
Tovább nő a turai tömeges madármérgezés áldozatainak száma - már két kutya is áldozatul esett
2021. szeptember 14., 12:15
Szerző: S.Zs.
Kategória: Állatvédelem
Negyedik hete küzdenek a madarakért a természetvédők, kutyás kereső egységek és az önkéntesek: a mérgezett csalétkek és az áldozatok után kutatnak a turai Szent András Dombi vadásztársaság működési területén. Az áldozatok száma folyamatosan nő, a kár már több mint hat és fél millió forint!
Ahogy arról oldalunk is beszámolt, augusztusban az MME méreg- és tetemkereső kutyás egysége, a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálata és önkéntesek segítségével 101 mérgezett csalétket és 50 mérgezés miatt elpusztult állat tetemét találta meg a Pest megyei Tura határában.
A civil és állami természetvédők, kutyás kereső egységek és önkéntesek azóta is fáradhatatlanul dolgoznak: negyedik hete folyik a mérgezés felderítése, amely során folyamatosan nő a megtalált csalétkek és az elpusztult állatok száma.
A keresések során a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kifejezetten ilyen célra kiképzett méreg- és tetemkereső kutyás egységei, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának tagjai és önkéntesek is aktívan közreműködnek, illetve lakossági bejelentések is érkeztek - írja az MME közleménye. Több új mérgezési gócpont is felderítésre került, így a legújabb eredmények alapján kirajzolódott, hogy a tettes közel 8000 hektáron - gyakorlatilag a Szent András Dombi Vadásztársaság teljes működési területét lefedve - helyezett ki csalétkeket.

Fotó: imperialeagle.eu
Sajnos az elmúlt hetekben nem csak a megtalált csalétkek, de az áldozatul esett állatok száma is növekedett. Többek közt egy fokozottan védett rétisas és egy újabb barna kánya teteme is megkerült. A keresőkutyák két szándékosan elrejtett barna rétihéja tetemet is találtak, mely annak a jele, hogy az elkövetők a csalétkek kiszórása után is mozognak a területen, és megpróbálják elrejteni a nyomokat.
Az összehangolt munkának köszönhetően eddig 246 “találat” a területen: 114 mérgezett állat és 132 csalétek. Az áldozatok között nyolc védett állatfaj 93 egyede: 76 barna rétihéja, hét egerészölyv, három holló, két barna kánya, két erdei pityer, egy hamvas rétihéja, egy rétisas és egy aranypettyes bábrabló bogár szerepel, a természetvédelmi kár meghaladja a hat és fél millió forintot - összegzi a közlemény. Két élve megtalált madarat (egy hamvas rétihéját és egy barna rétihéját) a gyors állatorvosi kezelésnek köszönhetően már sikerült szabadon engedni.
Nem csak vadállatok estek áldozatul a mérgezésnek: négy háziállat (két kutya és két macska), három vadászható faj 11 egyede (nyolc róka, két dolmányos varjú és egy szajkó), további hat állat esetében pedig nem lehetett meghatározni a maradványokat.
Egy helyi lakos kutyája sétáltatás közben talált rá egy csalétekre, amiből fogyasztott is. Szerencsére csak kevés méreganyag került a kutya szervezetébe, valamint a gazda lélekjelenlétének is köszönhetően gyors állatorvosi segítséget kapott az állat, így meg tudták menteni az életét.
Az MME felhívja a figyelmet arra, hogy nem csak a csalétkekhez, hanem az elhullott állatokhoz sem szabad hozzányúlni, hisz rendkívül erős méreggel állunk szemben:
“Egy sétáló család szeme láttára esett le egy éppen akkor elpusztult mérgezett ölyv a levegőből, és ők gyanútlanul megnézték és meg is fogták a tetemet, amely során akár maguk is érintkezhettek volna a rendkívül mérgező szerrel. Ezek a mérgezett csalétkek – pláne ilyen mennyiségben – nem kizárólag a ragadozó állatokra jelentenek veszélyt, hanem bármilyen azzal érintkezésbe kerülő állatra és az emberre is. Egy olyan mérgezett rókának a teteme is felkutatásra került, amelyet a vaddisznók már részben elfogyasztottak, így fennáll annak is a veszélye, hogy a méreganyag vadászható vadfajokba is bekerülhet.”- írják.
A közlemény szerint a bűncselekmény elkövetői és indokai egyelőre ismeretlenek.
Az elkövetés módja és a korábbi tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy azzal a céllal helyezhettek ki ilyen mennyiségben mérgezett csalétkeket, hogy a lehető legtöbb ragadozót irtsák ki szisztematikusan a területről. Ennek egyik oka lehetne, hogy az elkövető a környéken tartott háziállatait kívánta öncélúan megvédeni, de a mérgezés mértéke és nagy kiterjedése ezt nem valószínűsíti. A másik leggyakoribb ok, hogy az elkövetők azt hiszik, hogy a ragadozók kiiktatásával nagyobb apróvad-terítéket tudnak a sportvadászat részére biztosítani - írják. Az MME tudomása szerint a Gödöllői Rendőrkapitányság eddig hat alkalommal végzett a területen helyszínelést és nyomrögzítést. A begyűjtött minták vizsgálata alapján az elkövetők idegmérget használtak a tömeges és szándékos mérgezéshez.
Az MME továbbra is felhívja a természetjárók, kutyasétáltatók és a külterületeken dolgozók figyelmét, hogy aki gyanús húsdarabokat, tyúktojásokat vagy elpusztult állatokat észlel a szabadban, semmiféleképpen ne nyúljon ezekhez és mérgezés gyanúja esetén azonnal értesítse a hatóságokat!
- A területen és környékén legyünk fokozottan éberek kutyasétáltatás esetén is! Ha tehetjük, válasszunk más útvonalat, séta- vagy kiránduló helyet kutyánkkal!
- Ne engedjük el pórázról, és ne hagyjuk, hogy bármit felegyen a földről!
- Figyeljünk arra, hogy kutyánk véletlenül se tudjon kereket oldani az udvarunkról: bóklászás közben könnyen rátalálhat egy mérgezett csalétekre.
Fagyálló mérgezés kutyáknál – Miről ismerhetjük fel?
Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a jelekkel, mert a fagyálló mérgezés életveszélyes állapotot okoz!
Lipoma, a jóindulatú zsírdaganat kutyáknál
Zsírcsomó, zsírdaganat, lipoma… Első olvasatra ijesztően hangozhatnak e kifejezések, ám legtöbb esetben jóindulatú daganatokról van szó. Mit kell tudni róluk és mi a teendőnk?
Patkányméreg mérgezés kutyáknál – tények és tévhitek
Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a rágcsálóknak szánt mérgeket azok keserű íze és jellegzetes szaga miatt házi kedvenceink nem találják ínycsiklandónak. Sajnos bármikor előfordulhat, hogy a kutyus vagy a macsek (inkább az előbbi) szemünk láttára vagy esetleg tudtunk nélkül belekóstol a veszélyes szerbe. Sőt! Az is elég a bajhoz, ha csak valahol beletappancsol és utána lenyalja onnan. De akár a bőrről is képes a méreganyag felszívódni. Vagy, ami cicák esetében talán sűrűbben fordul elő, hogy a méregtől elhullott rágcsálót megeszik.
Szén-monoxid mérgezés kutyáknál – Tünetek és teendők
A színtelen, szagtalan gáz belélegzése életveszélyes állapotot idézhet elő nemcsak nálunk, de kedvenceinknél is. De azt vajon tudjuk-e, milyen berendezési és használati tárgyakból, milyen helyzetekből adódhat probléma? Mire figyeljünk, és hogyan segítsünk kutyánknak mérgezés esetén?
Nyírfacukor (xilit) mérgezés kutyáknál: kis mennyiségben is halálos lehet!
Napjaink népszerű cukorhelyettesítője a xilit. Miért veszélyes a kutyákra, és mit tehetünk mérgezés esetén?