 7700 fajtatiszta kutyáról és közel ugyanennyi keverékről kaptak válaszokat. A fajtatiszták közt több mint 200 különböző fajta szerepelt, az egy fajtába tartozók számát pedig korlátozták a minél reprezentatívabb mintavétel érdekében.

A kutatás számos demográfiai és környezeti eltérésre derített fényt a fajtiszta és keverék kutyák csoportja között. Kubinyi Enikő, az ELTE Szenior Családi Kutya Programjának vezetője szerint a keverék kutyák átlagéletkora a várakozásoknak megfelelően magasabb volt, mint a fajtatisztáké, és a keverékek közt nagyobb a szukák aránya is. Kiderült, hogy a keverékek gazdái gyakrabban nők, fiatalabbak, alacsonyabb iskolai végzettségűek, és kevesebb tapasztalatot szereztek a kutyatartás terén, mint a fajtatiszták gazdái.

A felmérés rámutatott, hogy a keverékek közt gyakoribb az ivartalanítás, általában idősebb korban kerülnek gazdáikhoz - mivel több közöttük a menhelyről befogadott példány -, és kevesebb kutyaiskolai képzésben van részük. Ezen kívül gyakrabban tartják őket egyedüli és kizárólag benti kutyaként, és ezzel összhangban hosszabb sétákra viszik őket tulajdonosaik, mint a fajtatiszta példányokat.

A statisztikai elemzést követően, amely a két csoport közt megfigyelhető demográfiai és kutyatartási különbségeket is figyelembe vette, a kutatók lényeges eltéréseket találtak a keverék és fajtatiszta kutyák személyiségében és a problémás viselkedés előfordulásának gyakoriságában. A PloS One folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője, Turcsán Borbála szerint a keverék kutyák gazdái gyakrabban számoltak be arról, hogy kedvenceiket nehezebb sétáltatni, mert húznak a pórázon, ráugrálnak az emberekre és nem reagálnak a hívásra.

A keverék és fajtatiszta kutyák közt kimutatott különbségekre a kutatók több lehetséges magyarázatot is elképzelhetőnek tartanak. Az egyik a különböző genetikai háttér, amely abból fakad, hogy a fajtákat nemcsak a külső fajtajellegek alapján, hanem a viselkedést is figyelembe véve tenyésztik, vagyis ügyelnek arra, hogy a kutya minél problémamentesebben illeszkedjen a gazdái életéhez.

Ezzel szemben a keverékek közül azok az egyedek szaporodhatnak sikeresen, amelyek képesek önálló problémamegoldásra, azaz tanulékonyak, és gyorsan reagálnak a környezeti hatásokra, ez viszont egyúttal könnyen vezethet kiegyensúlyozatlansághoz is. A különbségek emellett korai szocializációs hatásokra, traumákra is visszavezethetőek - olvasható a közleményben.

Mint írják, az eredmények tükrében elmondható, hogy a keverék kutyák a morfológiai változatosság ellenére egy sajátos csoportot képviselnek, amelynek megvan a maga jellemző viselkedési mintázata. Mindezt érdemes figyelembe venni a fajták összehasonlítására irányuló olyan tanulmányokban, amelyekben keverék kutyákat használnak kontrollcsoportként.

Mint a PloS One honlapján elérhető tanulmányból kiderül, a felmérést a Dogs című - magát Európa legnagyobb kutyás magazinjaként hirdető, a Wikipédia szerint több mint 400 ezres olvasótáború - német kiadvány internetes oldalán keresztül végezték.