Kutyás sportok: Puller – a lila karika

Aktivitás a gazdival, nevelés, szeretet – ezek biztosítják kutyája jólétét.

Panyi Zita diplomás kutyatréner segít a kutya-gazdi kapcsolat harmonizálásában.

panyizita.hu

2012 őszén jelent meg, a neve angolul annyit tesz: „húzó”. Hatalmas előnye a többi kutyás sporttal vagy az összetettebb játékokkal szemben, hogy nem igényel csillagos eget súroló összeget a kezdés: sem a felszerelés, sem a képzés terén. Elég mindössze egy jól végzett ismerkedés a karikákkal. Amikkel lehet huzakodni, felváltva gurítani őket a fűben, kiválóan nyargalnak a kisebb-nagyobb fűcsomók között, a homokban is és ha jól vannak elhajítva, átugranak még az összes apróbb faágon is. És hát igen, ne feledkezzünk meg az ugorva elkapás élményéről sem. Négylábú társainknak fantasztikus játékot, vadászat- és fogásélményt ajándékoznak – némi túlzással élve tényleg határok nélkül. Speciálisan fejlesztett, szabadalmaztatott anyaguknak köszönhetően a kutyák foga akadálytalanul bele tud mélyedni a mérgező vegyületeket egyáltalán nem tartalmazó, viszonylag puha játékba anélkül, hogy az kárt tenne az állatok állkapcsában, csorbítaná fogazatuk. A játék őrzi a fognyomokat, ám ha kutyusunk méretéhez illőt választunk, akkor nem deformálódik, megőrzi alakját, „teherbírását” és flexibilitását. Hatalmas plusz-pont, hogy kialakításánál fogva még – az esetünkben kívánatos – telibe harapó (azaz nem metsző- és szemfogaival, hanem a hátulsó előzápfogaival, zápfogaival csattogó) kutya sem éri el a gazdi kezét, így kicsi az esély, hogy a játék hevében megsérüljünk. Természetesen suttyó szőrmókok mindig akadnak, akik kifejezetten ott akarnak fogni, ahol az ember tartja a játékot. A szemük sem áll jól, folyton azt sandítják vigyorogva, mikor lankad figyelmünk, akkor aztán jól odakaffantanak. Ha ilyen humorérzékű kutyával áldott meg minket a sors, azért nem árt résen lenni no meg szem előtt tartani: minden előnye mellett ez nem rágóka típusú játék! Érdemes kutyusunkat megtanítani a Puller helyes használatára, azaz kerülni, hogy éles metszőfogaival apróbb vágásokat ejtsen a karikákon, mivel azok így az idő előrehaladtával tönkremehetnek, szétszakadhatnak.

Öt méretben kaphatóak: micro, mini, midi, standard és maxi méretű közül választhatunk. A micro méret yorkie, majompincsi, pekingi, törpe spicc, máltai, csivava fajtájú és egyéb toy-méretű kiskutyáknak javasolt, akik 5 kg-os súly alattiak, illetőleg kölyökkutyáknak a játék bevezetéséhez. Itt értelemszerűen a kutyus testsúlyának növekedésével kell egyre nagyobb méretűre cserélni az eszközt. A mini méret megfelelő lehet az 5-től 15 kg-ig terjedő súllyal rendelkező kutyáknak, mint például mopszok, kínai meztelen kutyák, basenjik, francia bulldogok, tacskók. Sokszor merül fel kérdésként, hogy egy kutyának a szabvány szerinti midi méret javasolt, ám ő jobban szeret mini méretű Pullerrel játszani. Semmi baj! Nincsenek kőbe vésett szabályok, nyugodtan választhat mini méretet a kutyus, különösen akkor, ha most ismerkedik az eszközzel és ódzkodik nagyobb méretű tárgyat a szájába venni. Később, ha megbarátkozott velük és a játékok menetével, nyugodtan ráérünk nagyobbra cserélni a karikákat vagy ha nem verseny-cél lebeg lelki szemeink előtt, hagyhatjuk nála kisebb méretű kedvenc játékát is. A midi méret a 15 kg-os súlynál nagyobb, közepes és/vagy nagyobb testű kutyáknak javasolt, például border collie, schnauzer, skót juhász kutyusoknak, akár vizslának is, shar pei kutyáknak, ausztrál juhászoknak. Standard méretet érdemes airdale terrier, cane corso, amerikai staffordshire terrier, német juhász, golden retriever, dobermann és hasonló súlyú, testméretű kutyák esetén választani. A maxi Puller a 45 kg-nál nagyobb súlyú kutyusok kedvence lehet, mivel rendkívül sokoldalú eszköz. Igaz, ebből egy csomagban 1 darab van, ám speciális kialakítása, arányai lehetővé teszik a kutya lógatását, elbírja két nagy- vagy óriásméretű kutyus huzakodását, ráadásul különösen könnyed befogást tesz lehetővé a vízben a pereme miatt. Mindezek mellett, ha két darabbal rendelkezünk belőle, ugyanúgy alkalmas a „run”, a „jump”, a „pulling” gyakorlatokra. Sok gazdi nagytestű kutyusának felváltva használja a standard és a maxi méretű karikákat, hogy változatos edzésben részesüljön kutyatársa. A Pullerrel tehát játszhatunk szárazföldön és vízben is, mivel könnyű súlyának köszönhetően nem süllyed el, fennmarad a víz felszínén.

Nézzük, mire jó. Az apportírozás (eldobott tárgyak/játékok visszahozása, kézbe adása a gazdinak) pontosítására. Hogyan? A két karikával felváltva érdemes játszani. Az egyikkel felkeltem a kutya figyelmét, elgurítom neki, ő erre optimális esetben utána veti magát, felkapja azt. Ezen a ponton szoktak egyes kutyák messzire nyargalni, diadalittas pofival mutogatni frissen szerzett zsákmányuk. Ne menjünk utána! Helyette kezdjünk el feltűnően foglalatoskodni a másik karikával: folyamatosan mozgassuk azt akár földön, akár a levegőben, elvégre a prédaállatok is ott tartózkodnak, tenyerünkkel meg lehet ütögetni hangkeltés céljával. Várjuk meg, míg a kutya erre visszajön és elengedi a szájában tartott karikát vagy a kezünkbe adja! Ekkor az előző dobással ellentétes irányba dobjuk el a második Pullert, terelve ily módon a kutyus figyelmét. A leejtett/kiköpött/mesterien apportírozott ;) karikát eközben felvesszük a földről és e ponttól csak ismételnünk kell a leírtakat. A karikákat ne úgy hajítsuk a levegőbe, mint egy frizbit, tehát ne vízszintesen suhanjanak, hanem függőlegesen tartva őket dobjunk. Figyelve arra, hogy dobás előtt, lendületvételkor hajlított karunkat a fülünk vagy a fejünk mögé lendítjük és dobáskor teljesen egyenesre nyújtjuk azt. Így kaphat ugyanis a Puller megfelelő lendületet és sebességet a helyes használathoz. A versenyszabályzat szerint a 90 mp idejű futamok alatt dobáskor három ujjunknak kell tartania a karikát.

Ha kellően lelkes és lihegős már a kutyus a futkározástól, nekiállhatunk a következő gyakorlatnak. Előtte azonban gondoljuk át: ha idős, túlsúlyos, mozgás-szervrendszeri vagy szív- és érrendszeri betegségben szenved kutyusunk, ha fogváltás előtt álló kölyök fejlődő csontozattal, netán épp növendék korában tart vázizom-rendszere kialakításánál, buzgón növeszti a küllemi standard alapján mondjuk giant méretű csontocskáit, akkor hagyjuk ki az ugró gyakorlatokat. Legalábbis érdemes azokat nem pont a legnagyobb intenzitással végezni. (Noha létezik 12 hónapos kor alatti versenykategória!) Ha bizonytalanok vagyunk kutyánk erőnléti, egészségi állapotát illetően, nyugodtan kérjük ki állatorvosunk véleményét, mielőtt intenzív kardiózásra kényszerítenénk őt, kockára téve ezzel egészségét!

Amennyiben viszont egy makkegészséges, akár első szülinapi partiján is túllévő, vigyorgó energiagombóc csóvál előttünk, bátran léphetünk tovább. Ültessük le a kutyust. Vegyünk fel vele szemkontaktot, keltsük fel a figyelmét hangjellel. Össze is ütögethetjük a két Pullert. (Ez versenyeken a kezdést jelző hangjel.) Ha jól végeztük az előzőekben a karika-elkapós, futásos gyakorlatot, szinte biztosan érdekelni fogja, mi következik most. Emeljük könyökben hajlított karunkat nagyjából a mellkasunk elé ügyelve arra, hogy könyökünk magasabban legyen, mint a (majdnem vízszintesen tartott) karika. Ez a magasság közepes vagy nagyobb méretű kutyusokhoz ajánlott. Fontos, hogy egyenes csuklótartással fogjuk közben a Pullert, amire ujjaink ezúttal felülről kulcsolódnak. Kistestű kutyus esetén bátran lejjebb engedhetjük a karunk, hogy a kutyusnak könnyebb legyen felugorva elérni a játékot. A lényeg, hogy a fent leírt módon tartott karikát kutyánk kettő vagy akár mind a négy lábát felemelve a talajról (azaz felugorva) elkapja az állkapcsával, ráfogjon. Innentől a gazdi játéktechnikájától függően, miután megtörtént a fogás vagy az gazdi vagy a kutya engedi el a karikát és ismétli a leírtakat a másik Pullerrel. A versenyeken e gyakorlat munkaterülete egy 10X10 méteres, négyzet alapú zóna, a teljesítményidő ugyanúgy 90 mp.

Aki szeretne minderről többet tudni, a www.puller.com oldalon olvashat a versenyszabályzatról, megnézheti a pálya zónáit, kialakítását és oktató videók segíthetnek neki és kutyusának az új móka elsajátításában. Mi magyar webáruházakból szereztük első Pullereinket, amiket azóta is imádnak a kutyáink. A rendelt csomagok mellé kaptunk egy kis lapozható írásos-rajzos segédanyagot a karikák használatához, hogy gazdinak-kutyusnak egyaránt jó szórakozás legyen az új hobbi.

Az előbb felvetettük, mire jó mindez. A példaként felhozott apport-munka pontosítása egyértelműen a tanulás-tanítás kategóriába esik, akárcsak annak részeként mondjuk a teli fogás egyértelműsítése. A zsákmányszerző ösztön helyes mederbe terelését szolgálhatja a fogás-eresztés váltakoztatása, amihez elengedhetetlen erősíteni a kutya gátló agyi idegi folyamatait, így a negatív irányú feltételes reflexek erősítésére is kiváló az eszköz. Kutya-viselkedéstanból (kynológia) tudjuk – sarkítottan és egyszerűsítve –, hogy pozitív irányú feltételes reflex építésénél/lefutásakor valamely cselekvés megtétele történik, ez a cél (például hangjelre történő fogás), negatív irányú feltételes reflex kialakításakor és erősítésénél pedig valamely kívánt cselekvés megakasztása, abbahagyása, elfojtása a cél a kutya részéről (például nem fog rá az előtte lóbált karikára, hanem a vadászat helyett helyben marad). Az már más kérdés, hogy kutyás szakemberként mindenkinek saját szakmai felelőssége meghatározni, milyen idegrendszeri típusú, az agyi idegi folyamatok mozgékonyságát illetően lassú vagy gyors adottságokkal bíró kutyával melyik gyakorlatnak, játék-elemnek ajánlatos nekifogni. Nem biztos, hogy jó ötlet felspannolni egy frissen örökbefogadott, múltjában számos vadászati-élménnyel rendelkező állatot annak az embernek, aki még nem vezetője, nem ismeri a kutya reakcióit, mert nagy meglepetésben lehet része neki is és a gazdinak is. Ugyanígy egy kényszerességben szenvedő kutyánál sem mindegy, hogy orális fixációs obeszessziója milyen irányultságot választ… Az új inger megjelenésére (puller), annak megszerzése iránti vágyából felerősödik az ugatása, pusztán a tárgy látványától ismét megjelenik a korábban már intenzitásában és idejében is csökkent pörgés saját tengelye körül vagy kényszeresen törekszik a fogásélmény megszerzésére, minek következtében egy idő után képtelen lesz odafigyelni arra, kezet fog-e vagy játékot. Ha mondjuk egy ilyen kutyának rossz fogással nyújtják a pullert, könnyen baleset lehet a vége. Nem beszélve a tárgy bevédéséről, az erre utaló első jelekről. Mit mondunk ezzel? Akár gazdiként, akár szakemberként fontolgatja valaki a játékot, a sportot a karikákkal, érdemes fentieket átgondolni, viselkedésében felmért, kiértékelt kutyával/kutyákkal egy alapos állatorvosi egészségügyi vizsgálatot követően megtenni az első lépéseket.

Csak így élhetjük át kutyánk alapos és biztonságos kimozgatásának élményét. Így lehet ez a remek innovatív eszköz interaktív játék és a kutyakiképzésben használatos motivációs eszköz is egyszerre. Innentől pedig fantáziánk szab határt: jól alkalmazva megtaníthatjuk vele kutyánk nyolcasokat írni a lábunk körül, erősíthetjük figyelem-fókuszációját, mélyíthetjük kapcsolatunk, irányíthatjuk figyelmét egyik karikáról a másikra, így növelve idegi folyamatainak mozgékonyságát. Jutalmazhatjuk egy kiadós puller utáni futással, szimpla huzakodással is. Nem beszélve a sporteszközként való alkalmazási lehetőségekről. Mivel a gyakorlatok nem csupán a kutya állóképességét, erőnlétét, mozgáskoordinációját javítják, alaposan megdolgoztatva a rágó, a nyak, a váll, a hát, a has, a far és a comb izmait, segítenek a felgyülemlett pszichikai energiák levezetésében is. Ezért alkalmazhatóak remekül a fölös pszichikai és fizikai energiákból adódó viselkedési jelenségek rendezésére, mint agresszió, engedetlenség, rombolás. Kiegészítve persze azzal: a Puller sem varázseszköz, nem pótolja a kutya emberi vezetőjét, az általa felállított szabályrendszert, sem a nevelést.

Ha valaki elsősorban nem játékra, hanem edzésre vásárolta őket, érdemes fókuszban tartani: mint minden edzésformánál, itt is hangsúlyt kell kapnia a bemelegítésnek, az edzés utáni levezetésnek, a lemasszírozásnak valamint a játékkal való ismerkedés fázisában a megfelelő hozzászoktatásnak. Elmondhatatlanul balesetveszélyes például bemelegítetlen, kontrollálatlan kutyával nekiesni a lógatás gyakorlatának. Ha a kutya nyugalmi helyzete és terheléses állapota között nincs átmenet, az izomcsoportok merevek lesznek a terhelés érkezésekor, fájdalmasabb lesz az izomláz, nem beszélve az esetleges izomrepedésekről, húzódásokról, a szalagszakadásról, a fogazat, az állkapocs sérülési lehetőségeiről. Közepes méretű kutyusnál ha más nem, legalább pár kilométeres gyaloglás legyen a bemelegítés fokozatosan váltva lassú lépésről normál lépésre, majd abból egyre gyorsabb tempójú futólépésre. Nyilván edzéstípusa „válogatja” a speciális bemelegítő gyakorlatokat, ez egy általános érvényű formája a kutya intenzív mozgatás előtti fizikai-pszichikai bekapcsolásának. Levezetéshez vehetjük ennek a fordítottját: gyors tempójú futásból jussunk a lassú lépésig a megtett kilométerek során. Ne hagyjuk kutyánk ott álldogálni edzés végén az izmaiban felgyülemlett vérrel meg tejsavval – ez utóbbi a sejtek anyagcsere-mellékterméke, ami a fájdalmas izomláz kialakulásában játszik szerepet. Az intenzív terhelés utáni hirtelen nyugalmi helyzetbe csöppenés velejárója, hogy a szívműködés visszakapcsol alap-igénybevételre, megszűnik az izmok vérrel történő pumpálása, kevesebb vér jut az agyba is, ami rosszabb esetben eszméletvesztéshez vezethet. Érdemes figyelni rá, hogy a felkötött harapótárgy (esetünkben a Puller maxi) ne szilárdan legyen rögzítve, tehetünk például a rugalmas faágon (amit előzetes teszteléssel megnéztünk, elbírja-e saját súlyunk rugózását!) átvetett sima kötél vagy a körbálákhoz való bálamadzag és az eleve picit rugalmas Puller közé egy elasztikus kötelet. Szükség van ugyanis egy minimális rugózásra ahhoz, hogy a kraftosabb ugrások se okozzanak sérülést a kutyának. Ez különösen akkor fontos, ha például nem fán, hanem merev szerkezeten lógatunk. A lógatás egyik alapja, hogy egyes kutyák lelkesen tartják hosszabb ideig is a zsákmányt (ez akár több órára is nyúlhat). Értelemszerűen efelé csakis fokozatos szoktatással, finom terhelés-növeléssel lehet tendálni (bár egyáltalán nem mindenáron elérendő az extrém hosszú idejű lógatás!). Ehhez pedig a szoktatási céllal végzett rongyozás vagy Pullerrel történő huzakodás után úgy érdemes a majdani végleges harapótárgyat felfüggeszteni, hogy a kutyus hátsó lábai lógáskor elérjék a talajt, a mellső lábak viszont ne.  Ha kölyökkel próbálkozunk, ügyeljünk rá, hogy mindegyik lába érje a földet! Soha ne emeljünk vagy lógassunk kölyköt egész testével a levegőbe, mert görbülhetnek, kitörhetnek a fogai, nagyon könnyen megsérülhet! Nézzük meg, mennyire tetszik kutyatársunknak a dolog. Ha buzgólkodik, elég fél perces lógatás után eresztést kérni. Némi szemkontakt felvétele, helyben maradás ülő pózban, várakozás után megajándékozhatjuk őt újabb egy percnyi lógással és harapással. Ha a zeniten hagyjuk abba, úgy legközelebbre is megalapozzuk kedvét az új játékhoz. Amikor lógatás után végeztünk a levezető mozgatással, nekiláthatunk kutyusunkat lemasszírozni. Ezzel egyrészt szeretetben, dédelgetésben részesítjük őt, ami önmagában szuper dolog, másfelől a becsomósodott izmokat tudjuk szétmasszírozni. Érezhetjük a testén, mely izomcsoportjait mozgatta legjobban, hol érdemes erősítenünk, fejlesztenünk őt.

Tipp: sokan esküsznek az intenzív edzések utáni magas fehérjetartalmú etetésre.

Fentiekből látható hát, mennyire zseniális eszköz a Puller.  Kis hely is elég a szőrmókok lefárasztásához. Ideális városi kutyáknak, örökmozgóknak, idősebb kutyusok is örömmel és biztonságosan mókázhatnak vele. Gyerekek és érettebb korú személyek egyaránt megmozgathatják a kutyusukat anélkül, hogy megterhelnék saját szervezetük. 10 perc intenzív karikázás felér 2-3 km futással kutyatársunknak. Örömforrás, játék, sport.