„Engem miért nem visz haza senki?” - kérdezte szomorúan a kutya, mikor kidugta fejét a kennelen
2023. április 12., 06:30
Szerző: M.Lilla
Kategória: Könnyű
Nézte, ahogy társait örökbefogadják, és már kezdett beletörődni, hogy vele ez sosem történik meg...
Nap nap után egyedül várakozott kenneljében Chauncey. Ő volt az, aki felett elsiklott az emberek tekintete, így egy idő után kezdett beletőrödni, hogy őt talán sohasem viszi haza senki. A fajtája miatt? Hiszen világszerte rengeteg bull típusú keverékről mond le gazdájuk, és éppen ezért túl sokan vannak, akiknek új családra van szükségük. Chauncey ráadásul nem is tűnt ki a többiek közül, hacsak nem azzal, hogy a szokásosnál is jobban tartott az idegenektől:
„Eleinte nagyon félénknek tűnik, nála több idő kell ahhoz, hogy megnyíljon az embernek. A menhelyen ez még nehezebben megy a szüntelen ugatás és nyüzsgés miatt. Chauncey meghúzta magát, és csak nézte és nézte, ahogy a világ elmegy mellette” - emlékezett vissza Angel Cox, a Spartanburg Humane Society vezetője.
Pedig mindenki nagyon drukkolt neki a menhelyen. A dolgozók és az önkéntesek szívébe is belopta magát a kedvességével és finom természetével – egyre csak abban bíztak, hogy egy nap majd ugyanúgy megszereti valaki, ahogy ők tették.
Szomorú egyhangúságban múlt az idő, igyekeztek hát feldobni Chauncey hangulatát: hol egy kis finomsággal, hol játékokkal, és egy-egy kellemes sétával, amiért nagyon hálás volt.
Aztán kivitték a menhelyről, de pár nap után vissza is hozták. Nem sikerült a beilleszkedés – talán nem voltak vele elég türelmesek; nem értették, hogy a félénk kutya bizalmáért bizony meg kell dolgozni. De nem adták fel a reményt, és hosszú várakozás után Chauncey-nak új érdeklődői akadtak. Mintha így lett volna megírva a nagykönyvben: levetette tartózkodását, és egyből megtalálták a közös hangot.
Végre-végre rálelt arra a családra, akik úgy érezték, érdemes megdolgozni a bizalmáért:
„Azt hiszem, elmondhatjuk, hogy egy pillanat alatt lekenyerezte őket. Annyi szeretet rejlik benne, és ezt most ki is mutatta, megnyerte magának a gazdikat kedvességével.”
Így hát Chauncey elköltözhetett álmai otthonába. Persze hiányozni fog az állatmentőknek, hiszen minden egyes örökbeadás keserédes élmény számukra. De tudják, hogy védenceik számára most kezdődik a nagybetűs élet, az életre szóló gazdik oldalán.
Forrás: thedodo.com
Indexkép forrás: Facebook/Spartanburg Humane Society
Egy fán üldögélve várta a kutya, hogy megmentsék, miután elsodorta a hurrikán
Napok óta lehetett odafent, mire rátaláltak a mentők.
Elsírta magát az idős bácsi, amikor magához ölelhette kutyáját a kórházban
A szeretet a legnagyszerűbb gyógymód.
Brunch a mancsokért
Az alapítvány tizennégy éve dolgozik az Illatos úti, árva és sérült kutyák gyógyításáért, örökbefogadási esélyeinek növeléséért, gazdához juttatásáért.
Ilyen boldog ma a kölyökgyárból mentett kutya, aki eleinte csak állva mert elaludni
Daisy, a goldendoodle élete első éveiben nem sejtette, hogy a ketrecen túl is van élet... Új gazdijának hála azonban már tudja, hogy mi az a szeretet - és örömmel viszonozza minden áldott nap. Megható videók!
17 év után vesztette el társát a tacskó, majd megtalálta „ikertesóját”
A tacskóplüss egy picit segített enyhíteni a kedves kisöreg fájdalmát.