Az erdélyi kopó nemes megjelenésű, vérbeli vadászutya. Interjú a Kopóvilág.hu egyik társalapítójával.

Kevéssé ismerem az erdélyi kopókat, a közvetlen környezetemben senki nem tart, és elsőkézből szerettem volna róluk tájékozódni, így megkerestem a Kopóvilág.hu alapítóit. Interjút készítettem Roczkó Zsuzsannával, az egyik társalapítóval, jogásszal.

Önkéntelenül is a magyar vizslához hasonlítom az erdélyi kopót. Magyar fajták, hasonló testfelépítéssel és funkcióval. Szerintetek a magyar vizslát övező nagymértékű marketing miatt népszerűbb a fajta, vagy a kopók valóban szűkebb társadalmi rétegnek megfelelő kutyák?

Az erdélyi kopó valóban nem ismert olyan széles körben, azonban a tapasztalataink szerint az erdélyi kopó népszerűsége az utóbbi 10 évben – lassú lépésben – növekszik. Az ismertség terjedésében nagy szerepe van az online közösségi oldalaknak, így gyorsan és könnyedén elérhető tartalmaknak.

Az is érdekes tapasztalat, hogy akinek erdélyi kopója van vagy volt, általában megmarad a fajtánál és ritkán választ maga mellé másik kutyafajtát. Mondhatni, hogy a kopósok egy szubkultúrát képviselnek a kutyások között, de a nyitott a lehetőség minden olyan kutyabarát számára, aki vállalja, hogy az erdélyi kopót természete szerint tartja.

Ami eltérő a vizslákhoz, vagy más kutyafajtához képest és így rendhagyóbb kutyatartási magatartást igényel, főként az, hogy az erdélyi kopó, olyan vadászkutya, amelyik vadat felkutat, űz, hajt és ennek megfelelően viselkedik minden környezetben, legyen az egy vidéki udvar vagy nagyvárosi liget. Tehát az erdélyi kopó nem egy játékos fajta, aki mókás mutatványokat csinál a jutalomfalatért vagy százszor is visszahozza labdát, hanem az erdélyi kopónak lent az orra, gyors lépésben halad kutatva keresve gyakran 100-200 méterre a gazdájától. Ezt bizony meg kell szokni. Mindemellett rendkívül alkalmas családi kutyának, mivel érzelmileg erőteljesen kapcsolódik a gazdájához és az őt körülvevő emberekhez felmérve és helyesen kezelve, hogy ki az idős és gyenge vagy a játékos kisgyermek. A kopó, természete higgadt és otthon komótos, amennyiben megfellelően le van mozgatva és felderítő ösztöneit megélheti, ez a mi tapasztalatunk szerint reggel és este 1,5-1,5 óra bicikli melletti futtatással vagy ligetes, erdős természeti környezetben való szabad sétával kiváltható.

Az erdélyi kopó betanítása nem nehéz, de a fajta vadászösztöne miatt nem minden módszer alkalmas, amit általában a kutyaiskolákban alkalmaznak. Az erdélyi kopó legfeljebb 3-4 alkalommal hajlandó ismételni 1-1- feladatot, mert utána „tudja” és csak akkor alkalmazza, amikor az indokolt. Tehát tökéletesen meg lehet tanítani az erdélyi kopót a következőkre: ül!, marad!, vissza hozzám!, megáll/vár!, fekszik!, mehetsz!, keress!

Általános és többszörösen visszaigazolt jellemvonás, hogy az erdélyi kopó 2,5-3 éves korában érik be, azaz ekkor már 80-90%-os bizonysággal végrehajt és betart mindent tanult utasítást, lehet laza pórázon vezetni, kellően szocializált és megfelelő mennyiségű mozgás esetén kiegyensúlyozott.

Egyébként nekem is van vizslám, igaz, ő nem magyar, de akkor is vizsla. Nagyon szeleburdi, állandóan jön-megy, hihetetlenül szociális, mindig keresi a társaságomat. A kopók is ennyire matricakutyák?

Tapasztalataink szerint, ha egy erdélyi kopó megkapja a napi 5-8 kilométer szabad mozgási lehetőségét, akkor szinte egész nap fekszik a helyén. A lakásban és udvaron tartott erdélyi kopó egyaránt jelzi (inkább mozgással, ritkán ugatással), ha jön a postás vagy idegen jár a kapu előtt, valamint az ismerős látogatgatókat és hazaérkezőket örömmel üdvözli. Az erdélyi kopó nagyon igényli az egyedi simogatást, de nem jellemző rá sem a túlzott törleszkedés, sem a nyáladzás, a rágás vagy a kaparás.

Nagyon jellegzetes ugatásuk van a kopóknak. Szoktátok hallani gazdiktól, hogy ez már-már zavaró, sokat ugat, vagy ezt ugyanúgy elfogadják a fajtát kedvelők, mint hogy egy bernáthegyi nyáladzik?

Tapasztalatunk szerint az erdélyi kopó csak akkor ugat, ha dolga van és/vagy indokolt. Ilyen például a vaddal való találkozás, idegen ember bizonytalan közeledése, másik kutya játékra/futásra hívása. Mi is tudunk olyan udvaron, zárt kertben tartott erdélyi kopóról, aki az első pár évében szinte megőrjítette a gazdáit és a szomszédokat is a napközbeni állandó nyüszítéssel, de az ilyen jelenségre is lehet sikeresen megoldást találni pl. egy kutyatárssal, hogy legyen kivel futkároznia, vagy a gazda életmódváltásával és a kutya fokozott lemozgatásával, orrhasználattal járó tanfolyamok és tréningek elvégzésével. Aki ezt tudja vállalni, az bele is szeret ebbe a világba, és számos pozitív élményre, értékes emberi kapcsolatra adódik lehetősége a „kopózás” által.

Milyen jellegű vadászatra, munkára alkalmas a legjobban? Ha valaki csak hobbicélra tartja, milyen sportot lehet vele űzni?

Az erdélyi kopó nagyvadas terelővadászaton és vaddisznóhajtáson alkalmazható vadászkutya, erre alkalmas. A vadat felkutatja (orrát a talajhoz közel tartva, gyors mozgással) majd az hangos csaholással (ritmusos, kaffogó, magas frekvenciájú hajtóhang, „kopó zene”) hajtja, majd mélyebb ugatással „állítja”, azaz helyben tartja a vadat. Tudomásunk szerint jelenleg a magyarországi, mintegy 600-700 egyedből álló erdélyi kopó állománynak csak töredéke (5-8%), mintegy 30-40 erdélyi kopó az, aki aktív vadászkutyaként dolgozik, azaz novembertől január végéig vadászatokon részt vesz.

A vadászati alkalmazásra való felékszülésnek és kiképzésnek természetesen vannak fontos lépése és módszerei, úgy mint a zárt vaddisznóskerti gyakorlások, vércsapda táborok (nyomkeresés), fizikai felkészülés (futtatatás, feltáplálás), valamint vadászati idényen kívül munkaversenyek és munkavizsgák.

Az erdélyi kopót tartók közül azonban többen vannak azok, akik nem vesznek rész vadászatokon, hanem sporttársként vagy családi/szabadidős kutyaként tartják a kopót.

Leggyakoribb tevékenység, amit az erdélyi kopóval lehet művelni a túrázás, futás, szarvasgomba keresés. Valamint van néhány erdélyi kopó, akik sikeres kereső kutyaként tevékenykednek az ún. mantrailing vonalon.

A kopókat a filmekben, a médiában mindig hatalmas csapatokban látni. A valóságban is igénylik a kutyatársaságot, vagy jól megvannak egyedüli kutyaként is?

Valóban vannak más fajtájú kopók (pl. francia vagy angol kopók), akik falka kutyák, őket látni nagy csapatokban, de az erdélyi kopó nem falka kopó. Az erdélyi kopó tökéletesen megvan egyedül is, de kisebb társaságban is közös séták esetén. Vadászati alkalmazás során pedig elegendő 6-8 erdélyi kopót munkára fogni egy-egy nagyvadas terelővadászat során.

Külföldön mennyire keresik az erdélyi kopókat?

Jelenlegi tudomásunk szerint az erdélyi kopó állomány cirka 1800 egyedet tesz ki világszerte, ebből 600-700 idehaza, körülbelül ugyanennyi Románia területén található, de Görögországban van egy lelkes vadászközösség, ahol erdélyi kopókat tartanak kifejezett vadászati munkára.

Továbbá van néhány tenyészet Csehországban, Lengyelországban, Svédországban és az Amerikai Egyesült Államokban is főként magyar származású tenyésztőkként. Átlagosan 1 évben 70-80 törzskönyvvel rendelkező erdélyi kopó kölyök születik Magyarországon melyeknek mintegy ötöde, hatoda (almonként 1-2 kölyök) kerül külföldre, a fent felsoroltokon kívül főként Németország, Svájc és Hollandia területére.

Meséljetek kérlek a Kopóvilágról. "Csak" közösséget hoztatok létre ezzel, ahol a kopókat kedvelők összetartozhatnak, vagy olyasmi funkciótok is van, mint egy fajtaklubnak? Mit nyer az, aki csatlakozik hozzátok, illetve egyáltalán ezt miként teheti meg?

A honlapunkon is olvasható, hogy szerintünk erdélyi kopót tartani komoly felelősséggel jár és mély elköteleződést igényel, de ebben a különleges kutyafajtában és a kopózásban rejlő értékek mostanra jóval többet jelentenek számunkra, mint hobbi: számunkra ez életforma lett.

A Kopóvilág.hu weboldalt a saját örömünkre hoztuk létre, kedvtelésből, de mondhatni elhivatottságból. A honlapunkon a saját magunk által tapasztalt élmények, események valamint avatott erdélyi kopósoktól, vadászkutyás szakemberektől és szakirodalomból tanultak fontosnak és érdekesnek vélt tartalmait osztjuk meg az érdeklődőkkel. Természetesen van mögötte közösség is, mint a vasárnap reggeli „sétálós” erdélyi kopós csapat, vagy azok, akikkel rendszeresen közösen gyakorlunk az egyes munkafeladatokra, vagy akikkel közösen járunk hajtásokra, vadászatokra, azaz leginkább emberi kapcsolatok, akikkel csak szeretünk a saját vagy mások erdélyi kopóiról és a kopózásról beszélgetni, azt megélni. Amióta 2024. nyarán a férjemmel, Bödők Gergellyel elindítottuk a Kopóvilág honlapunkat és Facebook-oldalunka, több érdeklődő megkeresést is kaptunk, akár előadás tartására, vagy vadászati alkalmazásra, de volt olyan is, aki erdélyi kopó kölyökkutyát szeretett volna vásárolni és tanácsot kért, vagy olyan is, aki a vasárnap reggeli sétákhoz kívánt csatlakozni az erdélyi kopójával.

Az erdélyi kopó hivatalos fajtagondozó szervezete a Magyországi Erdélyi Kopó Klub (MEKK), önálló egyesület, melynek mi is tagjai vagyunk magánszemélyként, az egyesületként működő klubszervezet látja el többek között a törzskönyvezéssel és a tenyésztési program nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.

A Kopóvilág.hu weboldallal mi ezt a csodálatos magyar kutyafajtát, mint hungarikumot a magunk lehetőségei, képességei és ereje szerint népszerűsítsük.

Aki csatlakozik a Kopóvilághoz, azaz követi a Facebook oldalunkat és Youtube-csatornánkat, valamint elolvassa holnapunkon megjelenő cikkeket, megnézi a fotókat és videókat betekintést kaphat egy különleges életformába és „beleszippanthat” a kopós, vadászkutyás életérzésbe, amit már vagy maga is megtapasztalt, vagy kíváncsivá vált rá. Mindamellett terveink közt szerepel, hogy az idei év során az erdélyi kopó tartását és kiképzését, a városi kutyatartás mindennapjait segítő és bemutató, valamint magyar vadászattörténeti videós ismeretterjesztő tartalmakat tegyünk közzé és lehetőség szerint bemutassunk erdélyi kopó tenyésztőket, továbbá olyanokat akik vadászként vagy nyomkeresőként dolgoznak az erdélyi kopóval, és olyanokat is, akiknek az erdélyi kopó futótárs vagy házikedvenc.