Tizedszer mentettek állatokat szilveszterkor, lesújtó tapasztalataik vannak

A Szilveszteri Állatmentő Ügyelet főszervezője, Pintér Attila elmondta, hogy csak hozzájuk, telefonon és Facebookon több, mint 800, szilveszterkor eltűnt kutyát és macskát jelentettek be idén, ebből összesen 300 esetet koordináltak az önkénteseik telefonon, de még így is, ezeknek az állatoknak csak a fele jutott eddig haza. A szervező szerint az elmúlt 10 évben történtek változások az állattartási kultúrában, de nagyon lassúak ezek a változások, és nem elengedőek, emellett kiemelte, hogy azt is nagy problémának tartja, hogy az emberek nincsenek tekintettel másokra, de még a törvényeket se tartják be: az állattartók és a tűzijátékozók között egyaránt sokan.

A „chiphelyzet” problémái

Első példának a „chiphelyzetet” mondta. Ugyanis 11 éve kötelező minden 4 hónaposnál idősebb kutyába chipet tenni, de ez sokszor hiányzik. Az a tapasztalatuk, hogy Budapesten és a nagyobb városokban tízből kilenc kutya chipes, de minél kisebb településen él a kutya, annál rosszabb ez az arány, kisebb falvakban a fenti arány megfordul. Pedig a chip beültetése egyszeri, pár ezer forintos költség a gazdának, viszont sokat jelent akkor, ha haza kell juttatni a kutyát. A chipek hiánya mellett a másik nagy probléma, ha van ugyan chip a kutyában, de nem megfelelőek az adatok: nincs regisztrálva, vagy nem jó adatokkal, pl. hiányzik a telefonszám, vagy az nem helyes. De az is jellemző, hogy a kutyát elajándékozzák, és nem tudja a volt gazdi, hogy kinek adta, az új tulajdonos pedig nem módosítja az adatokat. A regisztráció hiánya az állatorvos felelőssége, de az összes többi a gazda hanyagsága. Pintér Attila nagyon szomorúnak tartja, hogy több mint egy évtizede harsogja minden állatmentő szervezet velük együtt, hogy szilveszter előtt tegyenek chipet a kutyába, és ellenőrizzék a regisztrációt, mégis rengetegen ezzel nem törődnek.

Arról nem is beszélve, hogy egy chip nélküli kutya nagy eséllyel a szintén kötelező veszettség oltást sem kapta meg soha, ami közegészségügyi kockázat is.

Szabálytalankodó tűzijátékozók

Az állatmentő a tűzijátékozók és a petárdázók felelősségére is rámutat, mert hasonlóan nem tartják be ők sem a szabályokat. Egyrészt, mert a petárdának már a birtoklása is lassan 20 éve tilos, mégis minden szilveszterkor használják. A 3. kategóriájú tűzijátékot pedig csak szilveszterkor lehetne a törvény szerint használni egy 12 órás időszakban, mégis minden évben karácsonytól a szilveszter utáni első hétvégéig bármikor fellövik, akár fényes nappal is. Hozzájuk is érkeztek bejelentések eltűnt kutyákról és tűzijátékról már napokkal szilveszter előtt, például harmincadikán este Egerből és Balmazújvárosból is. Azt pedig senki sem várhatja el, hogy bő egy hétig „lakat alatt” tartsa mindenki minden állatát, mert ez kivitelezhetetlen.

A jó példa, amit másolni kéne

A tűzijátékokat fellövők nem csak a háziállatokat veszélyeztetik, hanem az epilepsziásokat, az autista gyerekeket és a vadállatokat is. Tatán ezt már régen belátták, és az ott telelő vadludak miatt 2018 óta tilos tűzijátékozni. A 2022/23-as szilveszter alatt azonban a helyiek ezzel nem törődtek, és több órás tűzijátékozás volt a városban, emiatt pedig 30 ezer vadlúd menekült el akkor a tóról. Idén ezt meg akarták akadályozni, ezért szilveszter este a rendőrség polgárőrökkel és civil önkéntesekkel együtt járta a várost, és hamar odaértek minden szabályszegőhöz. Ennek meg is lett az eredménye: a madarak 80 százaléka a tavon maradt, sőt, a környező tavakról is menekültek az Öreg-tóra madarak. Pedig az esetek többségében a járőrök csupán elijesztették a szabálytalankodókat, vagy csak az állandó jelenlétük miatt felhagytak a tűzijátékozással, de így is 5 embert állítottak elő az este folyamán Tatán, és ezzel is elérték a fenti eredményt. Csak összehasonlításképpen, a rendőrség közleménye szerint az egész országban összesen 15 emberrel szemben jártak el a rendőrök, vagyis ennek harmada Tatán volt, a többi pedig az egész országban!

Világosan látszik tehát, hogyha az egész országban lenne valódi hatósági jelenlét az év utolsó napjaiban, legalább 29-30-án este, és 30-án 18 óra előtt és utána is, akkor azzal nagyban hozzá tudna járulni a hatóság az emberek nyugalmához és az állatok biztonságának megteremtéséhez, valamint a törvények betartásához is. Ezért az állatvédő reméli, hogy a többi város is tanul a tatai példából, és jövőre több helyen lesz jelentősebb hatósági járőrözés a szilveszter előtti napokban és aznap este.

Sokan segítettek az állatokon

De Pintér Attila jó hírrel is tudott szolgálni: több száz ember segített most is az utcára menekülő állatoknak, nekik pedig meg szeretné köszönni a segítségüket. Hogy nem mentek el mellettük, hanem segítséget kértek, és sokszor akár több órán vagy napon át vigyáztak a kutyára, ameddig érte nem ment a gazdi, vagy lett megoldás az elhelyezésére. Rájuk ugyanis ugyanúgy szükség volt a kutya hazajuttatásához, mint az Ügyelet önkénteseire, akik a posztolt segítségkérést továbbították egy telefonos ügyeletes önkénteshez, aki küldött chipolvasót, és az állatvédőre, aki chipet nézett, de végül a gazdi is kellett hozzá, aki ment a kutyáért. Olyan ez, mint egy kártyavár: ha egyetlen lapot is kihúzunk, akkor az egész összedől, és a kutya nem jut haza. Így köszönet és megbecsülés illet mindenkit, aki bármilyen formában részt vett akár csak egyetlen kutya hazajuttatásában!

Ha még nem lett meg a kutya

Azonban még mindig sok kutya nem jutott haza, ezért az állatvédő azt kéri, hogy akinek elveszett a kutyája szilveszterkor és még nincs meg, mozgasson meg minden követ. Ha még nem tette meg, posztolja fel a Szilveszteri Állatmentő Ügyelet Facebook-csoportjába, és nézze meg az oldalon a talált állatokat, hátha ráismer a kutyára. Emellett helyi csoportokban is ossza meg a keresést, plakátoljon a környéken, menjen el helyi állatorvosokhoz és keressen meg közeli menhelyeket is, hátha oda vitték a kutyát. És az oltási könyvel menjen el állatorvoshoz, és nézesse meg, helyesek-e az adatai. Ha ezeket megteszi, nagyobb esélye lesz arra, hogy hazakerüljön a kutyája.