Kutyánkra is veszélyes a mérgező kaukázusi medvetalp
Egy növény, melytől nem árt tartani
2020. július 25., 08:00
Szerző: B.Zsófi
Kategória: Egészség
Az utóbbi években hazánkban is megjelent az Ázsiából származó lágyszárú növényfaj, kiszorítva ezzel az éghajlat őshonos növényeit. Azonban nem csak a természetvédőknek okoz fejtörést, ugyanis a kirándulókra legalább akkora veszélyt jelent, mint a hazai növénytársulásokra.
A kaukázusi medvetalp hatalmas termetéről, élénkzöld színéről és nedvdús száráról ismerhető fel. Legjellemzőbb ismertetőjegyei a száron lévő rozsdavörös foltok. Összetett levelei a méteres, virágzata a 80 centiméteres nagyságrendet is megközelítik. Hasonlít más fajokra, többek között az orvosi angyalgyökérre és a közönséges medvetalpra is (ez szintén tartalmazza a méreganyagot). Néhány egyed az 5 métert is elérheti, emiatt igen vonzó látványt nyújt. Ne tévesszen meg senkit a növény tekintélye, ugyanis mind gazdára, mind kutyára nézve veszélyes lehet akár egyetlen érintés is! Tavasztól nyár végéig virágzik, ebben az időszakban el kell kerülni!
A medvetalp nedve ún. furocumarint tartalmaz, mely emberek és állatok esetében is súlyos bőrreakciókat okoz. A furocumarin egy fototoxikus anyag, amely az UV-sugarak elnyeléséből kinyert energia, tehát fotonok segítségével kémiai reakciókat vált ki. A nedv hatására a napfénynek kitett bőrfelület kipirosodik, feldagad, vagy felhólyagosodik, égésszerű tüneteket produkál. Állatoknál különösen a fej, a talpak, a has és az orr vannak kitéve a veszélynek, ugyanis ezeket kevesebb szőr borítja, és gyakran alacsonyan pigmentáltak. Súlyosabb esetben, vagy allergiás reakció hatására a hólyagok helyén sebhelyek maradnak, és a szőr eltűnik.
A tünetek nem azonnal jelentkeznek, akár 48-72 óra is eltelhet az immunreakciók előtt. Ha a növénnyel gazda, vagy kutya érintkezik, az érintett felületet azonnal le kell mosni, és eltakarni a naptól.
Kezelésére a leégett bőrfelületre alkalmazott eljárások megfelelőek. A foltok gyógyulási ideje hosszú, gyakran maradnak apró hegek, vagy pigmentelváltozások az érintett területen.
Ha az eb elfogyasztja a növényt, az émelygést, szédülést és hányást vált ki. Az állat emésztőrendszerében felszívódva olyan hatást vált ki, ami hiperérzékennyé teszi a bőrt a napfénnyel szemben.
Kutyatartóknak, és kirándulóknak is ajánlott messzire elkerülni!
A kaukázusi medvetalp invazív faj, tehát gyorsan kiszorít minden más fajt a környezetéből. Szétterjedt gyökérzetének köszönhetően hamar elszaporodik, kivágása után akár 6-8 héttel teljesen regenerálódik. Azokat a területeket állandó kontroll alatt kell tartani, ahol felfedezzük a növényt!
Indexkép forrás: canadainvasives.ca
Cikk első megjelenése: 2015. június 24.
Sérvek típusai, tünetei és felismerése kutyáknál
Leggyakrabban kölyökkorhoz köthetőek, ugyanakkor később is létrejöhetnek súlyos sérülés, trauma következtében. Mit kell tudnunk az állapotról és hogyan segíthetünk kedvencünknek?
Kutyaegészség - A 10 leggyakoribb probléma, melyről tudnunk kell
Kedvencünk egészségének megőrzése érdekében jó, ha tisztában vagyunk a kutyákat érintő leggyakoribb betegségekkel. Gyógyulását is elősegíthetjük, ha időben felismerjük az árulkodó jeleket!
Őszi kirándulás kutyával - Első lépés, a Tervezés
Napsütés, kellemes meleg, friss levegő. Mi is lehetne jobb alkalom egy kis kutyás kimozdulásra, mint az ősz? Mire figyeljünk, mielőtt elindulnánk?
Szánkázás, avagy miért dörgöli a kutya a fenekét a földhöz?
A rövid válasz annyi lenne, "hogy megtörölje" vagy "mert viszket”. Szerencsés esetben hamar enyhül a probléma, de nem feltétlen garantált a megoldás. Mit tegyünk, ha kutyánkat szánkázni látjuk, és hogyan segítsünk neki?
Szeptemberben az erdőben – kezdődik a szarvasbőgés!
Augusztus végétől október közepéig tart a szarvasbőgés. Kutyáink és saját biztonságunk érdekében erdei kirándulásaink alkalmával és az autóutakon is figyeljünk fokozottabban!