Megsimogathatom a kutyád?
2024. január 02., 14:00
Szerző: M.Lilla
Kategória: Jó tudni!
Nemcsak a gazdi, de a kutya beleegyezése is kell ehhez. Hogyan feleljünk a kérdésre, amikor a válasz nem is olyan egyszerű?
Kicsi korunkban hamar megtanultuk szüleinktől, hogy ha szeretnénk megsimogatni egy kutyát, előbb kérdezzük meg a gazdit, szabad-e. Felnőttként pedig hordhatunk vicces feliratos pólókat, úgymint „Mondd meg a kutyusodnak, hogy üdvözlöm!”
De honnan ered a gondolat, miszerint jó dolog megközelíteni egy kutyát, és csak úgy megsimogatni? Hiszen mi is meglepődnénk azon, ha valaki csak úgy odajönne hozzánk, és megpaskolná az arcunkat vagy összeborzolná a hajunkat. Előbb inkább kérdezzen, ugye? A válasz pedig úgy 99%-ban „Nem” lenne, a maradék 1% meg valószínűleg viccből mondana Igent. A kutyák viszont nem tudnak beszélni...
Olvassunk a sorok között
Szerencsére itt van nekünk ez az egyszerű kérdés, amivel elkerülhetőek a kellemetlen találkozások, de még így is nagyon hasznos lenne, ha kicsik és nagyok megtanulnák, hogyan értelmezzék a lehetséges válaszokat, különösen az árnyaltakat.
A válasz ugyanis lehet egy egyszerű „Igen” vagy egy egyenes „Nem”. Miért is? Mert valami miatt nem biztonságos megsimogatni a szóban forgó kutyát; a kutya kényelmetlenül érzi magát, ha egy gyerek közelíti meg; vagy a gazdi időszűkében van, és pillanatnyilag nem ér rá ismerkedni. Gyakran előfordul azonban, hogy bár legszívesebben nemet mondana, udvariasságból hezitál. És akad olyan is, aki melegebb éghajlatra küldi el a kérdezőt...
Megsimogathatom a kutyust? Igen!
Ezt igen könnyű értelmezni: szabad az út, ha a gazdi egy mosoly kíséretében azt mondja:
- „Persze, imádja az embereket!”
- „Ó, az neki is tetszene!”
- „Természetesen! Köszönjük, hogy megkérdezted!”
Zöld lámpa esetén arra számítunk, hogy a kutya szívesen fogadja a közeledésünket, és nem zavarja, ha megsimogatjuk, talán még örül is neki. Ha úgy látjuk a gazdin, komolyan gondolja válaszát, azt bizonyára azért gondolja így, mert ismeri annyira kedvencét, hogy engedjen a kérésünknek.
Tisztában van azzal, mit szeret a kutyája, minek örül, és azzal is, mi az, ami már kényelmetlen neki. Hozzáteheti például, hogy a buciját ne simizzük meg, inkább a füle tövénél vakargassuk meg lassú mozdulatokkal. Vagy a csípőjét kerüljük, mert bár szereti az érintést, de ízületi fájdalma miatt azt a részt hagyjuk, inkább a vállát simizzük.
Megsimogathatom a kutyust? Nem!
Tiszta sor, ha a gazdi elutasítja a kérésünket, azért teszi, mert nyomos oka van rá. Tudja, hogy a kutya nem képes kezelni az ilyen helyzeteket, és hiba lenne bárkit a közelébe engedni. Felelhet így:
- „Sajnálom, de az emberektől ideges lesz.”
- „Nagyon félénk, mások közeledése felzaklatja.”
- „Szerintem inkább ne, mert mindentől megijed.”
- „Nem szereti az idegeneket, lehet, hogy odakap.”
Megsimogathatom a kutyust? Hát őőő...
Létezik azonban egy harmadik kategória is, ahol a válasz homályos lehet a gyerekek számára, így a felnőttek feladata, hogy segítsenek nekik a megértésben. Az első csoportba olyan válaszok tartoznak, melyek általában véve pozitívak, némi fenntartással vagy enyhe figyelmeztetéssel, például:
- „Igen, de lehet, hogy ad majd egy puszit.”
- „Igen, de könnyen izgatottá válik, és lehet, hogy ugrándozni fog.”
- „Hát, ha nem zavar, hogy összeszőrözi a ruhád...”
Ilyenkor mérlegeljük, hogy biztosan jó ötlet-e megsimogatni a kutyát. Vegyük figyelembe méretét: lehet, hogy egy felnőttnek nem okozna gondot, ha egy közepes méretű eb nekidől a lábának, de egy kisgyereket már feldönthet még ezzel az enyhe erőkifejtéssel is.
Tegyük fel magunknak az alábbi kérdéseket: Mennyire figyel a kutya a gazdijára? Szót fogad-e neki, amikor arra kéri például, hogy üljön le? Nyugton marad-e arra a kis időre, amíg megsimogatnánk?
Egy másik alkategória, ami már komoly figyelmeztetést hordoz magában, és jobb, ha megtartjuk a három lépés távolságot:
- „Talán nem lesz belőle gond...”
- „Hát, őőő, eléggé félénk, de majd kiderül, hogy viseli...”
- „Ha hagyja... De nem vagyok benne biztos, mert néha rosszul viseli...”
Az ilyen és ehhez hasonló válaszok arra utalnak, hogy a gazdi rögös terepen mozog, amit nevezhetünk a remény-és-félelem zónájának is. Lefordítva: „Remélem, rendben lesz, de tartok attól, hogy mégsem.” Itt már megvan a kockázata, hogy az interakciónak a kérdező és a kutya között nem lesz jó kimenetele.
Nem minden kutya gyerekbarát, és még a gyerekhez szokott kutyák is megrémülhetnek tőlük, ezért fontos, hogy megtanítsuk nekik a fenti válaszok helyes értelmezését. Ha tanácstalanok, szüleik vagy nevelőjük feladata, hogy elmagyarázza nekik, mi a teendő, például:
- „A kutyus nem szereti, ha megsimogatják, mi pedig nem szeretnénk megijeszteni, ugye? Mit szólnál, ha kicsit arrébb mennénk, és onnan nézegetnénk picit?”
- „A kutyus most nem érzi jól magát, hagyjuk, hadd sétáljon tovább a gazdijával.”
Mire figyeljünk még?
Sokféleképpen lehet válaszolni a simis kérdésre, az „Igen” és a „Nem” feleletet mindenki érti. Előbbi esetén pozitív interakcióra számíthatunk, míg utóbbi egyértelművé teszi számunkra, hogy a kutya nem örülne a simogatásnak. A kettő között kétértelmű válaszok azok, melyeket jobb óvatosan kezelni. Ha csak egy árnyalatnyi lehetőség van arra, hogy az interakció nem jól végződik, akkor lépjünk vissza tőle.
A cikkben foglaltak azt feltételezik, hogy a gazdi jól ismeri kutyáját, de sajnos ez nem mindig igaz. A válasz, amit kapunk csupán az információ egy része, mely segíthet eldönteni, valóban ó ötlet-e megközelíteni a kutyát. Lehet, hogy a gazdi úgy véli, kedvence mindenki szeret, miközben a kutya testbeszéde arról árulkodik, retteg, és szeretné, ha a kérdező arrébb állna. Ezért is olyan fontos, hogy a kutyák viselkedéséről legyenek alapvető ismereteink, melynek birtokában meg tudjuk állapítani, hogyan érzi magát. Jókedvű és szívesen barátkozik? Vagy inkább fél és teret kér?
Ismerkedés kutyával – kezünk odanyújtásánál jobb módszer is létezik - Kutyabarát helyek
Kutyás szív, kutyás lélek… Odavagyunk értük, nem vitás. Legszívesebben mindegyikükkel barátkoznánk, de tiszteletben tartjuk azt is, ha nem szeretnének ismerkedni. Ha mégis felkeltettük kíváncsiságukat, akkor jöhet a bemutatkozás. Hogyan is tegyük ezt?
Forrás: thewildest.com
Indexkép forrás: Unsplash - Alison Pang
Cikk első megjelenése: 2022. december 08.
Honnan lehet tudni egy befogadott kutyáról, hogy bántalmazták a múltban?
Egy mentett, befogadott kutya történetét gyakran homály fedi. Ha vannak is információk az előéletéről, nem könnyű összerakni a pontos képet, hiszen a kutya máshol, másokkal élt. Kérdéses, mennyit és milyen minőségben foglalkoztak vele, szerették-e vagy csak megtűrték, esetleg bántották is.
Miért bökdös az orrával a kutyám?
Figyelemre vágyik, finomságot szeretne, aggódik értünk vagy a segítségünket kéri? Íme 10 fontos üzenet, melyet a kutyaorr közvetíthet felénk!
Miért dünnyögnek a kutyák pihenés közben?
Dünnyög, dörmög, jólesően nyög és talán még horkant is egyet-egyet… Mi pedig odáig vagyunk érte! De mit szeretne kifejezni általa?
Miért érintik össze orrukat a kutyák?
Üdvözlés, információgyűjtés, a kötődés növelése... Mi mindenben segítheti a kutyákat ez a barátságosnak tűnő gesztus?
Ismerkedés kutyával – kezünk odanyújtásánál jobb módszer is létezik
Kutyás szív, kutyás lélek… Odavagyunk értük, nem vitás. Legszívesebben mindegyikükkel barátkoznánk, de tiszteletben tartjuk azt is, ha nem szeretnének ismerkedni. Ha mégis felkeltettük kíváncsiságukat, akkor jöhet a bemutatkozás. Hogyan is tegyük ezt?