Kutyás barangolások – Cuha-szurdok

Javában tombolt a nyár, amikor felkerestük a Cuha-szurdokot. Korábban már jártam itt, emlékezetesek voltak a gázlók és egyik túratársunk patakba csúszása. Ezzel szemben most meglepően jól járhatónak bizonyult az út, a patak több helyen ki volt száradva. Nem kellett bánkódnunk miatta, mert akadt bőven szép látnivaló. Az első a Kőpince-barlang névre hallgatott. Történetek szólnak róla, hogy a híres bakonyi betyár búvóhelye volt. Többek között ez is. A Bakonyban több barlang is viseli a híres betyár nevét. Ezt a barlangot még Savanyó Jóska-barlangként is ismerik. Savanyó József apja számadó juhász volt, mellette kezdett pásztorkodni és később lépett a bűn útjára. Ezek a barlangok régen más képet mutattak, sokkal sűrűbb volt körülöttük a növényzet, nem karbantartott turistautak vezettek hozzájuk, mint napjainkban.

Tovább követtük a piros jelzést. A patak - illetve a pocsolyákkal tarkított sziklás patakmeder - mentén haladtunk. Több alkalommal keresztezi a patak a túrautat, de szárazság miatt ebből ezúttal nem sokat tapasztaltunk. Összeszűkült a völgy és a mellettünk lévő sziklafalban láthattunk kisebb barlangot, ahol Tövis bemutatta az Oroszlánkirály egyik jelenetét. :) Kis híján a lezuhanósat is, de időben felmérte, hogy nem célszerű leugrani. Vakmerőbb kutyák éberebb gazdit igényelnek itt, különben gyors véget érhet a túra!

Folytattuk az utat és a kolosszális vasúti viadukt alatt sétáltunk át. A fiúk megnézték fentről is, mi Tövissel lent megvártuk őket, habár kiskutyám szívesen követte volna őket. Fent az alagút vonzza a tekintetet és a kamera lencséjét, de nem árt észben tartani, hogy hiába vagyunk erdőben, tényleg jár itt vonat.

A vasútvonal hosszú, mohával fedett védőfala tette színesebbé a további útvonalat. A Cuha-patak szelíden csordogált a tövében, de látszott, hogy máskor sokkal robusztusabb formáját mutatja itt. Végre elértünk egy gázlóhoz, ahol víz is volt. Lelkesen újságoltam a többieknek, hogy “Na! Ilyen szokott lenni!”. Tövis számára minden ilyen túra felér egy wellness-szel. Krokodilként terült el a sekély vízben, amíg megörökítettük az átkelőt és a patakot.

Elértünk egy útkereszteződéshez, ahonnan kezdve a sárga háromszöget követtük. Ez az erdőben vezetett minket és itt már nem találkoztunk más túrázókkal. Előttünk nem messze átfutott egy őz az ösvényen, ami megerősítette a gyanút, hogy a többiek nem ezt a jelzést követték. Volt azért ebben valami pihentető is, amíg az emelkedőhöz nem értünk. Igazán jól edzette a vádlinkat.

A túra első felében több helyen láthatunk pihenőhelyeket. Mi a második felében terveztünk leülni és uzsonnázni. Persze ott már nem volt. Nagy reményekkel közeledtünk egy növényzetből épp csak kilátszó fa építmény felé. Közelebb érve derült ki, hogy egész más közönséget vonzó pihenőhely volt: egy vadetető.

A sárga háromszögről váltottunk újra a pirosra, de mellé már becsatlakozott a zöld jelzés is. Innentől a zöld jelzést követtük, vadregényes utakon vitt minket a parkoló felé. Csaláncsípés nélkül csak a párom úszta meg, aki egyedüliként jött hosszú nadrágban - és Tövis.

Annak ellenére, hogy az időjárás előrejelzésben zivatarokkal ijesztgettek minket, kellemes idő volt és rengeteg ember csábult ki családostul a természetbe. Tövis nyomába időnként gyerekek szegődtek lelkesen. Érdemes erre számítani, hogy bármilyen zord időt is jósolnak, lesznek bátor jelentkezők a kirándulásra és sokat kell majd várni, mire a kép széléről is kisétálnak a további kirándulók.

A vinye.hu büfé mellett parkoltunk, mint sokan mások. Bőven volt hely annak ellenére, hogy már délelőtt szép számmal voltak autók. Láthatóan többféle programmal igyekeztek kedveskedni a gyerekekkel érkező családoknak. Több fán láttunk egy “Hol vagy, Kajla?” feliratú rajzot egy vizslakölyökről. Már-már kezdett körvonalazódni előttem a szomorú történet egy kisgyerekről, aki az erdőben vesztette el a kiskutyáját és így tudta feldolgozni, hogy az elvesztés helyére akasztotta a róla készült rajzot … Később újabb ábrába botlottunk egy másik fatörzsön. Hazaérve rákerestünk, hogy mi ez és megvilágosodtunk. Nagyon aranyos, animációs kedvcsináló videók vannak Magyarország több kirándulóhelyéhez. A gyerekek pecsétet gyűjthetnek a Kajlás kiskönyvükbe és utazási kedvezményekre is jogosultak általa. Akit érint, annak érdemes utánaolvasnia!

Összegezve a tapasztalatokat, bármelyik évszakban megéri felkeresni a Cuha-szurdokot. Aki száraz lábbal megúszná, annak inkább a nyári, száraz hónapok ajánlottak. A bevállalósabbak csapadékosabb időszakban egész más arcát láthatják a Cuha-pataknak.