Áttörés jöhet az állatvédelemben: jelentősen szigorodhat az állatkínzás elleni fellépés jogszabályi környezete

Kocsis Máté frakcióvezető és Ovádi Péter Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos a parlamenti honlapon olvasható javaslatának célja az indoklás szerint - az állatvédelmi konzultáció eredményére figyelemmel - az állatvédelemhez kapcsolódó jogszabályi környezet szigorítása és a felelős állattartás biztosítása. A törvényjavaslat a büntető törvénykönyv jelenlegi szabályozásához képest bővíti a természetkárosítás, az állatkínzás és a tiltott állatviadal szervezésének minősített eseteit – írja az MTI.

„Szigorúan szankcionálnánk a különös visszaesőket és állatmérgezéses eseteket, sőt, utóbbinak már az előkészülete is büntetendő lenne. Szemben a jelenleg hatályos három éves maximummal, bizonyos feltételek mellett akár öt év szabadságvesztést is ki lehetne szabni, amely igen magasnak számít Európában. Nem csupán az állatviadal szervezőit, hanem az azon résztvevőket is büntetnénk. Javaslatunk mindezen túl az állattartástól való eltiltás és az állat büntetőeljárás során történő elhelyezésének jogi feltételeit is rendezi, életszerűbbé és hatékonyabbá téve ezeket az állatok érdekében.” – írja Ovádi Péter a Facebook oldalán. – „Az előterjesztés megszületését hosszú, széleskörű egyeztetési folyamat előzte meg, amely nem valósulhatott volna meg a Nemzeti Állatvédelmi Tanács tagjainak, az Agrárminisztérium munkatársainak, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárának és munkatársainak, a rendőrségnek, a szakmai és civil szervezeteknek az összehangolt, kitartó munkája nélkül.”

A jogszabályi környezet módosítás célja többek között az állatkínzás tényállásában új minősített esetek létrehozásával szigorúbb büntetőjogi fellépés lehetőségének megteremtése. Az állatkínzás egyik új minősített esete az emberek, gyermekek és felnőttek védelmét célozza, amikor súlyosabban büntetné azokat az állatkínzókat, akik nagy nyilvánosság előtt hajtják végre a cselekményt.

Három évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető az, aki az eltiltás ideje alatt követ el állatkínzást, vagy bűnismétlő. Ha pedig különös visszaeső, vagy méreg kihelyezésével több állatot is elpusztít, öt évig is terjedhet a szabadságvesztés időtartama.

A szaporítók elleni fellépést – úttörő jelleggel, Magyarországon első ízben – a következő rendelkezés célozná: a javaslat egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki az állatkínzást szaporítással összefüggő haszonszerzési cél érdekében tíznél nagyobb számú kedvtelésből tartott állatra a jó gazda gondosságának elmulasztásával követi el.

Az állatvédelemmel kapcsolatos nemzeti konzultációt kitöltő több mint 260.000 ember több olyan kérdésben is egyértelműen állást foglalt, amely most szerepel a javaslatcsomagban. A válaszolók 99,7 % értett például egyet azzal, hogy az állatviadalon részt vevők is büntetést érdemelnek: ennek megfelelően a benyújtott előterjesztés szerint, aki állatviadalon részt vesz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő majd.

Az állattartástól való eltiltás kapcsán büntetőügyben a jelenlegi gyakorlat az, hogy mivel a büntetőbíró nem szabhatja ki, így az ügyész külön polgári peres eljárásban kezdeményezheti. Az új javaslat lényege, hogy amennyiben a büntetőügyben eljáró bíróság arról értesíti az állatvédelmi hatóságot, hogy állatkínzás vagy tiltott állatviadal szervezése bűncselekmény miatt az állattartót jogerősen elítélte, az állatvédelmi hatóság a bíróság értesítése alapján hatósági ellenőrzést folytat. Az állattartástól való eltiltás a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába kerül, amelybe az állatvédelmi hatóság betekinthet.

A javaslat szerint állat büntetőügyben történő elkobzása esetén az Ávtv-ben foglaltak szerint kell eljárni. A lefoglalás tekintetében a módosítás célja az lenne, hogy a büntetőeljárás során a lefoglalt állatok kedvezőtlen elhelyezési körülmények között csak a legszükségesebb ideig legyenek tarthatók.

Az indoklásban egyébként felidézik a közelmúltban történt, több tucat ragadozó madár pusztulását okozó mérgezést. Azt írják: a büntetőjogi felelősség alapját a méreg vagy csalétek állatok életét veszélyeztető módon történő kihelyezése adja. A javaslat már a méreg kihelyezésének előkészületét is büntetné.

Ha az Országgyűlés elfogadja, a törvényjavaslat január 1-jén lép életbe.