Milyen a jól nevelt kutya?

Mikor beszélünk jól nevelt kutyáról? 

- Ha a gazda minden óhaját és sóhaját teljesíti? 

- Ha nem piszkol és piszkít kénye kedve szerint? 

- Ha elmehetünk vele bárhova, mert olyan jól viselkedik, mintha ott sem lenne? 

- Ha nem jelent önmagára és a környezetére veszélyt? 

A kérdéseket és az ezekre adott válaszokat a végtelenségig lehetne folytatni. Ahány gazda, annyi jól neveltségi elvárás a kutya felé. 

Mégis elmondható, hogy nincs két egyforma eset, amiben ezt meg lehetne határozni. Mert, ha abból indulunk ki, hogy minden kutya egyedi, személyiségében, viselkedésében, tulajdonságában és múltjában, akkor a neveltsége is más-más fokú lesz. 

Az a menhelyes felnőtt kutya, aki most került új gazdához, máshogy halad a pozitív viselkedésformák elsajátításában, mint az az elkényeztetett szobakutya, akinek rehabilitációra van szüksége. Szintén más eredményeket érhetünk el egy kölyökkortól egyenletesen haladó, biztonságban élő kutyával. 

A gazdáknak ezeket a különbségeket nagyon nehéz elfogadnia. Ehhez hozzátartozik, hogy a kutya szemével is érdemes megvizsgálni egy-egy olyan helyzetet, amikor konfliktus alakul ki a gazda és kutyája között, és erőteljesebb nevelési eszközöket kezd alkalmazni a gazda a kutya megfékezésére. Holott, lehet, hogy a kutya nem érti a gazda jelzéseit. A nem egyértelmű és következetes elvárások szintén akadályozzák a nevelés előrehaladását.

Ha egy gazda például engedi, hogy a kutyája a földről felegye otthon a lepotyogott ételt, akkor a kutya nem fogja érteni, hogy ugyanezt miért nem szabad az utcán megtennie. 

Szintén nehezen érthető a kutya számára, ha azért kell nyugton maradnia, hogy gazdája beszélgethessen egy másik kutyással, akinek az ebe viszont nagyon játszana.

Tehát minden esetben érdemes átgondolni, hogy az elvárások reálisak-e az adott szituációban. 

Ha a gazda a pozitív viselkedést úgy kívánja elérni, hogy fájdalmat okoz a kutyájának, vagy túl erősen büntet, akkor a kutya nem belső késztetésből akar jó lenni, hanem félelemből. Ez szintén nehezíti az előrehaladást.

A megoldásközpontú kutyanevelés a legjobb megoldás a különböző egyedek számára. A gazdának és az oktatónak együtt kell(ene) kiaknáznia a többfajta módszer közül azt, ami a leghatásosabb az adott kutya jó neveltségéhez. Nem megtagadni kell egy-egy irányzatot, hanem beemelni a jól működő elemeit az oktatásba.

Az biztos, hogy mivel minden kutya más, ezért a szociális beilleszkedés területén is különbségek lesznek. Ezért, ha jól nevelt kutyáról beszélünk, minden esetben mást godolunk róla, és az idealisztikus állapot minig más és más lesz. 

 

Ha tetszett a cikk, és szeretnél értesülni legújabb híreinkről

kérünk lájkold Facebook oldalunkat!