![Veszettséget mutattak ki egy kutyában Románia magyar határ menti területén Veszettséget mutattak ki egy kutyában Románia magyar határ menti területén](/images/news/258x169/daniele-franchi-N-4lwl43-tQ-unsplash_edc.jpg)
Világelsők az ELTE kutatói: ők vezetik az etológiai világranglistát!
2020. november 24., 12:15
Szerző: S.Zs.
Kategória: Jó tudni!
Tizenöt éve tartja a vezető pozícióját az etológia területén az ELTE Etológia Tanszéke!
A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja, az ELTE Etológia Tanszéke tizenöt éve tartja a vezető pozícióját az etológia tudományterületén - állapították meg olasz kutatók az Animal Cognition folyóiratban. Az elemzések szerint a magyar kutatócsoport mindig is a fő közreműködő volt a kutya kognitív és viselkedéstudomány fejlődésében – írja az ELTE közleménye.
Csányi Vilmos 1994-ben nyerte az első OTKA pályázatot kutyák kutatására, és 1997-ben jelent meg a Családi Kutya Program kutatócsoport első tudományos közleménye. Olasz kutatók harminc évnyi etológiai szakirodalmat átfésülve megvizsgálták, van-e alapja annak a benyomásnak, hogy az utóbbi időben egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó szakcikk. Amíg 2005-ben körülbelül 20 kutyás publikáció jelent meg, ez a szám 2018-ra 170-ig futott fel (ebből 12% magyar szerzőségű). Összehasonlításképpen, az összes etológia cikk száma 3000 körül volt 2005-ben és 4000 körül 2018-ban, tehát világszinten a Canis familiaris viselkedésével foglalkozó publikációk száma arányaiban 0,6 százalékról 4-re nőtt.
A máig legidézettebb közlemények a kutya háziasításának viselkedési hatásával foglalkoztak, kézből nevelt farkasokkal hasonlították össze a kutyákat. Később mégsem ezek a cikkek szaporodtak meg leginkább, hanem a temperamentum, személyiség témájúak. Míg 2005 előtt a kutyát igyekeztek humán betegségek (pl. Alzheimer kór) modelljeként vizsgálni, mára egyre gyakoribbak a kutyát önmagáért vizsgáló kutatások, és fontosabbá vált a fajták és nemek jellemzőinek leírása, elsősorban az agresszivitás kapcsán.
A szerzők megjegyzik, hogy a kutatást nem csupán a kutatók érdeklődése, hanem a pályázati források, intézményi szándékok is irányítják. A magyar kutatók törekvéseit kezdettől fogva támogatta az OTKA és az MTA, később Uniós forrásokat is sikerült elnyerni az új kutatási irányok támogatására, mint a kutyaelme működése alapján kidolgozott etorobotika, a neurokognitív folyamatok (fMRI, EEG) és az öregedés vizsgálata. Topál József az MTA TTK (ma ELKH TTK) falain belül is meghonosította a kutyakutatást.
![Tizenöt éve tartja a vezető pozícióját az etológia területén az ELTE Etológia Tanszéke Tizenöt éve tartja a vezető pozícióját az etológia területén az ELTE Etológia Tanszéke](/images/images/2048x2048/12367589365fbce60845bf3.jpg)
Fotó: ELTE TTK - Kubinyi Enikő
Jelentősen megnőtt az országokon átívelő együttműködések száma is, ami a növekvő professzionalizmus jele, és több citációval is jár. A kutyaviselkedést kutató etológusok, állatorvosok, pszichológusok fontos folyóirata az Applied Animal Behavior Science, melynek 2021-től magyar etológus, Pongrácz Péter lesz a főszerkesztője.
Magyarország büszke lehet a kutatóira. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszéke 2005 óta őrzi a vezető szerepét, amely az olasz szerzők szerint "mindig is a fő közreműködő volt a kutya kognitív és viselkedéstudomány fejlődésében". Míg korábban az ELTE-t a University of Toronto követte, 2018-ra a University of Vienna foglalta el a második helyet, jelentős részben a Budapesten 2005-ben PhD-fokozatot szerzett Virányi Zsófia Bécsbe költözésének köszönhetően.
Ritka, hogy egy magyar kutatócsoport évtizedeken át őrzi vezető szerepét nemzetközi porondon.
A tudományos világ nem is maradt adós az elismeréssel: 2020-ban a csoport vezetőjét, Miklósi Ádámot az Academy of Europe tagjai közé választották, helyet kapott a legsikeresebb kutatók listáján, Kubinyi Enikő után pedig Andics Attila Lendület-csoportvezető is elnyerte öt évre az Európai Kutatási Tanács (ERC) rangos pályázati támogatását.
Mi lehet a magyar etológusok titka? A jelentős tudományos áttörésekhez szükséges egy stabil, nagy hagyományokkal bíró kutatócsoport szellemi tudásbázisa. De ahhoz, hogy egy kutatói közösség évtizedeken keresztül stabilan az élvonalban maradhasson, nem csak a szakmai, hanem az emberi kvalitások is fontosak, valamint a kutatott témák stabilitásának és folytonos megújulásának optimális aránya. Az ELTE Etológia Tanszékén e feltételek szerencsés együttállása figyelhető meg. A vizsgált jelenségek egy része - például a kutya-ember interakciók, kommunikáció, kötődés - megbízhatóan átível akár évtizedeket is, de rendszeresen felbukkannak úttörő témák vagy vizsgálati módszerek is, mint amilyen a kutya-agyműködés vizsgálata, robot-etológia, önreprezentáció, automatizált viselkedésfelismerés és szótanuló kutya-géniuszok kutatása.
A kutya-ember kapcsolat mint viselkedésmintázat nagyon hasonlít az anya-gyermek közti kötődésre
A kedvencként tartott törpemalacok a kutyákkal ellentétben nem kötődnek gazdájukhoz - állapították meg az ELTE Etológia Tanszék kutatói, akik emberi környezetben szocializált törpemalacoknál vizsgálták, hogy a kutyákhoz hasonlóan kialakul-e náluk olyan kötődés a gazdához, mint amilyen a gyerek-anya kapcsolatokra jellemző.
Így reagálnak a kutyák, ha gazdájuk sír
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói világszerte családi kutyák és törpemalacok emberi érzelmi hangadásra adott reakcióját hasonlították össze.
Segíti a kutyák tanulását, ha dicsérettel és simogatással is jutalmazzuk őket
A kutyák tanulási sikerére jó hatással van, ha nemcsak étellel jutalmazzuk őket, hanem dicséretet és simogatást is kapnak a jó teljesítményért - derül ki az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak Scientific Reportsban megjelent legújabb kutatásából. Az etológusok az érzelmek, a tanulás és az alvás összefüggéseit vizsgálták. Eredményeik rávilágítanak, hogy a tanítási stílus és az alvás hogyan hat a kutyák viselkedésére és tanulási sikerére.
A kutyák segíthetnek többet megtudni az emberi öregedésről és az elmeműködésről
Az intelligencia egyik fő alkotóeleme, az úgynevezett g faktor kutyáknál is létezik, és sok jellemzőjében, többek között öregedési mintázatában is hasonlít az emberi g faktorhoz. Ennek vizsgálata így közelebb vihet minket az emberi kogníció szerveződésének, valamint a korral járó kognitív hanyatlás folyamatának megértéséhez - írták az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszék kutatói legújabb, a GeroScience című folyóiratban megjelent tanulmányukban.
"A kutyák többet értenek, mint amennyit mutatnak" – újabb meglepő kutatási eredmény az ELTE kutatóitól
A kutyák az emberekhez hasonlóan értik a szavakat - derült ki az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak a Current Biology című folyóiratban pénteken megjelent tanulmányából, amely szerint az ismert szavak a kutyák agyában is előidézik a jelentés mentális reprezentációját.