Közös genetikai gyökerei vannak az ember és a kutyák túlzott barátságosságának
2017. július 25., 06:00
Szerző: S.Zs.
Kategória: Jó tudni!
Közös genetikai gyökerei vannak az ember és a kutya túlzott barátságosságának - derítették ki az amerikai Princeton Egyetem kutatói.
Kutyák és farkasok genetikai jellemzőinek és viselkedési mintáinak vizsgálatával az amerikai kutatók fontos genetikai tényezőt fedeztek fel, amely a kutyák barátságos viselkedését magyarázza, ugyanez a gén játszik szerepet egy ritka rendellenességben, a Williams-szindrómában.
A betegség által érintett emberek túlságosan nyitott személyiségek, igen barátságos lények, akiknek jellegzetessége a manószerű arc, a széles homlok, a lapos orca, széles ajkak, kicsi fogak. A szindróma szív-és érrendszeri, veseműködési és anyagcserezavarokat okoz. A Williams-szindrómások többségének hiányzik bizonyos genetikai anyaga az egyik 7. kromoszómán, köztük az a gén, amelyik az elasztin nevű fehérjét kódolja.
A kutyák és a Williams-szindrómások közötti kapcsolat első jeleire 2010-ben figyelt fel Bridgett vonHoldt és kutatócsoportja, amikor 226 farkast és 912 kutyát vizsgáltak, kutatva azokat a kutyákra jellemző genetikai jellegzetességeket, amelyek a háziasítás során alakulhattak ki.
Egy gént, a WBSCR17 jelűt találták fontosnak a kutyák evolúciójában. A genom ezen szakasza hasonló a kutyáknál és az embereknél, emberi verziója annak a szekvenciának a közelében található, amely hiányzik a Williams-szindrómások esetében.
Új tanulmányukban vonHoldt és kollégái megvizsgálták a WBSCR17 gén térségét, és tesztelték 18 kutya, valamint 10 ember által felnevelt farkas barátságosságát.
Várakozásaik alapján a farkasok kevesebb időt töltöttek az emberek közelében, de keményen megdolgoztak azért, hogy megoldjanak egy puzzle-t függetlenül attól, volt-e ember a közelükben. Velük ellentétben a kutyákat jobban érdekelte az ember a puzzle-nél, amellyel csak akkor foglalkoztak, ha magukra hagyták őket.
Amikor a kutatók elemezték 16 kutya és nyolc farkas génkészletét, a magatartásbeli különbségek három génvariációhoz kötődtek - a WBSCR17-hez és két másikhoz, amelyek a kutyák esetében azonos a Williams-szindrómások hibás génrégiójával.
Miközben az olyan személyiségi jegyeket, mint a barátságosságot valószínűleg több száz vagy ezer gén formálja, ez a három gén meglepően nagy szerepet játszik a szociális magatartás alakításában. Néhány ilyen génvariáns magyarázatot adhat a hatalmas magatartásbeli különbségekre - idézte vonHoldtot az Inside Science tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
Amikor a kutatók megvizsgáltak ezt a három gént 13 kutyafajtához tartozó 201 kutyában, hasonló genetikai mintázatokat találtak a hagyományosan barátságosnak tartott fajtáknál, valamint az általában tartózkodónak tartott fajtáknál.
A két másik gén, a GTF2I és a GTF2IRD1 jelűt korábban már összekötötték a szociális magatartással egerek, valamint a Williams-szindrómások esetében. 2009-ben Uta Francke és kollégái a kaliforniai Stanford Egyetemen kimutatták, hogy azok az egerek, amelyeknek hiányzott ez a génszakaszuk, szokatlanul barátságosak voltak.
Forrás: MTI
Szívmelengető videón, ahogy először találkozik kishúgával a golden retriever
Winnie, az aranyszívű kutyus elmondhatatlanul örült, amikor meglátta az új jövevényt!
Hihetetlen felfedezések, meglepő találmányok - és a kutyák, akiknek mindezt köszönhetjük
Régészet, biotechnológia, gyógymódok, űrutazás... A tudományos kutatások és felfedezések megannyi területén találkozhatunk kutyákkal is, akik nélkül ma egészen máshol tartana a világ. Kik voltak ők?
Hirtelen fellépő agresszió? Lehet, hogy fájdalommal küzd a kutya
Tanulmányok szerint a viselkedésben bekövetkező változások hátterében betegség, fájdalmas állapot is állhat. Ha a kutya váratlanul agresszívan reagál az érintésre, érdemes alaposan utánajárni a mögötte rejlő okoknak, hogy segíteni tudjunk neki!
A kutyák segíthetnek többet megtudni az emberi öregedésről és az elmeműködésről
Az intelligencia egyik fő alkotóeleme, az úgynevezett g faktor kutyáknál is létezik, és sok jellemzőjében, többek között öregedési mintázatában is hasonlít az emberi g faktorhoz. Ennek vizsgálata így közelebb vihet minket az emberi kogníció szerveződésének, valamint a korral járó kognitív hanyatlás folyamatának megértéséhez - írták az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszék kutatói legújabb, a GeroScience című folyóiratban megjelent tanulmányukban.
Két évig várt az öreg kutyus a menhelyen – Ilyen vidáman szaladgál ma idős gazdijával a kertben
"Ők is megérdemlik a szeretetet, és úgy reagálnak rá, mint bármely másik, fiatalabb kutya tenné. Viszonozzák, tiszta szívből."