
Vakvezető ABC – E, mint etetés
2015. február 28., 04:00
Szerző: Horváth Nikoletta
Kategória: Jó tudni!
Sorozatunk előző részében a simogatás kényes kérdését jártuk körül, természetesen a munkakutyák szemszögéből. Hasonlóan fontos, ugyanakkor nem eléggé ismert téma az etetés problematikája. Ki, mikor, és mit adhat a kedves dolgozó ebnek?
A válasz egyszerű: csak a gazdi, csak amit akar, és amikor jónak látja. Ez az alapszabály, amit persze az emberek szeretnek figyelmen kívül hagyni. Hiszen nehogy már épp a vakvezető ne érdemeljen meg egy kis csontot, csülök darabot, csirkebőrt, vagy kolbászvéget. Hiszen becsületesen végzi felelősségteljes munkáját, kijár neki a dicséret! A gondolatmenet egyébként nem is rossz, csak egy ponton csúszik hiba a képletbe: mindezt a gazdának kell biztosítania, aki ezt meg is teszi. Vagy már az utcán haladva jutalommal motiválja a hűséges négylábút, vagy az út végén, otthon nyeri el megérdemelt dicséretét a kutya, mindenesetre biztosak lehetünk abban, hogy ezek a párosok pontosan tudják mit, mikor, és miért tesznek.

A labrador-retriever nagyon falánk fajta, így az étel visszautasításának megtanítása nem egyszerű feladat. A legjobb lenne, hogyha hám nélkül, szabad futkározás közben se csábulna el. Ehhez persze következetesség, türelem kell a gazda oldaláról, és hatalmas önfegyelem a mothos csahos részéről.
Amikor pedig a munkaruha felkerül a kutyára minden egyéb inger eltűnik. Ilyenkor hiába van a földön egy kis chips, vagy egy kiflicsücsök – közömbösnek kell maradnia. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ehhez micsoda erőre van szüksége. Így nagyon nagy kárt tudnak okozni azok, az általában jó szándékkal, és némi hevességgel megáldott járókelők/szomszédok/ismerősök, egyszóval rajongók, akik biztosak abban, hogy a kutyuska sovány, éheztetik, és ráadásul megérdemli a parizert, zsemlét, vagy karajcsontot.

Természetesen ezekből a vitákból mindig a gazdik kerülnek ki vesztesen, mivel többnyire a rajongók megsértődnek, zokon veszik, hogy visszautasítják kedves ajándékukat, és nem értik meg, hogy ez nem ellenük történik, hanem a négylábúak érdekében.
Jegyezzük meg tehát, hogy bármennyire édes, zabálnivaló az a vakvezető, ne akarjuk megetetni, keksszel tömni, a gazdáját ezzel nehéz, olykor kifejezetten kínos, kellemetlen helyzetbe hozni.
Szeressük, tiszteljük ezeket a hűséges, komoly feladatot teljesítő ebeket, de a megfelelő határokon belül, ezzel megkönnyítve a párosok életét (is).
Ha tetszett a cikk, és szeretnél értesülni legújabb híreinkről
kérünk lájkold Facebook oldalunkat!
A világ első vakvezető kutyaiskolája
A The Seeing Eye szervezet küldetése, hogy a vak emberek függetlenségét, méltóságát és önbizalmát az általuk kiképzett kutyák segítségével biztosítsa és növelje.
A húsvéti asztal finomságai kutyádnak. Melyik veszélyes?
Terülj-terülj asztalkám van a legtöbb háztartásban az ünnepek alkalmával, megannyi finom falattal. Ám nem biztos, hogy ez kutyádra nem veszélyes azon kívül, hogy minden bizonnyal neki is ízlene. Melyik fogásokkal kell vigyáznunk?
Kismama hírek a vakvezető kutyáknál
Boldog hónap a január a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítványnál, két szuka is kölyköket vár.
Lektinek a kutya étrendjében
A legtöbb növény tartalmaz lektint, és sokszor nagyon komoly problémát idéz elő.
Száraztáp vagy természetes eledel?
Házi kovászos kenyér vagy csomagolt toast kenyér? Te sem kérdőjelezed meg, hogy melyik a természetes, ugye? A száraztáp minden, csak nem természetes élelmiszer. Az ultrafeldolgozott eledelek helyett választhatunk természeteset is, nézzük, mik az előnyei!