Így örülnek a kutyák, mikor végre lekerül róluk a lánc

Egy kutyának sem lenne szabad ezt az érzést átélnie. Mégis, több ezer kutya éli így mindennapjait szerte a világban. Nagyon kevesen vannak közöttük olyan szerencsések, hogy néhanapján lekerülhet a rabságukat okozó lánc a nyakukból. Még kevesebben, akik örökre megszabadulnak a hideg, csörgő fémtől.

Egy amerikai non profit egyesület azt tűzte ki célul, hogy ezeken a kutyákon segítsen. A 2006-ban alakult Coalition to Unchain Dogs szervezet önkéntesei azt tapasztalták munkájuk során, hogy nagyon sok esetben ezeket a láncra vert kutyákat nem tartják rosszul, gyakran csak tudatlanságból, tájékozatlanságból történik meg az, hogy elegendőnek vélik a láncon való tartást. Sok esetben azért kerül ilyen sorsra a kutya, mert a családnak nincs lehetősége egy erős kerítés megépítésére, ezért a lánccal akadályozzák meg a kutya kiszökését.

Éppen ezért a szervezet munkája nem abból áll, hogy elkobozza a kutyákat, majd azok menhelyre kerüljenek. Másfelől, ha csak egyszerűen elviszik az állatot, a volt gazdák egyszerűen szereznek helyette egy másikat - és az új jövevény ugyanarra a sorsa fog jutni, mint az előző.

A Coalition to Unchain Dogs (Egyesület a kutyák láncról való leengedéséért) tágas kennelek megépítésével segít a láncra vert kutyákon: önkéntesei felállítanak kerítéseket, amin belül elhelyeznek egy kutyaházat, benne és körülötte szalmával, hogy a kutyának igazi otthona lehessen, ami körül szabadon mozoghat, futhat - egy szóval: élhet.

Minden kutyát díjmentesen ivartalanítanak, valamint ellátják a szükséges oltásokkal. A gazdáknak minden esetben alá kell írnia egy szerződést, melyben beleegyezik az ivartalanításba, a kennel felépítésébe, és vállalja, hogy a kutyát többé nem fogja megkötni. A későbbiekben is nyomon követi a szervezet a kutyák sorsát: minden kutyust évente kétszer ellenőriznek, télen és a nyári időszakban. Az év hidegebb szakában friss szalmát visznek minden állatnak, hogy ne fázzon a mínuszokban, nyáron pedig árnyékoló ponyvát feszítenek ki.

És hogy mi motiválja az önkénteseket szabadidejük minden percének feláldozására? Mindenkit más - olvashatjuk a weboldalukon - azonban egy mindenkiben közös: az a leírhatatlan érzés, ami abban a pillanatban járja át a kutyát és az embereket is, amikor leoldódnak a rabságot jelentő láncok. Látni egy boldogan ugráló kutyát, aki új életének első pillanatit fedezi fel. Nincs olyan ember, akinek ez az öröm ne csalna könnyeket a szemébe!

Az egyesület minden akciójánál készít egy videót is a felszabadult kutyákról.

További videókat ide kattintva találhatsz.